Dunaújvárosi Hírlap, 1982. június (27. évfolyam, 44-52. szám)
1982-06-01 / 44. szám
1982. június 1., kedd Az Edda együttes koncertje. (Vidám Park, Szabadtéri Színpad, június 3-án 20 órakor) JAZZ KLUB Napjaink Jazz zenéje címmel Szigeti Péter előadása. (Bartók, I-es előadóterem, június 1-én 20 órakor) Állandó képző- és iparművészeti bemutató. (Képcsarnok, Apáczai Csere János utca 4—6.) Domanovszky- képtár. (Komócsin liget 11. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) író—olvasó találkozó az Ady Endre könyvesboltban, ahol Tolnai Kálmán dedikálja A zárkában című könyvét. (Ady Endre könyvesbolt, június 1-én 15 órakor) író—olvasó találkozón Fenákel Judittal találkozhatnak az érdeklődők. (Június 3-án 14 órakor a fésűsfonoda könyvtárában, majd 16 órakor az MMK 202-es termében. Csongor Rózsával két helyen is találkozhatnak olvasói. (Június 3-án először a vízműveknél, majd 16 óra 30 perctől az MMK 203-as termében) Soós Zoltán költővel találkozhatnak a verskedvelők. (Június 3-án 18 óra fior az MMK könyvtárának olvasóterme) Az újkőkor Tolna megyében címmel kiállítás. A kiállítást rendezte dr. Zala-Gaál István, a Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum munkatársa. (Intercisa Múzeum. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével október 12-ig naponta 10—18 óráig) POLITOYS játékkiállítás. (Bartók-aula. A kiállítás megtekinthető naponta 10—20 óráig) Dunaújváros története az őskortól napjainkig. (Intercisa Múzeum. A tárlat megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig) Kisteleki Zoltán előadóművész irodalmi műsora általános iskolásoknak. (Június 2-án az újtelepi iskola és a pálhalmai könyvtár) Haditechnikai vetélkedő, a Petőfi Sándor Általános Iskola részvételével. (Vasmű Klub, június 2-án) Haditechnikai előadás. (Június 3-án a Bánki Donát Szakközépiskolában és a 316-os számú Szakmunkásképző intézetben) : © Révay-díjas régész Az Intercisa múzeum fiatal régészét, dr. Lőrincz Barnabást az Ókortudományi Társaság közgyűlésén, május 28- án, Révay-díjjal tüntették ki, a római kori feliratok kutatása terén kifejtett munkásságáért. Könyvárus kiszesek A hagyományokhoz híven az idei könyvhétre is fölállították sátrukat a BVM kiszesei. Szombaton és vasárnap, a rossz idő ellenére összesen hétszáz kötetet adtak el. Sátruk látogatóit zsákbamacska és tombolajátékokkal szórakoztatták: a két nap alatt kilencszáz zsákbamacska talált gazdára. A könyvek értékesítéséből, valamint a játékokból származó bevételt kirándulásokra, mozgalmi rendezvényekre fordítja a BVM KISZ-bizottsága. Akadémiai bizottságok a megyékben Tudomány vidéken A Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságairól meglehetősen keveset tud az országos közvélemény, pedig az első ilyen bizottság már több mint húsz éve működik. A regionális akadémiai bizottságok születési sorrendje a következő volt: a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) 1961-ben, a pécsi (PAB) 1970-ben, a veszprémi (VEAB) 1973-ban, a debreceni (DAB) 1976-ban, a miskolci (MAB) 1978-ban jött létre. Az öt vidéki egyetemi városban székelő bizottságok működési körzete általában három megyét átfogó régióra terjed ki, kivétel a VEAB- régió, amihez hat közép- és észak-dunántúli megye, köztük Fejér megye is tartozik. Kilenc szakbizottság, s ezen belül 31 munkabizottság dolgozik a VEAB keretei között. Dunaújváros több munkabizottságban képviselteti magát, sőt a metallurgiai, illetve a filozófiai és szociológiai munkabizottság elnöke is dunaújvárosi. A magyarországi tudományos intézmények és kutatóhelyek regionális elhelyezkedése kedvezőtlenül alakult a múltban. Túlnyomó többségük — akkor is, ha ez nem volt teljesen indokolt — a fővárosba települt, egyes fővárosi kutatóintézetek monopolhelyzetbe kerülhettek. A regionális központ szerepét betöltő vidéki egyetemi városokban ugyanakkor mind erősebbé vált az igény a helyi tudományos élet fejlesztésére. A lassú és indokolatlanul elhúzódó két évtizedes folyamat során az Akadémia területi hálózatának 18 megyét átfogó kiépítése teljessé vált. A Veszprémi Akadémiai Bizottság létrejötte új lendületet és minőséget hozott a vidéki bizottságok munkájába (termékeny kapcsolat a helyi politikai és gazdasági vezetőkkel, intézményekkel, regionális pályázati rendszer meghonosítása, kiadványok stb.). A Debreceni Akadémiai Bizottság már működő bizottságok tapasztalatait felhasználó indulása — ahogyan ezt Szentágothai János, az Akadémia elnöke megfogalmazta — „lényegesen kihatott az Akadémia területi hálózatának egészére”. Debrecenben ugyanis helyi, országos és nemzetközi jelentőségű és jellegű kutatások egyaránt folynak. A legfiatalabb, a Miskolci Akadémiai Bizottság megalakulása után az akadémia elnöksége felülvizsgálta a területi bizottságok egész addigi munkáját és megállapította, hogy az 1961-ben megjelölt célok túlhaladottá váltak. Az elnökség újrafogalmazott koncepciója és irányelvei szerint a területi bizottságok fő feladata: a területi jelleg erősítése, a helyi erőforrások és igények tudományos vonatkozásainak feltárása és a központi elgondolásokkal egyeztetett hatékony felhasználásának előmozdítása. A területi bizottságok kezdettől fogva testületi fórumként működnek. A bizottságok keretében szakbizottságok, ezeken belül pedig különféle munkabizottságok dolgoznak. Mind a területi bizottság, mind a szak- és munkabizottságok társadalmi alapon végzik tevékenységüket. A területi bizottságok vállalkoznak nagyobb szabású tudományos ülések és konferenciák megszervezésére is. A regionális tudományos pályázatok rendszere is bevált. A magas színvonalú tudományos rendezvények anyagait rendszeresen megjelentetik a bizottságok és az arra érdemes pályamunkák kiadásáról is igyekeznek gondoskodni. Tudományos életünk, tudományszervezésünk decentralizálásában még a kezdeteknél tartunk. Feltétlenül szükség volna a területi bizottságok egymás közötti együttműködésének szorosabbá tételére. E cél szolgálatában kezdeményezte a Debreceni Akadémiai Bizottság a területi akadémiai bizottságok első országos találkozójának és tapasztalatcseréjének megtartását, amelyre ez év őszén kerül sor. Soós Pál, a Debreceni Akadémiai Bizottság mb titkára o Önfeledt taps Változatlanul népszerű Halász Judit és a Bojtorján együttes Dunaújvárosban. A múlt héten, a tanács „C” szárnyában, afféle gyermeknapi előzetesként megtartott négy előadás sikere is ezt bizonyítja. Délelőtt óvodások, délután kisdiákok tapsoltak önfeledten a művészeknek Az ünnepi könyvhét újdonságai Kádár János életútját mutatja be az ünnepi könyvhét egyik kiemelkedő jelentőségű alkotása, Gyurkó László Arcképvázlat történelmi háttérrel című kötete. A Magvető Kiadónál megjelent műben a szerző pártunk első titkárával beszélget, és ezekből a beszélgetésekből kibontakozik Kádár János életrajza, és közben bepillanthatunk a közelmúlt olyan történéseibe, melyeknek Kádár János alkotó alakítója volt. Tehát a könyv nem a szokásos értelemben vett életrajz, hanem inkább vallomás, melynek során az életúttal kapcsolatos közéleti, történeti események is előkerülnek. Megismerkedhetünk könyvből Kádár János cselekedeteinek mozgatórugóival, a párt, a nép szolgálatával. Élete példa a következetességre, higgadt bölcsességre, a felelős politikai vezető helytállására. Gyurkó László a műben híven rögzíti Kádár János vallomását, de a maga módján — egyénien, esszéisztikusan — kommentálja, a hallottakat. A mű nem történelmi kulisszatitkokat akar feltárni, hanem epizódról epizódra, a XX. századi magyar történelem elmúlt évtizedekben lezajlott eseményeinek megértéséhez ad segítséget. A Magvető Kiadó népszerű Tények és tanúk sorozatában jelent meg Balázs Béla eddig ismeretlen Napló-ja. Balázs Béla egyike a magyar művészet legsokoldalúbb alkotóinak. Íróként Ady, Lukács György és Thomas Mann méltatta, verseit Bartók és Kodály zenésítette meg. Naplója 1903 és 1922 közötti életútjához ad nélkülözhetetlen útbaigazítót. Természetesen a napló közéleti vonatkozású is, hiszen a két dátum közé esett az első világháború, a Magyar Tanácsköztársaság, Horthy hatalomátvétele, a fehérterror, a haladó magyar értelmiség legjobbjainak, emigrációja. >1 Bertha Bulcsúnak 1980- ban jelent meg válogatott novelláit tartalmazó gyűjteménye. Most újabb húsz elbeszéléssel jelentkezik az ünnepi könyvhéten Fehér rozsda című kötetében. Bertha Bulcsú lírai atmoszférikus elbeszélő stílusa az utóbbi években érezhetően megváltozott. Hangja keményebb, írásainak szerkezete célratörőbb, egyértelműbb. Az író megértően, szeretettel ír hőseiről sajátosan visszafogott humorral. Novellái arról tanúskodnak, hogy írójuk a szépség iránti vágyát, nosztalgiáját és emberszeretetét is megőrizte. Örkény István életműsorozatában jelent meg három kötetben a író drámáinak gyűjteménye. A Drámák I—111. nemcsak összes színpadi alkotását tartalmazzák Örkény Istvánnak, hanem e színművek sok buktatóval terhes útjainak történetét is, a hazai színpadtól a világhírig. Restaurátorok Az Intercisa Múzeum restaurátorműhelye rendez kiállítást az utóbbi négy-öt év munkáiból. A kiállítók — Haraszti Gabriella, Szabó Józsefné, Kovács István, Bakó Edit és Lakk Olga — római-és középkori fém-, kerámia-, üveg-, textil-, bőr-, valamint papírtárgyakat mutatnak be az érdeklődőknek. A gyűjtemény június 4-től október 10-ig látható a múzeum első emeletén. Másfél milliárdnál is többet érnek Megmondja Két esztendeje emlékezetes ügy volt a Castrum városrészi könnyűszerkezetes óvodák állapotromlása. Nagyhirtelen háromszáz óvodásnak kellett más épületekben helyet szorítani, mert a hatévvel korábban felépített óvodák földalatti csővezetékei szitává rozsdásodtak. Nemcsak a csővezetékek voltak rosszak, hanem az a szervezeti rendszer is, amely lehetővé tette a műszaki hibák oly mértékű elhatalmasodását, amely végül a két óvoda kényszerű bezárásához vezetett. És ki mondja meg, hogy a Ságvári, vagy bármely másik általános iskola költséges felújítása nem került volna-e kevesebbe, ha időben elvégeznek minden beavatkozást igénylő munkát! Ellátta, ahogy tudta Dunaújvárosban az elmúlt évtizedben a tanácsi intézmények száma csaknem megkétszereződött. Bővült a kórház, elkészült a központi fogászat, új orvosi rendelők épültek, megnyílt a szociális otthon, rövidesen elkészül a tizedik bölcsőde. Huszonhét óvoda, tizenhárom általános, három közép- és három szakmunkásképző iskola, két kollégium, egy zeneiskola is van. Ennek az ingatlanállománynak mai, reális értéke meghaladja a másfél milliárdot is. Az oktatási intézményhálózat gazdasági irányítása egy ember feladata volt a városi tanács művelődési osztályán, míg műszaki felügyeletét az óvodai gondnokság egy dolgozója látta el, ahogy tudta. A hibaelhárítást és tervszerű, megelőző karbantartást jól szervezett műszaki csoport végzi a kórházban és a hozzá tartozó egészségügyi intézményekben. A huszonhét óvodánál ugyanezt feladatot az intézményvezetők kérései és az óvodák központi gondnokságán megszabott sorrend alapján öttagú szakmunkáscsoport látja el. A bölcsődék központi gondnokságának csak egy lakatosra és két félállású villanyszerelőre telik. Az iskoláknál mind a mai napig nem szerveződött központi gondnokság, az iskolák műszaki személyzetének munkaadója az iskolaigazgató. Szétaprózni vétek Az intézményekben megtestesült nemzeti vagyon megóvását, a karbantartást és felújítást — már csak a mennyiségi gyarapodásra tekintettel is — az eddiginél célszerűbben kell megoldani. Ez a felismerés nemcsak a tanácsi dolgozók és vezetők körében hódított, hanem ezt a választotta kérdéskomplexumot diplomamunkája témájául Horváth Erzsébet, a tanács pénzügyi osztályának egyik dolgozója is. E diplomamunka alapgondolata az, hogy az intézmények karbantartására és felújítására előirányzott pénzt ne az intézményvezetők többékevésbé szubjektív igényei alapján aprózzák szét, hanem készüljön az ingatlanok valós műszaki állapotát jellemző, számítógéppel kezelhető adatbank, amelyre alapozva fel lehet számolni a karbantartó munka utólagos hibaelhárító jellegét, továbbá megfelelő műszaki előkészítéssel optimálissá válhat az intézményfelújítások ütemezése a lehető legkisebb költségráfordítás mellett. Ez év január elsejétől a városi tanács terv- és beruházási osztálya átvette az intézményfelújítások lebonyolításának feladatkörét a kórház, valamint a Bartók Béla Művelődési Központ kivételével. Napjainkban kevesebb új létesítmény épül, így a terv- és beruházási osztály feladatait jól kiegészíti az intézmény-felújítás. Ne váljanak életveszélyessé Az óvodák, bölcsődék, iskolák eléggé elhasználódott állapota több, egymást erősítő folyamat következménye. Szerepet játszik ebben az intézmények valóságosnál lényegesen alacsonyabb nyilvántartási értéke, az eszerint képezhető igen alacsony felújítási keretösszeg (ez 1983- ban módosul), és az is, hogy a város középiskolái egy ideig a megyei tanácshoz tartoztak, s a képződött pénzalapokat másutt használták fel. Mindezt tetézte, hogy a város művelődési ágazatának gazdasági szervezete sosem állt feladata magaslatán, s hogy az iskolák központi gondnokságának és hatékonyan működtethető műszaki apparátusának létrehozása mindmáig várat magára, csakúgy, mint a kódolható, számítógépes feldolgozásra alkalmas, naprakész intézmény-állapotnyilvántartás megszervezése. A szervezeti-gazdasági változtatások garanciát nyújthatnak arra, hogy másfél milliárdot érő középületeink idővel nem válnak életveszélyessé, hasonlóan néhány más város (igaz jóval korábban épült) kórházához, középiskolájához. Csongor György az adatbank 5 Régi találmányok Angliában az első gőzhajót 180 évvel ezelőtt 1802-ben William Symington építette meg. A Charlotte Dundas mérföldkövet jelentett a gőzhajózásban: a 14 lóerős, kettős meghajtású, Watt-féle gőzgéppel meghajtott, hátsó lapátkerekes Symington-gőzhajó első útja alkalmával erős ellenszélben két, egyenként 70 tonnás bárkát 3 mérföldes sebességgel vontatottf 30 kilométeren keresztül. Sikerét mesterségesen elhallgattatta a La Manchecsatorna Társaság, mert féltette a csatorna partjait attól, hogy a gőzhajók által keltett hullámok elrombolják azok' Képünk: Symington Charlotte Dundas gőzhajójának vázlata.