Dunaújvárosi Hírlap, 1973. szeptember (18. évfolyam, 71-78. szám)
1973-09-07 / 72. szám
1973. szeptember 7., péntekDunaújvárosi Hírlap ÍGY IGAZ! Vízszintes: l. Régi, sok igazságot magában foglaló mondás; folytatása a függőleges 12. számú sorban. 12. Az argon vegyjele. 13. Becézett Anna. 14. . . Lea’ Brody Sándor színműve. 15. Rönk fele! 16. Kendőzés. 19. Görbe vége! lü. Egykor. 22. Megye és folyó. ”..i . Az' ostoba. 25. Fizikai rr.e ' kélységek összetételében: mi? r.zoros. 26 A vízszintes 43 szó alatti becézve. 27. Mesterit izetközi nyelv. 28. Msg- i ' * 29. Ruházat. 30 A 12. szám alatti fordít;i /ölűt .Unnruing, 34. •' :>Ő A vértanuk Varova hindu filozóf’lo egyik í Coordulfig. 39. Ruduikra í ' "■/. unaredelű szénaszín. 4 ti.léié. 43. Férfinév. 45. L > alakulat. 46. Czuczor Gergely egyik írói álneve. 47. Személyes névmás. 49. Arra a helyre. 51. Virág része — névelővel. 32. Személyes névmás. 53 Becézett Aranka. 55. Olasz neve Abbázia. 59. . . carte”. 60. Világhírű filmkomikuspár egyike. 62. Klasszikus görög piactér. 63. Áramforrás 64. ..A” házasságkötés. 66. Y. S. A. 67. „A méhek...’* (Maeterlinck). 68. Szóösszetételekben: kettős 69. Ady múzsája. 71. Vajon kiván-e? 73. Latin és. 74. Mutató névnyis. Függőleges. 2. Nagy hajóhad. 3. ..Mens ... in corpore sano". (Ép testben ép lélek.) 4. Zink mássalhangzói. 5. Távolabbi ős. 6. A kőszénkátrány méhe. 7..........regénye” mellékter(Móricz Zsigmond). 8. Kettős betű. 9. Szeszes ital. 10. Ment — népiesen (ford.). 11. öregnek látszó 17. Becézett Ilona. 19. Bánat. 21. Iratkapocs. 23. tíródy Sándor színműve*. 24. Személye álé. 27. Bizony — a régi magyarok nyelvén. 31. Jagó áriája az „Otelló” című operában. 32. Önzően makacs. 33. Sürgős. 35. Angol sör. 37. Római üdvözlés. 40. Tág. 41. Szomszédos betűk. 44. Tokió régi neve. 46. Női becenév. 48. Gúny. 50. Szülő. 31. Kajak közepe. 32. Mint a függőleges 7. szám alatti. 34. Jegyző. 36. Finom szemcséjű üledékes kőzet, szobrászok dolgoznak vele. 37. Irakban él. 58. Mint a függőleges 33. szám alatti. no. Felesztelet (olaszból átvett szó). 61 Skandináv főváros. 63. Ősei. 63. Visszanéz! 67. Menetrendi rövidítés. 70. Napszak rövidítése 72. Egyszerű gép. Beküldendő: a vízszintes 1., függőleges 12. számú sorok megfejtése. Határidő: szeptember 12. A helyes megfejtők között 3 db 50 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Kekény megfejtés Az augusztus 31 -i lapszámunkban megjelent rejtvény helyes megféltés«: Az, ki szárnyadra ül, higgyen egy új világban, legyőzhetetlenül. ötvenforintos könyvutalványt nyertek: Aczél Lászlóné, Dunaújváros. Károlyi Mihály sor 7., Baria Ottóné, Dunaújváros. Esze Tamás utca 5/a. Radó Zsuzsa, Dunaújváros, Szórád Márton út 10. A könyvutalványok átvehetők a Dunaújvárosi Hírlap szerkesztőségében, Lenin tér 11., III. emelet 302-es szobában, minden nap 9—16 óráig. iiiiiifeiii.itiaiii aiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiii / Töprengés a munkások vetődésről (3.) Egyének a brigádközösségben Nem kétséges, hogy a munkások művelődésének egyik nagy lehetősége a szocialista brigádmozgalom. A brigád a termelésben elsősorban munkaközösség, a szabad időben azonban már emberi közösség, amelyben az egyedek képessége, hajlama, érdeklődése érvényesül. Egyszóval a brigád sokszínűsége. Éppen ezért a művelődésben a brigád nem őrizheti meg azt a szervezeti egységet, melyet a termelés feltételez. Mert ki-ki egyéni adottságai szerint tölti szabad ideét. Így lehet hasznos, így lehet emberformáló. Következésképpen nem tartom célravezetőnek — őszintének — a kollektíven tett kulturális vállalásokat. Arra a kérdésre, hogy formálisnak tartja-e a kulturális vállalást, egy nagyüzem fiataljainak, 34 százaléka igennel felelt, 49 százaléka pedig részben érzi annak. (Kedvezőbb ennél az érettebb nemzedék véleménye.) Nos, akárhogy van is, elképzelhetetlen, hogy egy brigádban mindenki egyforma érdeklődésű és tehetségű legyen. A szocialista brigádok önművelése tehát — egyes esetektől eltekintve — nem történhet kollektíven. A brigádközösségekből kilépnek az egyének, hogy a művelődési klubok, körök, csoportok kis közösségeiben találkozzanak más — de érdeklődésükben rokon — brigádtagokkal. A brigádközösség felbomlását jelenti ez? Semmi esetre, mert nem csorbítja a termelőközösség funkcióját. Ellenkezőleg, az egyén sajátos tudása, kedvtelése inkább jótékonyan hat társaira. Hány munkás lett olvasóvá úgy, hogy munkatársa dicsérte a könyvet; hányan léptek énekkarba, színjátszó csoportba, mert valaki a brigádban megkedveltette velük?! Kis csoportos művelődés azonban illuzórikus tervezgetés mindaddig, amíg nincs megfelelő kulturális intézménye a vállalatnak, vagy a munkások lakóhelyének. És itt ismét a pénz szól bele az ember dolgába ... Meglepődtem, amikor hallottam, hogy egy filmrendező otthagyta az egyik gyár művelődési házában szervezett filmankétot, mondván: ilyen helyen nem tud beszélgetni. Munkások is szóvá tették, hogy nem vonzóak sem a művelődési házak, sem programjaik. (Feltehetően üzemi, vállalati kultúrtermekre céloztak.) A közművelődés lelke ma a klubfoglalkozás. Ez nyújthat kellemes helyszínt, tevékeny részvételt, belefeledkező beszélgetést és baráti társaságot a művelődőknek. Ennek van emberi arca. Dehát ehhez szakkörök és klubok sorát kell létrehoznunk, méghozzá egyéni arcéllel (sajátos programmal, elhivatottsággal) rendelkező klubokat. Csakis így születhetnek maguk örömére munkáskollektívák, művelődő maguk kifejezésére összefogott amatőr csoportok. Az alkotó klubok életképesek és hasznosak. Csakhogy vigyáznunk kell, hogy a „színpadképesség” túlzott igénye ne riassza el a maguk örömére éneklőket, színjátszókat, versmondókat. Vigyáznunk kell, nehogy a díjszerzés versenyében elsikkadjon a cél: az önművelés öröme... Mellőzzük a formális vállalásokat és honosítsuk meg a valóságos önművelő igyekezetet. Tapasztalatok, javaslatok összegyűjtésével, tényekre alapozott töprengéssel, a személyiségfejlesztés és szakképzés ismeretében — érdemes volna kidolgozni a brigádfoglalkozások legjobb „módszertanát”. A vállalati művelődési intézmények — az SZMT kulturális szakembereinek irányításával — váljanak a brigádok művelődésének specialistáivá. E sajátos népművelés gyakorlatában legyen amolyan „gyűjt főlencse”, mely figyelve a brigádélet minden tapasztalatára, kezdeményezésére — a szocialista brigádok önművelésének érzékeny és látó (!) útkeresője leend. o A munkásművelődés nagy lépést tett előre az általános iskolai végzettség megszerzésében, s ezzel együtt a szakmai képzésben. Valóban társadalmi üggyé vált ez a megyékben. Cikksorozatunkban ezzel nem foglalkozhatunk, mivel elsősorban a munkásművelődés kis csoportos, öntevékeny formáit, a személyiség kibontakoztatásának lehetőségeit mérlegeltük. Művelődési szakemberek megyei, országos vizsgálata késztetett e töprengésre. Nem a mindentudás magabiztosságával, hanem kizárólag a mérlegelés és továbbgondolás, sőt várakozás reményében íródott e cikksorozat. És nagyon örülnénk, ha munkások és szakemberek körében ezzel felébresztenők a közös töprengés, az építő vitatkozás vágyát. Balogh Ödön ísam- és illatszeres üvegek) a görög földre és Itáliába, sőt, Kínába és Indiába is. Természetesen nemcsak az üvegáruk, hanem a gyártási eljárás módja is terjedt. Így i. e. 800 körül a föníciaiak is felhasználták partvidékeik kvarchomokját üveggyártásra. Az ő közvetítésükkel jutott el ez később a görögökhöz, majd a rómaiakhoz is.. Az i. e. ötvenes évekre tehető a fúvópipa feltalálása. Feltalálója Föníciában, Szidónban élő ismeretlen görög mester volt. Az eddig luxusárunak számító üvegtárgyak rohamosan közszükségleti cikkek lettek. A fúvópipa segítségével hallatlanul finom, vékonyfalú üvegek készültek, melyeket olykor formába fújtak. Megindult harc a színtelen üvegek elő állításáért, a plasztikai hatás kidomborítására törekedtek. Ezen a téren is az alexandriai huták érték el a legjobb eredményeket. Az i. e. I. század végén már teljesen színtelen üveget állítottak elő, és készítettek domborművűkkel ékes és emberfejet ábrázoló formába fújt edényeket is. Itáliában a köztársasági kor végén, Egyiptom meghódítása után, alexandriai mesterek letelepedésével kezdődött meg az üveggyártás, ami hamarosan a provinciákban is elterjedt. Tömegesen használtak üvegedényeket, a római műhelyek Pompeit is ellátták. A II. század végén a római huták csak a Mons Coeliuson (a hét donit) egyikén, melyre Róma épült) működhettek, így védték a várost a füsttől és tűzvészből. A császárkorban készült edények rendkívüli formagazdagságot mutattak. Formáikban, díszítéseikben igyekeztek utánozni a nemesfémből készült edényeket, valamint a kerámiát. Gemmákat is köszörültek üvegből, és az így elsajátított technikát díszedények készítésénél is felhasználták, így készült i. e. 30 körül Rómában a híres Portland-váza, sötétkék alapon fehér domborművel díszítve. Az Augustus-kori művészet egyik kiemelkedő alkotása. Domborműve az egyik értelmezés szerint Augustus császár Apollón isffitől való nemzésének legendáját ábrázolja. görög más értelmezés szerint mitológiai jelenet a témája. Az ókori iparművészet remekei voltak a vas diatretumok, a hálós üvegek. Többnyire tojás alakú poharak, kívül hálóval körülfonva, mely néhány milliméterre eláll az edénytől, csak vékony rudacskákkal kapcsolódik ahhoz. A legtöbb pereme alatt felirat látható. A feliratok a későrómai korban a keresztények között divatos jókívánságokból, kedves megszólításokból állnak, vagy csak az ajándéktárgyakon annyiszor olvasható jókívánság szerepel, például: Bibe vivas multis annis — Igyál! Sokáig élj! Az ilyen üvegedényeket egyetlen vastag üvegharangból készítették.A mintát és a feliratot köszörűvel, vésővel alakították ki. Készítőit, a nagy ügyességű, művészi munkát végző diatretáriusokat, kivételes megbecsülésben részesítették az állami adó alól való felmentéssel. Pannoniában csak néhány darab került elő, melyeket Kölnből, ennek a IV. században újra virágzásnak induló műhelyeiből importáltak. A legszebb a szekszárdi ókeresztény szarkofágban talált vas diatretum, melyen a felirat alatt háló helyett levéldísz látható, alul delfinekkel, és csigákkal. V. Gémes Katalin (Folytatjuk.) var diatretum Kölnből 5. dleJa! Ma: Újházi Péter festőművész tárlata Újházi Péter festőművész műveiből nyílik tárlat ma, szeptember 7-én, pénteken délután 6 órakor a Vasmű úti Uitz Béla Kiállítási Teremben. Kovács Péter művészettörténész nyitja meg a kiállítást, és méltatja a művész munkásságát A megnyitón részt vesz Újházi Péter festőművész is. Fotókiállítás Szekszárdon A Szekszárdi Szüreti Napok alkalmából szeptember 15-én fotókiállítás nyílik Szekszárdon. A Dunaújvárosi Rosti Pál Fotóklub tagjai közül Vörös Ottó három, Horváth Ákos és Hajdú György egy-egy képpel szerepel. Rénszarvaskoponya a Duna medréből A Duna medrének kotrása közben a rácalmási Dunaszigetek mentén a kotrógép rendkívül értékes leletet hozott napvilágra. Rénszarvaskoponyát és őstulokagyarat találtak a sóderben. A leleteket átadták a helyi múzeumnak. A muzeológusok szerint több tízezer éves ősállatok maradványairól van szó. Jazz-balett, diaporáma, pantomim-estek Kezdődik az őszi Több mint két hét van még hátra a hivatalos nyárvégét jelentő őszi napfordulóig, de az iskolakezdettel egyidőben az iskolán kívüli népművelési évad is megkezdődött a város közművelődési intézményeiben. Ezek közül elsősorban a városi művelődésházban kell körülnéznünk: mi az az említésre méltó új, amiről jó tudnunk már az őszi-téli szezon kezdetén, s mi az a jól bevált régi, amit ez idén is kínál látogatóinak a Bartók Béla Művelődési Központ. Kezdjük a régivel A nyolc előadásból álló színházbérletről már a nyáron szót ejtettünk, most csak emlékezetfrissítés céljából említjük az évad három legsikeresebbnek ígérkező bemutatóját — Marcel Pagnol: A pék felesége, Sarkadi Imre: Kőmíves Kelemen és Heinrich von Kleist: Kätchen von Heilbronn (Heilbronni Katica) —, s felhívjuk a figyelmet a szeptember 21 -i évadnyitóra: William Gibson Libikóka című háromfelvonásos színművét a Madách Kamaraszínház mutatja be Gábor Miklós és Vass Éva felléptével, Ádám Ottó rendezésében. A bemutató kamaraszínház három hétfői napon, szeptember 24-én, október 1-én és 15-én újra bemutatja a múlt évad nagysikerű kamaradarabját — Alonso Alegria: Kötélen a Niagara felett — Iglódi István és Bujtor István felléptével; ezt még az ősz folyamán Kocsis Zoltán Bolyai estéje című monodrámája követi; az egyetlen szerep alakítója Bessenyei Ferenc. A szokásos zenei rendezvények gerincét Filharmónia-bérlet idén is a teszi; négy hangversenyre kínál bérletet — a program a tavalyinál súlyosabbnak ígérkezik. November 15-én Lukács Miklós vezényletével a MÁV Szimfonikusok lépnek fel, Weber-, De Falla- és Sárai Tibor-művekkel: a műsor súlypontját Csajkovszkij hegedűversenye adja, ennek szólistája a szovjet Viktor Dancsenko Január 31-én hegedűművész. Horváth Eszter és Gregor József dalestjén Schumann-, Muszorgszkij-, Kodály-, Richard Strauss- és Alban Berg-dalok hangzanak fel február 14-én a Szlovák Kamarazenekar vendégszerepei a tanácsháza dísztermében Händel-, Bach-, Purcell-, Respighi- és Janácekművekkel. Az együttes koncertmestere Bohdan Warcal, Purcell D-dúr trombitaversenyének szólóját Karol Luspai játssza. A zárókoncert március 14-én lesz. Vivaldi A négy évszak című koncertsorozata és Pergolesi Stabat Matere hangzik fel a Dunaújvárosi Szimfonikus Zenekar és a Központi Énekkar előadásában, Székely István vezényletével. A Vivaldi-mű szólóit Gyarmati Vera hegedűművésznő adja elő, a Fergolesi-oratórium énekszólistái László Margit és Budai Lívia. A művelődésház szakköreiben és öntevékeny művészeti együtteseiben is megkezdődött a munka; néhol, például a bélyegszakkörben a nyár sem szakította meg a szokásos programot, s a fotósok is egész nyáron át aktívak voltak. A balettoktatás a hagyományossal párhuzamosan e művészet legújabb stílushajtását, a jazz-balettet két osztályban kíséreli megkedveltetni az ifjúsággal. Ezzel rokon kezdeményezés a nálunk eddig ismeretlen pantomimművészet bemutatása. November folyamán Nagy Zoltán pantomimművész bemutatókat tart a városban, s ha az érdeklődés kellő méretű, mód nyílik arra, hogy a rátermett fiatalok pantomimművészeti együttest alakítsanak. A magnós klub — amelynek tevékenysége a lemezek és szalagok anyagának kölcsönös cseréjére szorítkozott — ebben a szezonban tágítja tevékenységi körét: elhatározták, hogy a fotószakkörrel együttműködve bemutatják a város közönségének a ,,diaporáma” néven ismert komplex, vizuális—auditív, s rendkívül animáló hatással bíró művészeti formát: a képpel egyenrangú aláfestő zenét vágnak a vetített képek alá: a több diavetítővel egymásra és egymás mellé vetített színes ké szezoit efek a kísérőzenével együtt egészen különleges érzelmi hatásokat keltenek. Felajánlják a magnósok, hogy — a várostörténeti munka teljesebbé tétele érdekében — inspekciót tartanak minden jelentős politikai és művészeti eseménynél, és a megörökítésre szánt anyagot hangszalag formájában a munkásmozgalmi archívum, a múzeum vagy a könyvtár rendelkezésére bocsátják. Tervbe vették még azt is, hogy a családi ünnepeken elhangzó beszédeket, jókívánságokat is hangszalagon rögzítik, és a kedves emléket megőrző hangszalag-kazettát a családok rendelkezésére bocsátják. Új forma — az óvárosi klub keretében — a szeptember hónap folyamán megszülető motoros klub is. Az óvárosi motoros fiatalok nemcsak műszaki és KRESZ- előadásokat kapnak az évad folyamán, hanem időről időre útvonalismereteket is tartanak számukra, hogy tavasztól közös kirándulásokra indulva figyelemmel kísérhessék az útvonal földrajzi, történelmi és művészettörténeti nevezetességeit. Egy-egy motoros túra tehát egyúttal a humán ismeretek bővlésére is alkalmat nyújt. Annál is inkább figyelemreméltó kezdeményezés ez, mert e fiatalok túlnyomó többsége munkás, s a közművelődésük gerincét tevő munkásművelődési koncepció megvalósulásának egyik eszközévé válhat ez az akció. Ugyancsak a munkásművelődés ügyét szolgálja novembertől kezdve az óvárosi klubban kezdődő osztályozóizsgára előkészítő tanfolyam, amelyen a Vörös Csillag Mgtsz-nek mintegy húsz dolgozója vesz részt, a tanév végéig felkészülve a hetedik, nyolcadik osztály anyagából. Dúsabb évad ígérkezik tehát, mint aminő a tavalyi volt. Bizonyára segítséget fog nyújtani ehhez az az örvendetes tény is, hogy a műszaki főiskolának most már függetenített népművelője van, főiskolás fiataljaink tehát aktívabban és szervezettebben fognak tudni belekapcsolódni a város kulturális életébe. 00