Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-28 / 22. szám
397 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 398 azért sem veszem vissza indítványomat, mert egyházkerületünk néhány legnevesebb tagjától van a birtokomban olyan levél, melyben eljárásom helyeslik s akikkel szemben Seregély érvei kellő súllyal nem birnak arra nézve, hogy indítványom visszavegyem. Másodszor nem veszem vissza indítványom azért, mert Seregély indítványom indokolását nem értette át. Hiszen én nem bírálom Kenessey úr adójavaslatait, érdemeit nem vonom kétségbe, nincs itt arról szó , mit kérünk és mi a lehető. Kenessey „finom modorát és jóindulatát“ sem vonom kétségbe. De azt már mégsem érdemli meg az a mezőföldi vagy tatavidéki papság, hogy egy zsinati tag paptársainak kérvényeit előkelő főpapi non chalanssal félredobja, őket ledemagógozza, le közpapozza, pennáját értük érdemesnek se tartsa bemártani, hasonlóvá tegye őket a kiskereki szocialistákhoz. Ha Seregély lelkésztársam ezeket a kifejezéseket hajlandó elhallgatni és ezek felett megnyugvását fejezi ki , ez kizárólag az ő egyéni felfogása. De engem ezek a kifejezések igen bántanak azért, mert nincs Magyarországon az a református pap, akinek érdeme, előkelősége, finom modora, jóindulata jogot adjon arra, hogy vidéki paptársait méltatlan és igaztalan váddal illesse ! Éppen azért újból kérem lelkésztestvéreim, hogy Indítványom pártolni és magukévá tenni szíveskedjenek. Seregély kartársam ! Ön pedig ne idézze maga mellett tanúkul sem Czike Lajos, sem Kutassy, Barsy, Gyalókay urakat, mert azoknak a gondolkozását Ön éppen úgy nem irányozhatja, mint magam. Sőt éppen Gyalókay lelkésztársamnak e lapokban. 19-iki számában közölt cikkéből azt látom, hogy gondolkozásuk nem fedi egymást. Ha indítványom azért kárhoztatja, mivel nem, kisebb körben léptem fel vele először , éppen olyan joggal kérdem én Öntől: hát Seregély kortárs, miért a Prot. Lapban támad engemet, miért nem kisebb körben, saját lelkészértekezletének gyűlésén hat oda, hogy indítványom ne fogadtassák el ? Én teljesen ki vagyok békülve önmagammal, keserűségemnek, fájdalmamnak indítványomban kifejezést adtam .... tudom és érzem, hogy ebben az érzésben nem állok egyedül. — Csukás Endre. — Felhívás. Az újtestamentom kanonikus iratai mellett a keresztyénség negyedik százada óta nékülözzük az apokrifus iratokat. Hogy ezeket a kánon megállapítása óta a katholizálódó egyház nemcsak háttérbe szorítani, hanem egyenesen kiirtani igyekezett, az az akkori viszonyok között az ő álláspontjáról teljesen érthető. Ma azonban az újszövetség apokryfusainak az ismerete már nemcsak hogy nem veszedelmes, hanem a kanonikus szent iratok helyes méltánylásához és megértéséhez fölötte hasznos, nélkülözhetetlen. Az erről való meggyőződés indított engem arra, hogy az újtestamentumhoz tartozó apokryfáknak az eredetiből való magyarra fordítását munkába vegyem. Néhány evangéliumot már be is mutattam a Theologiai Szaklapban. Azt hiszem, a magyar protestáns egyházak jelentősége megkívánja, hogy az őskeresztyén hit és szellem ama termékei, amelyek valaha az egyes tartományok szent könyveinek vagy legalább gyülekezeti építő iratainak gyűjteményeiben előfordultak, magyar nyelven is hozzáférhetők legyenek. Ha elegendő számú előfizető akad, szíves örömmel közzé teszem az újtestamentumhoz tartozó apokryfáknak bevezetéssel és magyarázatokkal ellátott fordítását. A gyűjteménybe a következő apokryfákat veszem fel : Héberek, Ebioniták, Egyptomiak, Péter evangéliomának felmaradt töredékeit s más evangéliomi töredékeket ; Péter prédikációját; Jakab és Tamás elbeszéléseit; Barnabás, Római Kelemen, Polykarpus leveleit, a laodiceai levelet, Hermas Pásztorát, az Apostolok tanítását (Didahé), Pál, János és Péter cselekedeteit és Péter Jelenését. A munka októberben megjelenik. Terjedelme 23 év körül lesz. Előfizetési ára 4 korona, bolti ára valószínűleg több lesz. Minthogy e munkát nemcsak a lelkészek és theológusok, hanem az iskolák, azok tanárai és tanítói, valamint az őskeresztyénség és annak irodalma iránt érdeklődő minden műveit ember haszonnal forgathatja, számítok a tömeges támogatásra. Tisztelettel kérem, hogy az előfizetés szándékát velem, ha csak egy levelező lapon is, mielőbb tudatni sziveskedjenek. Raffay Sándor, pozsonyi theol. akad. tanár. — Magyar Regényírók. Mikszáth Kálmán nagyszabású terve : egyöntetű illusztrált gyűjteménybe Összefoglalni mindazt, ami becseset teremtett száz év óta a magyar regényirodalom, egy lépéssel újra közelebb jutott a teljes megvalósuláshoz. A Magyar Regényírók című hatvan kötetes gyűjteményből, amelynek tavaly karácsony előtt jelent meg első öt kötete a Franklin-Társulat kiadásában, megjelent most a második öt kötetes sorozat, amely Kemény Zsigmond, Csiky Gergely, Vadnai Károly és Pálffy Albert egy egy regénye után most Jósika Miklós : A csehek Magyarországban Tolnai Lajos : Báróné téniasszony, Justh Zsigmond : A pénz legendája és Gányó Julcsa és Herczeg Ferenc: Pogányok című regényeit tartalmazza, Kimunch László, Kriesch Aladár, Tüllidon és Pataky László ilusztrációval és R. Hirsch Nelli arcképeivel. Minden munka elé Mikszáth Kálmán, a gyűjtemény szerkesztője, irt nagyértékű, művészi bevezető tanulmányt. Justh Zsigmond két regénye régen kifogyott a könyvpiacon s nagy érdeme a vállalatnak, hogy ezt a korán elhunyt jeles írónkat újra szóhoz juttatja. A Báróné téusasszony Tolnai egyik legjellemzőbb alkotása, s méltán képviseli ezt a nagy írót regényirodalmunk klasszikusai között. Az új sorozat kiállítása méltó a kiadóintézet hagyományaihoz. A finom, famentes papiros, a tiszta, szép nyomás, az egész oldalas művészi képmellékletek és az ízléses, díszes bekötési tábla méltó köntöse a nagyszabású, irodalomtörténeti jelentőségű gyűjteménynek, amely joggal kér helyet minden művelt magyar család könyvtárában. A hatvan kötetből álló teljes"" gyűjtemény ára díszes kötésben 300 korona. Félévenkint jelenik meg öt kötetes sorozatokban. Megrendelhető csekély havi részletfizetésre bármely könyvkereskedésben. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs : Faragó János. •Pilvatatos rész. Pályázat. A hajdúnánási ev. ref. gimnázium fenntartótestülete az 1900 iskolai évre pályázatot hirdet egy helyettes vallás tanári álllásra. Javadalma a gimnázium pénztárából 1800 korona havi előleges részletekben. Kötelességei: a vallás tanítása a gimnáziumban, az ifj. isteni tiszteletek vezetése, a közisteni tiszteleteken az ifjúság felügyelete s ezenkívül még a törvényesen megállapított óraszámig azon tantárgyak tanítása, melyekkel az igazgatótanács netalán megbízza. Ez az állás az intézetnek nyolc osztályúvá fejlesztésekor, ami legközelebb bizton várható, rendes tanári állássá válik, amikor is — sikeres működés esetén — az előző évben itt működött helyettes-tanár