Dunaújvárosi Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1971-06-11 / 47. szám
isoje Aíneunp ■ ■ mm világ proletárja, egyesüljetek? AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Az I. Dunaújvárosi Műszaki Napok megnyitójáról jelentjük.Az egészségesebb környezetért Csütörtök délelőtt a vasmű klubban jr. Selmeczi József, a városi tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője megnyitotta az I. Dunaújvárosi Műszaki Napok eseménysorozatát. A MTESZ helyi csoportja, valamint több megyei szerv, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a városi tanács és a városi vállalatok rendezésében sorra kerülő konferencia Dunaújváros vízszennyezésének levegő- és helyzetét és általában a környezetvédelem feladatait tárgyalja. A rendező szervek, intézmények képviselőin kívül jelen voltak a Fejér megyei Tanács, a Dunaújvárosi Tanács érdekelt szakemberei, Ózd és Diósgyőr kohászati üzemeinek, valamint a Dunai Vasmű és a Papíripari Vállalat szakemberei. Az első napon a konferencia elnöke és vitavezetője, dr. Horváth Aurél, a MTESZ dunaújvárosi intézőbizottságának titkára volt. Az előadók sorát Kuslits Tibor, a Dunai Vasmű főenergetikusa nyitotta meg, aki a kohászati üzemek levegőszennyezéséről és a Dunai Vasmű levegőszennyezésének vizsgálatáról tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást. Felsorolta és elemezte a kohászati üzemek legjelentősebb por- és vegyi szennyező-forrásait, részletesen beszámolt az eddig ismeretes műszaki intézkedésekről, por- és gázleválasztó Igen érdekes, berendezésekről, egyben megdöbbentő adatokat közölt a Dunai Vasmű levegőszennyezésének mértékéről és az okozott emberi, anyagi károkozást is érzékeltette. Az előadó szerint a vasmű évente 88 ezer tonna port, 4,8 millió köbméter kéndioxidot, 57 millió köbméter szénmonoxidot, 300 tona fenolt és 35 tonna ciánt bocsát a levegőbe termelésének melléktermékeként, s ezzel az erősen szennyező, mérgező ipari üzemek közé tartozik. Beszélt azokról a tervezett intézkedésekről, beruházásokról, amelyekkel 1975-ig a nagyfokú ipari szennyezést csökkenteni kívánják. A nap második előadója dr. Kedy Irén, megyei közegészségügyi felügyelő volt, aki Lechner Lászlónéval közösen készített tanulmányát ismertette „Az ipari városok, különös tekintettel Dunaújváros, levegőszennyezettségének hygiénés vonatkozásai” címmel. A Fejér megyei KÖJÁL vizsgálatai szerint mind Dunaújváros, mind Székesfehérvár levegőjében a megengedettnél magasabb százalékarányú por és mérgező gáz van jelen, s a levegő szennyezettsége az elmúlt évek alatt többszörösére emelkedett. A megyei közegészségügyi felügyelő elsősorban az egészségvédelem, a emberi károsodások oldaláról figyelmeztetett: csak hatékony és gyors intézkedésekkel csökkenthető, szüntethető meg ipari városaink lakóit, dolgozóit fenyegető egészségi károsodás veszélye. A közegészségügy másik jeles képviselője, dr. Bíró Zsigmond debreceni KÖJÁL főorvos diósgyőri, miskolci példákkal, vizsgálati eredményekkel támasztotta alá hasonló értelmű előadását, s egyben utalt az ipari szennyezés okozta egészségügyi, biológiai károsodás mértékére is. A DMV első napi előadásait vita követte, majd a levegőszennyezésről készült ENSZ-díjas magyar dokumentumfilm vetítésével zárult a program. Ma, pénteken a konferencia dr. Herbert Tichy (NSZK) düsseldorfi energetikai szakember .A levegőszennyezés problémái és csökkentésénél módszerei a nyuga- európai üzemekben” című előadásával folytatódik, majd a vízszennyezéssel kapcsolatos előadások következnek. Az előadók: Kiss István (Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság), Hörömpöli Bálint (Dunai Vasmű) és Szalay Árpád (PIV). A vitavezető: Tomcsányi Elemér, a papírgyár főmérnöke. A Dunaújvárosi Műszaki Napok alkalmából a vasmű klub előcsarnokában érdekes ipari szennyezési kiállítás nyílt, mely fényképekkel és grafikonokkal szemlélteti az ipari szennyezés káros hatásait. A DMN második napi programja szintén filmvetítéssel zárul, egy, a vízszennyezéssel foglalkozó amerikai rövidfilmet mutatnak be. / 4600 köbméter ivóvíz naponta A nyár beköszöntével teljes üzemmel dolgozik a Dunai Vasmű ivóvíztisztító műve. A gyár csak a csúcsfogyasztások alkalmával vásárol ivóvíz lt a várostól. Egyébként saját fogyasztását megtermeli, sőt a papírgyárat is ellátja ivóvízzel "3T «O XXII évf., 47. szám mi. Június 11., péntek MA: A LAKÁSÉPÍTÉS A FŐ CÉL NŐK A KOHÁSZATBAN CSÖKKEN A PIAC FORGALMA GYERMEKHALÁL SZABAD-STRANDON KUPADÖNTŐRE KÉSZÜLNEK A tavalyi városfejlesztési tervről keddi ülésén az 1970. évi városfejlesztési és költségvetési tervek teljesítéséről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága. A terv- és beruházási osztálya, valamint a pénzügyi osztály előterjesztését jóváhagyta a végrehajtó bizottság, és így az lényeges változás nélkül kerülhet a legközelebbi tanácsülés napirendjére. A végrehajtó bizottság a továbbiakban a városi piac kérdéseivel foglalkozott, melyről lapunk más helyén beszámolunk. Szövetkezni lehet, de dolgozni is kell Korábban már többször foglalkoztunk annak a 45 fiatalnak vállalkozásával, akik úgy határoztak, hogy KISZ-lakást építenek maguknak. Legutóbb feltételes módban írtunk arról, hogy a társasház építési formában nehezen nekilendülő vállalkozást a városi tanács esetleg szövetkezeti építéssé változtatja. A végrehajtó bizottság kedden jóváhagyta az előterjesztést. Eszerint a hagyományos építőanyagból készülő 45 lakást a városi tanács szövetkezeti lakás formájában építteti fel és ez hozzávetőlegesen 60 ezer forint megtakarítást jelent a fiataloknak. A szövetkezeti lakások értékesítése a városi tanács feladata és joga. A végrehajtó bizottság azonban úgy döntött, hogy az értékesítéskor elsősorban figyelembe veszik a KISZ városi bizottságának kijelöléseit. A 26. Építőipari Vállalat igazgatója úgy tájékoztatta lapunk munkatársát, hogy az építők ennek ellenére igényt tartanak a fiatalokkal megkötött munkaszerződés teljesítésére. Tudniillik a hagyományos építkezés rendkívül munkaigényes és a vállalat így igyekszik munkaerőt biztosítani az építkezéshez. Megírják a város ifjúsági mozgalmának történetét A KISZ városi bizottsága a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 15. évfordulójára készülődve úgy határozott, hogy megíratja Dunaújváros ifjúsági mozgalmának történetét. A két, majd idővel több kötetre tervezett munka már az idén ősszel, a KISZ városi értekezletére elkészül. Ebben a kötetben Aczél Gábor újságíró a KISZ történetét dolgozta fel 1950-től 1956-ig. A Kommunista Ifjúsági Szövetség dunaújvárosi történetének megírására Miskolczi Miklós újságíró kapott megbízatást Elkészült a vasmű munkás-alkotmánya Az új kollektív szerződésről nyilatkozik a szakszervezeti bizottság titkára Pénteki ülésén a Dunai Vasmű vállalati szakszervezeti tanácsa megtárgyalta az 1971—1975. évi kollektív szerződés-tervezetet. Több órás vita, kiegészítő javaslatok után kisebb módosításokkal elfogadta és jóváhagyta a testület az öt évre szóló munkás alkotmányt. A szakszervezeti bizottság és a vállalat vezetői hamarosan aláírják az új kollektív szerződést, és július 1-től hatályba lép. Munkatársunk felkereste Veres Jánost, a Dunai Vasmű szakszervezeti bizottsága titkárát és nyilatkozatot kért a gyár új kollektív szerződéséről. — Hosszú és körültekintő előkészítéssel állítottuk össze az új kollektív szerződés tervezetét — mondotta Veres János. — A munka tavaly ősszel, a régi kollektív szerződés végrehajtásának értékelésével kezdődött, ennek tapasztalatait mind a szakszervezeti bizottság, mind az igazgatói tanács megvitatta, és az új készítésénél szerződés-tervezet felhasználtuk. Egyébként januárban bizottság alakult az öt évre szóló kollektív szerződés összeállítására, a tervezetet pedig ezerkétszáz példányban sokszorosítottuk, a gyár minden dolgozója hozzáférhetett. Április elején üzemenként termelési tanácskozáson vitatták meg a dolgozók a tervezetet, nagy érdeklődés, ezernél több észrevétel, javaslat jellemezte ezeket a termelési tanácskozásokat. — Mi lett a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak a sorsa? — Két részre bontottuk. Ami speciális üzemi, gyárrészlegi problémákat érintett, az üzemi szakszervezeti tanácsoknál maradt, s figyelembe veszik őket a kollektív szerződés gyárrészlegi függelékeinek kidolgozásánál. A vasmű szakszervezeti bizottságához 160 észrevétel, javaslat érkezett április közepéig, ezeket a szerződést kidolgozó kollektív bizottság vizsgálta. Egy részüket javasolta a kollektív szerződésbe, másik részt döntésre az szb elé terjesztette, a harmadik része pedig nem került bele a kollektív szerződésbe. A szb minden javaslattevőnek levélben válaszol. — Arra kérem, mondjon példákat az elfogadott és elutasított javaslatokra. — A javaslatok általában a törzsgárda, a nők és az ifjúság fokozottabb megbecsülésével foglalkoztak, ezen kívül munkajogi, szociális problémákat tartalmaztak. A kollektív szerződést előkészítő bizottság javaslata alapján kerültek az üzemi alkotmányba a törzsgárda fokozottabb anyagi megbecsülésére, a szakszervezeti segélykeret emelésére tett észrevételek. Ez utóbbinál a kollektív szerződés a vállalati segélykeret egy dolgozóra jutó normáját két forinttal megemelte. Döntés született a törzsgárda-tagok erkölcsi megbecsülésére is, egy javaslat alapján a Dunai Vasműnél 25 éves munkaviszonnyal rendelkező dolgozók vasmű-emblémával díszített aranygyűrűt kapnak. Az első vasmű-aranygyűrűk átadására 1975-ben kerül sor. Végezetül, azokat a javaslatokat elutasítottuk, amelyekkel más jogszabályok, így a Munkatörvénykönyv, vagy miniszteri, kormányrendeletek foglalkoznak, vagy amelyek megvalósítására a kellő anyagi fedezet hiányzik. Ugyancsak nem kerültek az új kollektív szerződésbe a nyereségelosztással, bérezéssel foglalkozó konkrét javaslatok, hiszen ezeket a kérdéseket az előző évi gazdasági eredmény függvényében évente külön kell szabályozni. — Vannak-e lényeges különbségek, eltérések az eddig érvényes és az új kollektív szerződés pontjai között? — A törzsgárda-szabályzatban és a kollektív szerződés kilenc pontjánál történt lényeges változtatás. Példaként néhány: a törzsgárdatagok családtagjai alkalmazási kedvezményt élveznek a Dunai Vasműben. A kollektív szerződés szabályozza a kitüntetésekkel járó vállalati jutalmak mértékét, a törzsgárda anyagi megbecsülését. A korábbi 2 százalékkal szemben 4 i százalékra emelkedett a vasműnél eltöltött évek után járó nyereségrészesedés-többlet, rendelkezett a jubileumi pénzjutalmakról. A kollektív szerződésben biztosított juttatásokat az éves nyereségterv teljesítéséhez kötötte. 1971-re például kétmillió forinttal növekedett a szociális, kulturális és sportcélokra fordítható támogatás, ami 6 millió 600 ezer forintot tesz ki. Rendelkezett a kollektív szerződés az új munkás- és alkalmazotti besorolásról, eszerint az év végéig a szerződéshez kell csatolni 7/1971. MÜM. rendelet szerinti besorolási táblázatokat. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szerződés a dolgozó nőknek. Például korlátozza a gyermekes anyák túlóráztatását, a 25. paragrafus 6. bekezdése pedig tartalmazza, hogy a gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyákat újból be kell sorolni, és a besorolásnál figyelembe kell venni a távollétük alatt végrehajtott bérfejlesztést. Végezetül hogy a kollektív megemlítem, szerződés utal az ifjúságpolitikai irányelvek végrehajtására és biztosítja a KISZ-szervezetnek a fiatalokat érintő kérdésekben a véleményezési, javasolási jogát. — Foglalkozik-e a szerződés a váltóműszakos dolgozók nagyobb anyagi megbecsülésével? dés — Az új kollektív szerzőközpontilag határozza meg a különböző munkahelyi pótlékokat. Ami a váltóműszakosokat illeti, több javaslat tartalmazza pótlék emelését, az éjszakai a váltóműszakban töltött évek után pedig a pótlék százalékos növelését. Ennek megvalósítása egyelőre gazdasági okok miatt nem lehetséges, viszont a már említett, új, úgynevezett tól-ig besorolásnál figyelembe veszik a váltóműszakos beosztást. Itt említem meg a másik vitás kérdést, a szabadság-korrekciót. A 44 órás munkahéttel dolgozók azt kifogásolták, hogy 18 nap szabadság esetén is, 24 nap szabadság esetén is egyaránt két nappal csökken a szabadság a szabad szombat figyelembe vétele miatt. A kérdés eldöntését függőben hagytuk, mert maga a rendelet sem egyértelmű. Jogosnak tűnik az a javaslat, hogy az éves szabadságból ne vonjanak le, de a közbeeső szabad szombatokra is szabadságot vegyenek ki. — Elégedett-e az új kollektív szerződéssel? a — Nagy munkát végeztek szakszervezeti aktívák, az előkészítő bizottság tagjai és úgy érzem, körültekintő, sok új vonást, kedvezményt tartalmazó szerződés született. Maga a szerződés terjedelme bizonyítja a munka nagyságát: két főrészt, öt fejezetet és négy mellékletet tartalmaz az új kollektív szerződés vaskos kötete, öt évre szóló szerződést készíteni nem volt könnyű dolog, még akkor sem, ha a nyereségelosztást, a bérezést, a juttatások mértékét évenként ismételten szabályozni kell. * Hangsúlyozom, hogy ez a szerződés más kérdésekben sem megváltoztathatatlan, a vállalat gazdasági helyzetétől függően a kollektív szerződés módosítására, korszerűsítésére minden évben van lehetőség. A szerződés gyakorlati megvalósításának ellenőrzése mellett a szakszervezet üzemi, gyárrészlegi és vállalati testületeinek a szerződés megújítása, „karbantartása” is feladata — fejezte be nyilatkozatát Veres János szbtitkár. Zs. Cs.