Sztálinvárosi Hirlap, 1959 (4. évfolyam, 1-101. szám)
1959-03-13 / 20. szám
Ami a tanmenetben nem szerepel... Ha figyelmesen áttanulmányozzuk a párt művelődési irányelveit, világosan láthatjuk, hogy nagyarányú kulturális fellendülés előtt áll országunk. A kultúra fejlesztésében különös szerep jut a pedagógusoknak. Feladatuk hálós, de nehéz is, hiszen nemcsak bizonyos tárgyi ismeretekkel kell gazdagítaniok tanítványai t tudását, hanem határozott világnézetre is kell nevelniük. Az oktató és nevelőmunkának ez a szerves egysége probléma volt mindig, különösen a fiatal pedagógusoknál, akik kevés tapasztalatra támaszkodhatnak még. Egy azonban világos: ha maga a nevelő határozott materialista világnézettel bír, a feladat nehezebb részén túljutott. Ekkor már csak a gyermekek szeretete szükséges, hogy határozott jellemével, világos állásfoglalásával eredményt tudjon elérni. A középiskola feladata többek között az is, hogy formálja és megszilárdítsa a fiatalok világnézetét. Sokszor kerülünk szembe ilyen nézetekkel. ..mit lehet elvárni egy 17—13 éves fiataltól? Milyen világnézete lehet neki, mikor még gyermek?A fi z ellenvetés nem jogos, annál is inkább mert legtöbbször csak a diákokról mondják ezt. Vajon az az ifjúmunkás, aki az általános iskola Vili. osztálya után nem tanult, vagy nem tanulhatott tovább, miért tud határozottabban kiállni politikai felfogása mellett, miért jelentkezik egész fiatalon a munkásőrségbe, miért érdeklik és foglalkoztatják a társadalom építésének ezernyi problémái? Igaz, az ifjúmunkások közül sem mindegyik ilyen. De közöttük több hasonló fiúval vagy leánnyal találkoztunk, mint a diákok körében. S náluk valahogy természetesnek veszik, hogy ilyen. Pedig logikusabb lenne, hogy az a fiatal, aki még négy éven keresztül gazdagítja tudását az irodalom, a történelem és más tudományok eredményeivel, világosabban lásson a napi politika kérdéseiben is, hogy önállóbb véleménye legyen korunk kisebb és nagyobb eseményeiről. Vajon így van-e ez a valóságban? Saját tapasztalatomat mondom el. Érettségi előtt álló osztályban osztályfőnöki órán közvéleménykutatást tartottunk. A kérdések azt célozták, hogy megismerjük a tanulók véleményét, álláspontját bizonyos kérdésekben. Sajnos az eredmény elszomorított, annál is inkább, mert a szóban forgó osztály az iskola közösségi életének egyik legaktívabb csoportja. Kiderült, hogy a 23 tanuló közül mindössze egy olvas rendszeresen újságot. Az iskolai KISZ szervezet életéről, munkájáról alig három-négy tanulónak volt érdemleges megjegyzése. Más alkalommal az iskolában rendezett filmankéton az egyik érettségiző osztályból egyetlen tanuló sem vett részt, holott nyilvánvaló, hogy ilyen iskolai megmozdulások vezetőiként és irányítóiként kellene fellépniök. Több esetben politikai jellegű vitáknál vagy teljesen passzívak, vagy nagyfokú éretlenséget árulnak el. És ebben nem ők a hibásak elsősorban. Vitathatatlan, hogy a nevelők tanóráikat becsületesen látják el. De kevés az olyan nevelő, aki az órákon kívül is foglalkozik tanítványaival. Sokat törődnek az iskola külső fegyelmével, ami szintén szükséges. De az apróbb dolgok számonkérése mellett nem szabad felőrlődni teljesen, és csak ezekre a külsőségekre fordítani a figyelmet. A fiatal számára nem ez adja az iskola lényegét. Azt kell elérnünk, hogy az iskola a tanulónak második otthonává váljon. Ehhez az egész tantestület egységes összefogása szükséges, hogy feláldozzunk egy-két délutánt a fiataloknak hogy megszerettessük velük az iskolát. Ha a szigorú, de baráti hangulatot meg tudjuk teremteni a tanulók és a tanárok között, akkor egyre ritkábban fordul majd elő, hogy az általános iskolában még aktív közösségi életet élő gyermek a középiskolában fokozatosan, de biztosan haladjon a teljes közöny és passzivitás felé. Ezt a szót hallva, vagy látva, hogy hangverseny, általában a klasszikus műfajhoz tartozó ének-, zeneszámokból, vagy operaáriákból, tercettekből, kvartettekből, vagy akár kórusművekből összeállított és bizonyos keretbe helyezett művek egy előadásban történő megszólaltatása jut eszünkbe. Jelen esetben — bár könnyű műfajjal, a tánczene műfajával állunk szemben — jogos a hangverseny szót alkalmaznunk. Március 9-én, hétfőn, ugyanezen megállapítást tette az a lelkes közönség, amely a Bartók Béla Művelődésház színháztermében forró tapsaival és vastapsaival jutalmazta a Magyar Rádió és Televízió Tánczenekarát és a műsorban fellépő művészeket. A sok eredményekben gazdag, számos külföldi turné után nemrég Berlinben és az NDK több városában tett nagy sikerrel bizonyságot az együttes kiforrott művészetéről, valamint változatos és helyes műsorpolitikájáról. A kritikus szemüvegén keresztül elemezve és mérlegelve a műsort, meg kell állapítanunk, hogy az együttes tagjai, akik művészi tolmácsolókészségükkel és szerzeményeikkel határainkon túlmenőleg is ismertté váltak, a maguk nemében külön-külön is művészi teljesítményt nyújtottak. Zsoldos Imre, a kiforrott rutinnal rendelkező zenekarvezető szuggesztív hatással és határozott dirigensi mozdulatokkal a változatos helyzetekben is biztosítani tudja a szólisták és hangszercsoportok precíz igényeket is kielégítő összhangját. A műsorban fellépő művészek — Ákos Stefi, Hollós Ilona és a művészházaspár Záray Márta és Vámosi János — repertoárjában a hangorgá-Hogy ez megoldható, egy régi iskolámból veszek példát. A Vendel utcai képzőbe jártam. Osztályunk 24 tanulóból állt. És csupán ebből az osztályból öt tanuló került ki egyetemre a Szovjetunióba, közülük egy vörös diplomával végzett. Ez nemcsak a tanulók érdeme volt, hanem elsősorban tanárainké, akik — jól emlékszem — hosszú órákat beszélgettek el velünk, és észrevétlenül (legalább is számunkra észrevétlenül) neveltek bennünket. És emberré neveltek. N. É. numuknak megfelelő műsorszámok művészi tolmácsolásának lehettünk tanúi. A táncdal-egyvelegek helyes és kronológikus kombinációiért, valamint az igen egészséges és változatos műsorkeret összeállításáért méltán illeti Bágya Andrást — az együttes művészeti vezetőjét — a kiérdemelt elismerés és dicséret. Végül, de nem utolsó sorban meg kell emlékeznünk a konferanszról, Brachfeld Siegfriedről. Szellemes és egyéni ízű humoráért a sztálinvárosi közönség már évek óta szívébe zárta. Ezt tette most hétfőn is, amikor az úgyis vidám műsort szellemes összekötő szövegeivel még vidámabbá, eggyé igyekezett kovácsolni. Helyi művelődésügyi szerveink figyelmét ezúton is felhívjuk arra a tényre, amit két telt ház közönsége és a jegyhez nem jutottak nevében is megemlítek, hogy lehetőség szerint ne ötévenként szerepeltessék a Magyar Rádió és Televízió Tánczenekarát. Ez a kérés annál is inkább jogos, mivel a szórakozáson túlmenőleg komoly és helyes nevelő hatással bírna a giccsmentes tánczene-műfaj gyakoribb bemutatása a szélsőségesen művelt tánczenével ellentétben. Szívesen venné Sztálinváros zenekedvelő közönsége, ha évente akár több ízben is tanúi lehetnénk az együttes fejlődésének és az új hazai és külföldi műsorszámok közvetlen tolmácsolásának. A Magyar Rádió és Televízió Tánczenekarának a közelgő prágai fesztiválon való részvételükhöz és moszkvai turnéjukhoz valamennyiünk nevében sok sikert és gazdag eredményeket kívánok. Kovácsi György A Magyar Rádió és Televízió Tánczenekarának hangversenye egy hét a külpolitikában A világpolitikában még nem ültek el az angol miniszterelnök moszkvai látogatása által felkavart hullámok. A szovjet és brit miniszterelnök közötti eszmecserék nagyon hasznosnak bizonyultak. A Szovjetunió által javasolt szovjet-angol megnemtámadási egyezmény megkötése tovább javítaná nemcsak a két ország közötti viszonyt, hanem kedvező hatást gyakorolna az egész nemzetközi légkörre. Az angol gazdasági körök a brit kormányküldöttség e havi látogatásától a két ország közötti gazdasági kapcsolatok jelentős javulását remélik. Az angol miniszterelnök moszkvai útja a nyugati országokban zavart keltett, jól tükröződött ez Eisenhower amerikai elnök legutóbbi sajtónyilatkozatában. Az amerikai elnök tulajdonképpen kitért az egyenes válaszadás elől, de burkolt formában mégis kénytelen volt az Amerika és Anglia közötti nézeteltérést beismerni. Az angol—szovjet tárgyalások békülékeny légköre akkor jelentene igazi megnyugvást, ha az amerikai hidegháború csökkenése irányában hatna. A dullesi hidegháborús külpolitikából már sok kongresszusi tagnak is elege van. Ennek következménye, hogy a kongresszusban véleményeltérések mutatkoznak külpolitikát illetően. Sok hang hala latszik a csúcstalálkozó megtartása mellett is. Dél-Amerikában, újabban Bolíviában lángolt fel tüntetés egy amerikai diplomata azon kijelentése nyomán, hogy az országot fel kellene osztani, a Bolíviában, Columbiában Peruban, Guatemalában lezajlott amerikaellenes tüntetések rádöbbenthetik az amerikaiakat, hogy nyomással, fenyegetéssel nem tudják már a megingott amerikabarát diktatúrákat fenntartani. A nyaszaföldi események további fejleménye aggasztja az angolokat. A Reynold’s News szerint Nyaszaföld könnyen Anglia .Algériájává” válhatik. A nyaszaföldi Afrikai Kongresszus ellen a terrorhadjárat erősítését tervezik. Angliában tiltakozó hullámot váltottak ki a nyaszaföldi események. A Daily Expressz konzervatív lap hasábjain napvilágot látott olyan cikk, hogy a ja nyaszaföldi négerek mozgalma csak ízelítő, s a fekete Afrikán végigsöprő hatalmas hullámot semmi sem fogja megállítani.” Nagy érdeklődést keltett, hogy a francia községtanácsi választásokon a Francia Kommunista Párt helyzete erősödött. Főleg megmutatkozott ez a nagyobb városok eredményeiben. A kommunista párt 127 városban és községben az első fordulóban abszolút többséget kapott. A francia nép kezdi felismerni a helyzetet és nemet mond De Gaulle politikájára, ugyanakkor támogatja a francia nép igazi érdekeit képviselő kommunista pártot. Hruscsov szovjet miniszterelnök látogatása a Német Demokratikus Köztársaságban újabb fényes bizonyítéka a Szovjetunió őszinte békepolitikájának. A látogatás ismételten aláhúzza, hogy a Szovjetunió nagy súlyt helyez a német békeszerződés megkötésére. Hruscsov elvtárs a Német Demokratikus Köztársaság vezetőivel folyó tárgyalásokon kívül eszmecserét folytatott nyugatnémet munkások képviselőivel és Ollenhauerral, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével. A Berlinben tartott tömeggyűlésen Hruscsov elvtárs részletesen foglalkozott a német kérdéssel. A Német Demokratikus Köztársaság népe mindent elkövet, hogy a békeszerződés létrejöjjön. Nyugat- Németországban a hivatalos politikával szemben izmosodnak a háborúellenes erők. A német békeszerződés megkötése egyben Berlin kérdésének rendezését is jelentené. De a Szovjetunió hajlandó Berlin szabad várossá nyilvánítását — korábbi javaslatai szerint — szavatolni. Ha a nyugati hatalmak továbbra is megtagadják a német békeszerződés megkötését, a Szovjetunió aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Minden európai nép érdekeit szolgálná, ha a nyugati hatalmak a józan hangokra hallgatva, végre hozzájárulnának a német kérdés békés rendezéséhez. Ez komolyan elősegítené az európai béke megszilárdulását. SPORT Vasárnap megkezdődik a járási városi labdarúgó bajnokság tavaszi fordulója Vasárnap megkezdődnek a járásivárosi labdarúgó bajnokság tavaszi fordulójának mérkőzései is. Egyes csapatok igyekeztek jól kihasználni a téli szünetet, erősítették szervezettségüket, rendezték igazolásaikat és igyekeztek a jó időt kihasználva, alaposan felkészülni a tavaszi fordulóra. Egyes csapatok azonban a szünidőben „téli álmot aludtak“ és csak az utolsó pillanatban kezdtek kapkodni. Az első forduló csonka forduló lesz. (Nem a legmegbiztatóbb a kezdet.) Két mérkőzést el kellett halasztani a csapatok igazolási nehézségei miatt: Pálhalma—HSC és a Nagykarácsony a —Felsőcikola mérkőzéseket, elsősorban a Pálhalma és a Nagykarácsony hibájából. Újság még, hogy a Tűzálló csapata visszalépett a tavaszi forduló küzdelmeitől. Mind a város, mind a községek sportszerető közönsége már várja a bajnoki mérkőzések megindulását és a tavaszi idénytől jelentős színvonalemelkedést, lelkes, de feltétlenül sportszerű küzdelmeket vár a csapatoktól. A vasárnapi mérkőzések rendje- Építők—Iváncsa 14.30 órakor, Gorkij téri pálya, Lokomotív—Mezőfalva, 14.30 órakor, technikumi pálya, Beloiannisz—Kohász II., Beloianniszban, Perkáta—Apátszállás, Perkáta I. Az elmúlt vasárnapra tűzték ki Adonyban, semleges pályára, az őszi fordulóból elmaradt HSC—Iváncsa mérkőzést. A mérkőzést barátságos alapon játszották le, mivel az ivancsai csapatnak nem volt rendben a sportorvosi igazolása, a két pontot így a HSC kapta. A barátságos mérkőzést különben Iváncsa nyerte 3:1 arányban. A PROLETÁRFORRADALOM EMLÉKEIBŐL A letartóztatott kommunista vezetők szabadulása Február 28-án lettárforradalom sorozatunk első Kommunisták vezetőinek 1919. letartóztatásáról bántalmazásáról a Berinkey-kormány nem tudott a háború ezer sebétől vérző országon segíteni, gyengének bizonyult a kormányzás nehéz és felelősségteljes munkájára. A tömegek mindinkább növekedő bizalmatlansága, az elkeseredés a kormány iránt, a kommunista párt vezetőinek letartóztatása, Kun Béla bántalmazása, a dolgozók százezreinek rokonszenvét a kommunista párt felé irányította. 1919. március hó 21. Károlyi Mihály, a köztársaság elnöke a kormánnyal együtt lemondott és átadta a hatalmat a proletariátus vezetőinek. Ezt a lemondást azonban történelmi események előzték meg. Március 20-án este az államügyészség vezetője háromnegyed hétkor értesítést kapott a minisztertanácstól, hogy a fogvatartott kommunistákat, összesen 48 egyént, azonnal helyezze szabadlábra. Az ügyészség vezetője nyomban a soros vizsgálóbíróhoz fordult és átadta Kun Béla és társai szabadlábra helyezési indítványát. Ez az eljárás még folyamatban volt, amikor este nyolc órakor két katona jelentkezett Váry Albert főállamügyészhelyettesnél. Átadták a főügyésznek dr. Moor Pál városparancsnok rendeletét, amely szerint Kun Bélát haladéktalanul helyezte szabadlábra és ezt a főügyész Kun Bélával személyesen közölje. A főügyész közölte, hogy a soros vizsgálóbíró már meghozta a szabadlábra helyezési határozatokat, de beleegyezett abba, hogy a katonákkal együtt személyesen menjen ki a gyűjtőfogházból. Autóba ültek és háromnegyed kilenckor megérkeztek a gyűjtőfogház elé, ahol ekkor már nagy és lelkes tömeg várakozott, hogy Kun Bélát szabadulásakor ünnepelje. Járy főügyész minden kommunistát a zárkájában keresett fel, majd a folyosón összegyűjtötte őket. Közölte velük a szabadlábra helyezés tényét, amit megkínzott emberek éljenzéssel vették tudomásul. A kommunisták éltették a világproletariátust, a Szovjetuniót, Kun Bélát, majd elénekelték az Internacionálét. Kun Bélát a vállukra emelték és úgy vitték ki a fogház kapuján. A tömeg a későre járó idő ellenére nem tágított és a kiszabadult kommunista vezetőket lelkes ünneplésben részesítette. A főügyész ezután a Markó utcai fogházhoz ment, ahol ugyancsak nagy tömeg várakozott és követelte a kommunisták szabadlábra helyezését. A főügyész azonnal intézkedett, hogy Roth Sándort és Nánási Györgyöt nyomban engedjék szabadon. Ezalatt a politikai események nagy gyorsasággal követték egymást. Károlyi Mihály a történelmi nevezetességű minisztertanácson kijelentette, hogy „... mindaz, ami történt, az események kérlelhetetlen logikájának következménye, természetszerű fejlődése“. A minisztertanácson lezajlott drámai jelenetek után másnap, március 21-én, új világra ébredt Budapest népe. Az újságok első oldalon, nagybetűs címmel közölték a világraszóló eseményt: „Proletárdiktatúra Magyarországon.“ Az egyik nagy fővárosi lap bevezető cikkében ezt írja: „Magyarországon a proletariátus kezébe vette a politikai hatalmat, tanácsköztársaság lett 24 óra alatt. A magyar dolgozó milliók megszüntették a kapitalista uralom embertelen rendszerét és véget vetnek a politikai és gazdasági igazságtalanságok világának. Minden azoké lesz ezentúl, akik dolgoznak.“ A magyar proletariátus két pártja, szociáldemokrata és kommunista párt egyesült, proklamálta a Tanácsköztársaságot, miután a köztársaság elnöke a kormánnyal együtt lemondott, Forradalmi Kormányzó Tanács vette át az ország ügyeinek vezetését. A nagy politikai esemény egyik megindítója egy jegyzék volt, amelyet Vyx alezredes, a szövetséges katonai misszió tagjának jelenlétében március 20-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor adott át a köztársaság elnökének. A jegyzék közli a kormánnyal, hogy a párizsi békekonferencia február 26-i elhatározása szerint, új demarkációs vonal lesz Magyarország és a megszálló csapatok között. z az új demarkációs vonal többé nem fegyverszüneti választóvonal, hanem politikai határ lesz. A jegyzék ezután felsorolja a semleges zóna határait. E Király Pál adtuk közre „A proemlékeiből“ c. cikkrészét, amelyben a Magyarországi Pártja február 21-én történt és Kun Béla súlyos számoltunk be. Asztalitenisz Vasárnap 10 órakor a Kohászati Technikum tornatermében a Sztálinvárosi Kohász—Bp. HPS NB II. bajnoki asztalitenisz mérkőzés kerül sorra. Az NB II. bajnoki tabellán most ez a helyzet: 1. Sz. Kohász 26 pont, 2. BEAC 25 pont, 3. Csepel 23 pont, 4. Húsos 21 pont, 5. Ganz 19 pont, 6. Szombathely 17 pont, 7. Pécsi Urán 16 pont, 8. HPS 10 pont, 9. Postás 6 pont, 10. Győri MEDOSZ 4 pont, 11. Kalapgyár 2 pont, 12. Tolna 2 pont. A Sztálinvárosi Hírlap szerkesztősége minden kedden fogadónapot tart (16—18 óráig) mmMRIAP •1959. március 13., péntek