Dunaújvárosi Hírlap, 1981. március (26. évfolyam, 18-26. szám)
1981-03-03 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! XXXI. évfolyam 18. szám ~ 1981. március 3., kedd ~ Ára 1,80*Ft hírlap AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Huszonhét éves az I. kohó A tízezer-egyedik csapolás Huszonhét esztendővel ezelőtt nagy ünnepség keretében avatták fel az I. számú nagyolvasztót. A műszerházba vezető lépcső fokait mászva — február 27-én délelőtt csak a mindennapi munka képeit láthattam, semmi készülődés ... Por Árpád — akivel a lépcső tövében találkoztam csak megerősít. — Csendes ünnep lesz, dolgozni fogunk, ugyanúgy, mint máskor... — Mindig nem lehet ünnepelni, dolgozni kell! — szögezi le Lehoczki József üzemvezető is. (A műszerház viszonylagos csendjében együtt a „vezérkar”.) — Hányadik üzemvezetője a kohónak? — Négy évvel ezelőtt lettem üzemvezető... — Töpreng, számol. — A tizedik. — A kohóüzem teljesítményének mindig meghatározó szerepe volt a vállalat egészének életében. Ebben az évben 880 ezer tonna nyersvasat terveznek gyártani. Az első két hónap mit mutat? — Januárban kissé elmaradtunk a tervezettől, most február végén behozva a lemaradást a tervezetthez közel vagyunk. Az éves feladatot teljesíteni tudjuk, ha a feltételek megvannak. Nem mindegy, hogy mit rakunk a kohóra. — Tavaly kipróbálhatták a svéd pelletet és az indiai ércet! — Igen. Most a hónap közepétől indiai érccel dolgoztunk. Ferrumtartalma mintegy ötven százalékos. Ragyogó a svéd pellet is... Nagy feladatunk ebben az évben is a fajlagos kokszfelhasználás tartása, illetve ha lehet csökkentése is ... * Gömbös Ferenc főolvasztár itt volt az első csapoláskor is. — Nagy ünnepség volt — meséli. — Nekem is az volt. Életemben ekkor láttam először csapolást. Tizennyolc évesen kerültem ide, ötvenháromban. Előtte is itt dolgoztam az építkezésen ... — Mióta főolvasztár? Hányszor csapolt? Hány tonna vasat? — Ezerkilenszázhatvanháromban lettem főolvasztár ... Eztán a számológép segítségével kiszámolja: körülbelül tízezer csapolást tudhat maga mögött. — Azóta duplájára emelkedett az egyszeri csapolással nyert nyersvas. Akkoriban 80—100 tonna volt, most 160 tonna. — Fejlődött-e, könnyebb lett-e a főolvasztár munkája? — Az utóbbi években különösen. Például a tavalyi átépítést követően lépett üzembe a fúrógép, rendkívül sok fizikai munkát vett le vállunkról. De hasonlóan sokat könnyít a munkában a nagynyomású dugaszológép is... # Potyondi Károly, főgázkezelő. — Hányan dolgoznak itt az indulás óta, még ma is? — A műszakunkban Bukszár István, Gancsela László, Kelenfi István, Gömbös Ferenc és én. Általában ez az arány más műszakoknál is. — Mit tartotta itt huszonhét évig? — Mondjam azt: a hűség? Bár azt hallottam, hogy a gyáva emberek nem mernek elválni, meg munkahelyet változtatni — mondja mosolyogva. Aztán komolyra fordítja a szót. — Nézze, hiába csinálja az ember huszonhét évig is, mindig más és más ez a munka. Nem lehet megunni. Nincs két egyforma szituáció. És az öröm, hogy az újabb és újabb problémákat is sikerül megoldani... * Csapoláshoz készülődnek. Gömbös Ferenc nyugodt kézmozdulatokkal irányítja a fúrógépet, a műszerház melletti apró fülkéből. Közben magyarázza: — Nem kell odállni a nyíláshoz, füstben, porban, melegben .. . Még az is előfordult, hogy megégtünk itt-ott. Most meg távolból irányítva végezzük el a munka javarészét. Átpiroslik a csapolónyílás. A fúrógép elfordul. A főolvasztár kiszalad a fülkéből, bebújik az azbesztruhába, fején kalap, s az oxigénlándzsával a szikraesőben két perc alatt utat nyit a vasnak. A csapolás, a vörösen kanyargó vascsík még az itt dolgozókat is újra és újra lenyűgözi... — Ezt a dugaszolómasszát vállalatunk szakemberei, köztük Lehoczki elvtárs, fejlesztették ki. — magyarázza a főolvasztár. Azelőtt Franciaországból importáltuk tonnáját 15 000 forintért. Persze dollárban, vagy márkában fizettünk. Most meg 1500 forintba kerül egy tonna. Érdeklődnek is utána a diósgyőriek, de még a bolgárok is. Jobb, mint a francia volt. Amióta ezt a masszát használjuk, nem „bömböl” a csapolónyílás... Huszonhét évvel ezelőtt nagy ünnep volt az első csapolás. Ma Gömbös Ferenc főolvasztárnak talán ez volt a tízezeregyedik csapolása. S. M. * (Cseh Tibor felvétele) Fejlődésünk — számokban A KSH Fejér megyei igazgatósága a napokban összegezte a megye V. ötéves tervidőszakban megvalósult fejlődésének tényeit. Az adatok sorában első helyre kívánkozik a beruházás. A megye szocialista szervei 53 milliárd forintot fordítottak erre. A beruházási szigorítások miatt a tervidőszak utolsó évében, 1980-ban 2 százalékkal mérséklődött a ráfordítások összege. A beruházásokra jellemző még, hogy az országos szempontból kiemeltek közül több a megye területén valósul meg. A megye szocialista iparának termelése a tervidőszakban összeségében 24 százalékkal nőtt, ezen belül a növekedés üteme az utolsó két évben mérséklődött, s 1979-ben 1,8 százalékos, 1980-ban pedig 0,9 százalékos volt. A tervidőszak második felében mérséklődtek a belföldi értékesítési lehetőségek, az export részaránya viszont 28,9-ről 30 százalékra nőtt. A kivitelező építőipar teljesítménye — csaknem teljesen a termelékenységnövekedésből eredően— 28 százalékkal nőtt. A termelésnövekedés 1979-ig dinamikusan nőtt, 1980-ban viszont elmaradt az előző évitől. A megye mezőgazdaságának termelése az V. ötéves tervidőszakban 1976 és 1979. kivételével jelentősen, az országos átlagot minden évben meghaladóan nőtt. Előzetes adatok szerint az öt év termelése 15,4 százalékkal múlta felül az előző öt évit. A megyében 1980-ban 3439 lakás épült, s ezzel az V. ötéves tervben előirányzott 19 ezer lakás felépítése 2 százalékkal maradt el a tervezettől. Állami erőből a tervezettnél kevesebb, magánerőből viszon több lakás épült fel. Javult a közműellátottság, közüzemi vízhálózatba bekötött lakások száma 61 ezerről 92 ezerre nőtt. MA: Óvárosi gondok # Szorgalmas itt mindenki * Vigyázat, szélhámosI * Székely Piroska kerámiái Nőnapi ünnepségek Központi ünnepségen köszönti a városi és pártbizottság a város a járási és környező falvak üzemeinek, a intézményeinek legjobb nődolgozóit a nemzetközi nőnap alkalmából. A március 6-án, pénteken délután három órakor megrendezendő ünnepségen, amelyet a tanácsház „C” szárnyában tartanak, Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára köszönti a megjelenteket. Az ünnepi műsor első részében a Móricz Zsigmond általános iskola tanulói szerepelnek, második részben pedig a bealoianniszi görög néptáncegyüttes lép fel. A nőnapi ünnepségsorozat már március 5-én megkezdődik az üzemekben és a hivatalokban, ahol a gazdasági vezetők, a társadalmi szervek képviselői, a munkatársak a helyi hagyományoknak megfelelően, munkaszünetben, vagy külön ünnepségen, köszöntik kolléganőiket. Vasutas újítók A MÁV dunaújvárosi üzemfőnökségéhez, s a dunaújvárosi vonalhoz tartozó mintegy hatszázötven dolgozó kétharmada tagja szocialista brigádnak, s vesz részt ily módon a munkaversenymozgalomban. A négyszáznál is több brigádtag huszonhat brigádban tevékenykedik, ezek közül kiemelkedően jó munkát végez a Landler Jenő és a Diesel Rudolf nevét viselő szocialista brigád. Az előbbi a közlekedés és a hírközlés kiváló brigádja, az utóbbi pedig a MÁV kiváló brigádja címet nyerte el 1980- ban. A tavalyi év az újítások terén is eredményes volt. Kétszeresére nőtt a beadott újítások száma, s ezek közül negyvenhatot értékeltek úgy, mint amelyik alkalmazható, bevezethető. Az elfogadott újítások közül harminckettő már a gyakorlatban bizonyítja alkalmasságát. A csaknem 32 ezer forinttal díjazott, jutalmazott újítások révén évente 93 ezer forintot takarítanak meg. A cipőgyárban így szervezik... Hiányozna ez a nap A városunkban megszervezett kommunista szombatok résztvevőinek aránya meghaladja a kilencven százalékot. Az elmúlt tervidőszakban e műszakok eredményeként 24 millió forint többletbevételhez jutott a város, s a tervezettnél jóval több óvoda épülhetett meg. De miként és hogyan szerveződik ez az önkéntes társadalmi munka ? Mi a magyarázata annak, hogy az üzemi kollektívák csaknem teljes létszámban részt vesznek ezeken az akciónapokon ? Erre kerestünk választ a cipőgyárban, ahol a legutóbbi két szombat délután a kommunista műszak jegyében telt el. Koltai Vilmos gyárigazgatóhelyettes mondja: — Nálunk a szervezés elmaradhatatlan része az, hogy a párttitkárral, az SZB-titkárral és a KISZ-titkárral elmegyünk minden műhelybe, minden brigádhoz és meghívunk mindenkit a kommunista műszakra. — Ezekre a napokra már jóelőre készülnek a brigádok. A brigádvezetőkkel közösen meghatározzuk a dátumot, egyeztetjük a gazdasági vezetéssel — egészíti ki az előkészítésre vonatkozó dolgokat Badi Mihály munkaversenyfelelős. — Aztán megkérdezzük az irodai dolgozókat, raktárosokat, műhelyekben dolgozókat, melyik szombat délután számíthatunk a munkájukra, s hogy akkor miben tudnak segíteni. Mert minden szombat délelőtt rendes műszak van nálunk, kommunista műszakot csak délutánra tudunk szervezni. Megállapodtunk abban, hogy a nem fizikaiak is csak délután jöhetnek. Elsősorban azért, mert akkor tudnak a fizető munkában segíteni, de azért is, mert ez így igazságos. Aki ezt nem vállalja, inkább ne is jöjjön ... A szombat délutáni műszak rendhagyó esemény a cipőgyárban. Ilyenkor zeneszó mellett dolgoznak még a fűződében is. Sok köztük a fiatal, ők szeretik a tánczenét, az idősebbek meg elfogadják ilyenkor, hogy szól a rádió — magyarázza Kovács Gyuláné művezető. De nemcsak a zene miatt esemény ez a nap az üzemben. Kávéillat terjeng, az autoszifonok sustorognak, szendvicsekkel, pogácsával, parancsintával megpakolt tálaik kínálják magukat. Hogy melyik brigád kezdte, azt ma már nehéz lehetne kideríteni. Mindenesetre kialakult az a jó szokás, hogy brigádpénzből odahaza sütnek-főznek az asszonyok, itt megvendégelik egymást,, s persze a „vendégmunkásokat” is. A vendéglátásba besegít a szakszervezet, pénzt ad ilyen alkalmakkor kávéra, üdítőre. Ilyenkor, még év végén, ha összetorlódik a munka, beállnak a szalagokhoz az irodaiak is — magyarázza László Ferencné brigádvezető. — Soknak már megszokott helye van köztünk ... Gyorsabban halad a gyártószalag, ha a kiegészítő műveletek egy részét a vendégek elvégzik, s nem kell a szakmunkásoknak arra is időt szakítani. — Más dolog a teemkában kipróbálni a gépet, vagy a szalagnál folyamatosan dolgozni vele. Ilyen alkalmakkor lehet tapasztalatokat szerezni arról, hogy melyik alkatrész mennyire van igénybevéve — mondja Balázs István. — Több újításhoz adott már kiinduló ötletet a kommunista műszak. Parcz Lászlóné a közös munka hasznát így fogalmazta meg: — Nagyon jó dolog, hogy ezek a műszakok, a közös feladat közelebb hozzák egymáshoz az irodai és fizikai munkásokat. Tovább épülnek és gazdagodnak az emberi kapcsolatok ... A cipőgyárban a kommunista műszakok után befizetett bér 1978-ban 45 ezer, 1979-ben 52 ezer, 1980-ban 62 ezer forintot tett ki. Az 1980- ra eredetileg vállalt összeg ötvenezer forint volt, s ennyi az idei évre szóló előirányzat is. Várható, hogy az idén a múlt évihez hasonlóan túlteljesítik ezt a tervet a cipőgyáriak, hiszen a dolgozók 95 százaléka részt vett a szombat délutáni műszakban. Köztük olyanok is, akiknek csak hétfőtől kellett volna dolgozniuk. Közülük való Nagy Ferencné is, aki péntekig betegállományban volt. Hogy miért jött be mégis, így indokolja: — Tudtam, hogy ezt a műszakot ma délutánra szervezték. Bejöttem, máskor is részt szoktam venni a közös munkában. Hiányozna ez a nap az életemből, ha otthon maradtam volna. Csongor György Nemcsak a tüzöde dolgozói, hanem irodaiak és szakmunkástanulók is részt vesznek a közös munkában (Arany Gábor felvétele)