Dunaújvárosi Hírlap, 1983. március (28. évfolyam, 17-25. szám)
1983-03-22 / 23. szám
Még lehet jelentkezni Többen visszaléptek A Frangepán utcában családi házakat, illetőleg sorházakat építeni szándékozó telekigénylők közül többen visszaléptek, mert a közművesített (szilárd úttal, vízzel, villannyal ellátott) sorháztelkek négyszögölenkénti tartós használatbavételi díja 810 forint, a családi házas telkeké pedig 900 forint lett. Ezért 1983. április 1-ig bezárólag elfogad póttelekigénylést városi tanács műszaki oszatálya. Castrumi kutak Négy talajvízszint-észlelő kút fúrását kezdik meg a napokban a Castrum városrészben. A Váci Mihály utcában, a Domanovszky téren és a Fáy András utca melletti parkban a négy kút fúrása azért szükséges, hogy a talajvízszint változásáról több információhoz juthasson a partfigyelő üzem. A boltvezetőnek szurkolok Van egy Dunaker-üzlet a Piac téren. Különös ismertetőjele, hogy vasárnaponként nyitva tart is, reggel 6-tól délelőtt 10 óráig. A hajdani kenyérbolt ma szerződéses üzlet. A boltvezetőnek megéri hét végén is nyitva tartani. Sőt, mert fantáziát lát benne, szeretne a tej kenyér, tésztafélék mellett sót, cukrot, lisztet, rizst is árusítani, hiszen (tapasztalatból tudja) sok vevő ezeket a cikkeket is keresi. Kicsi a bolt raktára. Ezért a közegészségügyi szolgálat javaslatára a tanács első fokon nem járult hozzá az áruválaszték bővítéséhez. Nem tudni még, mi lesz a másodfokú döntés. Talán sikerül áthidaló megoldást találni. Én mindenesetre — mint vásárló, önző módon - a boltvezetőnek szurkolok. - cs - Mi legyen a gyenge tanulókkal? Nehéz tizennégy évesen Név, születési adatok, anyja neve, apja neve, és még sokféle személyi adat, de a rubrikák között a legfontosabb: hol akar továbbtanulni a jelentkezési lapot kitöltő diák. A tanulóknak már dönteni kellett, a többit megítélni, hogy egy-egy végzős alkalmas-e az általa választott iskolába, pályára — már a felvételi bizottságok tagjainak a dolga. A végeredményig izgulhatnak, de nemcsak ők, hanem velük együtt a szülők, tanárok is, no és nem kevésbé a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet munkatársai. — Szurkolunk minden továbbtanulni vágyónak, mert több éves tapasztalatunkból tudjuk, ilyenkor sok gyermeket ér kisebb-nagyobb kudarc — mondja Csehkis Imre, az intézet igazgatója. — Egyik legnagyobb gond — ami már a nyolcadikosok között végzett szándékfelmérésből kiderül —, hogy hatezren fejezik be az általános iskolát az idén, és közülük 5500—5600 akar továbbtanulni. Ugyanakkor a megye középiskoláiban 5300 hely van. Így — figyelembe véve azt is, hogy többen Fejér megyéből a fővárosba, más megyékbe jelentkeznek, és hozzánk is jönnek más megyék tanulói —, körülbelül 200— 250 diák nem tudja „itthon” folytatni a tanulmányait. — A másik probléma — folytatja az igazgató —, hogy a megye gazdasági szerkezete nagyjából meghatározza a középiskolákban oktatott tárgyakat is. Ezért a szakmunkásképzők és az ipari szakközépiskolák főként fiúkat iskoláznak be. A lányok hátrányban vannak — az arány 55:45 százalékos —, ugyanakkor ezekben az iskolákban fele-fele arányban szeretnének a lányok és a fiúk továbbtanulni. — És még nem számoltunk a diákok esetenként túl merész vágyaival. — Igen, az idén például közel 1000 gyerek felvételi kérelmét mindkét helyről elutasítják. No, és ilyenkor mit tehetünk? — kérdezi az intézet igazgatója. — Bejönnek hozzánk, tanácsot kérnek, de már csak egy másik megyében tudunk nekik valamilyen iskolát, esetleg még Fejér megyében valamilyen munkahelyet ajánlani. Aztán vagy elfogadják, vagy nem. Tavaly 550-en próbáltak szerencsét az általunk ajánlott harmadik helyen. — Korai tizennégy évesen pályát választani? — A jó tanulókkal nincs baj, ők előnyben vannak, nekik ott a gimnázium, még négy évig tanulhatnak, ezzel időt is nyernek a végleges döntésig. Nem így a közepes vagy még gyengébb tanulók! Nekik nyolcadik után dönteniük kell: szakközép- vagy szakmunkásképző iskola, esetleg dolgozni mennek. Utána esetleg még meggondolhatják magukat, de ez már ritka. — Az általános iskolai bizonyítvány eredményeiben mennyire lehet megbízni egy-egy tanácsadásnál? — Megbízhatunk, és meg is kell bíznunk. Végül is a döntésnél, tanácsadásnál ez az egyik „mankónk”. No persze, legalább ilyen fontosak az intézetben végzett pszichológiai vizsgálatok, a különféle tesztek eredményei, amelyekből a megyéből évente jelentkező 200 gyerek kreativitását, logikai képességét, kitartását, monotóniatűrését és még sok egyebet meg tudunk állapítani. Az eredmények alapján nem egy-egy pályát ajánlunk, hanem egy-egy szakterületet. És itt egészítik ki a mi vizsgálataink a több éves tanulmányi eredményeket, mert — az előző példánál maradva — hiába jeles egy pedagógusnak készülő diák matematikából, fizikából, ha mondjuk nincs elég türelme. De attól még tanulhatja tovább ezt a két tantárgyat és kiváló mérnök lehet belőle. — Végül mit tud ajánlani azoknak a gyerekeknek, akik az általános iskolát gyenge eredménnyel végzik el? — Ezeket a diákokat általában lebeszéljük továbbtanulási szándékukról, mert csalódás érheti őket. Persze ez a tanács a szülőknek éppúgy szól, mert gyakran ők befolyásolják helytelenül gyereküket, túlbecsülik képességeiket. Sajnos, ezek a diákok általában már az első félévben kiesnek. És a kudarc így még nagyobb. Tóth Ildikó A jó tanulóknak is időnként gondot jelenthet, hogy melyik iskolában tanuljanak tovább. A rosszabbak, főleg ha már egy-két pótvizsga is becsúszott, jóval nehezebb helyzetben vannak Évtizedeken át példát mutattak Nyugalomba vonult A KSH adatai szerint 1983. január 1-én Magyarország összlakossága 10 700 000 fő volt, amelyből 2 170 000 fő nyugdíjban élt. öregszünk, s ez a folyamat — remélhetően — mindnyájunkat utolér. A jelenlegi gyakorlatban az aktív időszak üteméhez képest hirtelen, átmenet nélkül következik be a nyugdíjas állapot. Az állampolgár, aki különböző szervezetek fontos részének ismerte önmagát, legtöbbször minden átmenet nélkül elveszíti személyisége meghatározó kereteit, miközben — a gyakorlat szerint — elő sem készülhetett, s elő sem készítették nyugdíjas létét. Megszűnik legfontosabb, tudatát meghatározó funkciója: a szervezetten végzett munka, s elveszíti a különböző mértékben megszokottá vált pozícionáltság érzetét. Kikerül a tömeg- és társadalmi szervezetek életéből is, amelyek addig több szállal kapcsolódtak tevékenységéhez. Jelentős társadalmi rétegekben az éntudat is csorbát szenved, mivel az egyén „nyugdíjas”-sá válik, bár 40 éven át kőműves, kohász vagy esztergályos volt. A szervezett tevékenységben való részvétel megszűnése nemcsak pszichikailag, hanem fizikailag is károsan hat. Ezzel magyarázható — különösen a férfiak esetében —, hogy az, aki egy életen át táppénzes állományban nem volt, nyugdíjazása után hirtelen betegeskedni kezd, vagy váratlanul meghal. Hogyan lehetne segíteni ezen az állapoton? — különösen fontos ez a kérdés ma, amikor az ország lakosságának mintegy 23 százaléka nyugdíjas, s az előrejelzések szerint számuk az ezredfordulóra eléri a 3 milliót. Nagyobb gondossággal lehetne előkészíteni egy-egy munkáltató szervezetnél nyugdíjba kerülő dolgozókkal a való foglalkozást. Felméréseket kellene készíteni a nyugdíjba kerülő dolgozók körében, további terveikről. Feltétlenül szükséges volna a nyugdíjba kerülők számára az elő- és utógondoskodás feltételeinek szervezett megteremtése. Annál is inkább sürgető a feladat, mivel egyes ágazatokban, szakmákban gondot okoz nemcsak az utánpótlás, hanem az új munkaerő megszerzése, munkába állítása is, a munkaerőhelyzet kedvezőtlen alakulása miatt, különösen a fizikai állományban. Nagy szükség volna azokra az idős, nyugdíjas munkásokra, akik fiatal koruktól kezdve szinte művészi színvonalon művelték a szakmát, és nagy fegyelemmel, odaadással — az ifjaknak is példát mutatva a munkaszeretetből — dolgoztak évtizedeken át. A nyugdíjas-találkozókat fel lehetne használni az idősebb korosztály megmérésére, hogy az egészséges, munkabíró és dolgozni kívánó emberek munkával, tanáccsal hasznosíthassák magukat. Kisebb szervezeti módosítást igénylő intézkedésekkel, egyéni és társadalmi méretekben is hasznos eredményt hoznának. Nem engedhetjük meg magunknak — a kedvezőtlen demográfiai adatokat tekintve —, hogy végleges búcsút vegyünk olyan emberektől, akik még hosszú ideig gazdagítani tudják társadalmunkat. A nyugdíjasokkal való foglalkozás, törődés önös munka is. Nem feledhetjük el, hogy magunknak is csináljuk... L. É. 1983. március 22., kedd PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Fejér megyei Bizottságának oktatási igazgatósága az 1983/84-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem következő tagozataira és tanfolyamaira: I. HÁROMÉVES Általános tagozat Középfokú politikai képzést nyújt. Elsősorban azoknak a helyi párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti, mozgalmi vezetőknek (és tervezett tartalékaiknak), propagandistáknak a képzését szolgálja, akik még nem rendelkeznek munkájukhoz szükséges középfokú politikai képzettséggel, bár annak megszerzését számukra a hatáskörileg illetékes pártszervek előírták. A harmadik év végén a hallgatók középfokú politikai iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskoláinak megfelelő politikai, ideológiai végzettség. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek az esti középiskola anyagából. A tanulmányi idő 3 évén belül a hallgatók félévenként kollokviumot, a tanév végén pedig szigorlatot tesznek. A Minisztertanács 10/1979. (III. 2.) számú rendelete alapján az általános tagozaton szerzett végbizonyítvány középfokú politikai végzettséget tanúsít. Hároméves általános tagozat az 1983'84-es tanévben Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Móron és Sárbogárdon indul. II. SZAKOSÍTÓ TAGOZAT Felsőfokú politikai és elméleti képzést nyújt elsősorban a káderképzésben oktató, illetve utánpótlásként tervbe vett propagandistáknak, és olyan felsőfokú politikai végzettséggel még nem rendelkező vezetőknek, értelmiségieknek, akiknek ezt a párt- és tömegszervezetek, illetve az állami szervek előírták. Tanulmányi idő: 3 év. A hallgatók tanulmányaik befejezése után felsőfokú politikai iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: középfokú politikai végzettség, állami közép-, illetve ennél magasabb iskolai végzettség. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek az esti egyetem általános tagozatának a választott szakra vonatkozó anyagából. A szakosító 3 évének 6 félévéből négyet a választott fő tárgy, kettőt pedig a kapcsolódó tudományágak feldolgozására fordítunk. A hallgatók a fő tantárgyból félévenként kollokviumot, az I—II. évfolyam egészéből pedig szigorlatot tesznek. A kiegészítő tárgyakból (III. évfolyam) félévkor és tanév végén egyaránt kollokvium van. A Minisztertanács 10/1979. (III. 2.) számú rendelete alapján a szakosított tagozaton szerzett végbizonyítvány felsőfokú politikai végzettséget tanúsít. Az alábbi szakosító tagozatokra lehet jelentkezni: — Filozófia (Székesfehérvár, Dunaújváros) — Politikai gazdaságtan (Székesfehérvár) — Magyar munkásmozgalom története (Székesfehérvár) — Nemzetközi munkásmozgalom története (Székesfehérvár) III. Általános és speciális továbbképző TANFOLYAMOK Az oktatási igazgatóság keretében szervezett elméleti, politikai továbbképzés a pártalapszervezetek, pártvezetőségek reszortfelelősei, a közép- és felsőszintű vezetők, valamint a propagandisták felkészültségének felfrissítését és kiegészítését szolgálja. A tanfolyamok időtartama egy év. A jelentkezők felvételi beszélgetésen vesznek részt. a) Általános vezetőtovábbképző tanfolyamok: általános politikai tagozat (Székesfehérvár, Dunaújváros), gazdaságpolitikai tagozat (Székesfehérvár), ideológiai tagozat (Székesfehérvár). b) A szakosító tagozat III. évfolyamának tananyagával megegyező tematikájú tanfolyamok és működési helyük: Esztétika (Székesfehérvár), művelődéspolitika (Székesfehérvár), valláskritika (Székesfehérvár), gazdaságpolitika (Székesfehérvár, Dunaújváros), a világgazdaság fejlődésének kérdései (Székesfehérvár, Dunaújváros), vezetési ismeretek (Székesfehérvár), a szocializmus fejlődésének időszerű kérdései (Székesfehérvár), a nemzetközi politika időszerű kérdései (Székesfehérvár), a pártoktatás pedagógiája (Dunaújváros, Dunaújváros járás, Bicske). c) Megyei továbbképző tanfolyamok : A pártirányítás, pártélet kérdései (Székesfehérvár, Mór), A káder- és személyzeti munka kérdései (Székesfehérvár), A szocialista állam fejlődésének és működésének kérdései (Székesfehérvár), Információfelelősök tanfolyama (Székesfehérvár, Mór), Tömegszervezeti felelősök tanfolyama (Székesfehérvár, Mór, Sárbogárdi, Agitációs és propaganda-felelősök tanfolyama (Székesfehérvár, Sárbogárd, Termelési felelősök tanfolyama (Székesfehérvár). A hallgatók a tanfolyam elvégzéséről bizonyítványt kapnak. IV. Általános TUDNIVALÓK Az esti egyetem hallgatója az lehet, akit a munkahelyi pártszervezete és munkaadója javasol, illetve a felvételi vizsgán megfelel. Pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tanulmányi idő valamennyi tagozaton szeptember 1-től június 30-ig tart. Az általános és szakosító tagozaton hetenként, a többi tanfolyamon hetenként vagy kéthetenként egyszer, meghatározott napon és időpontban kötelező foglalkozás van. A hallgatók a tanulmányi idő alatt más szervezett oktatásban csak az oktatási igazgatóság engedélyével vehetnek részt. A hallgatók tandíjat fizetnek, amely tanévenként az általános tagozaton 170 forint, a szakosító tagozaton és a továbbképző tanfolyamokon 250 forint. A hallgatók tanulmányi kedvezményeiről, szabadságáról a 6001/1982. (Munkaügyi Közlöny 3. szám) ÁBMH számú elvi állásfoglalás intézkedik. A jelentkezéshez szükséges kérdőív a munkahely szerint illetékes pártszervezetnél és a városi, járási pártbizottságokon szerezhető be. A kérdőívhez 2 db 4x4 centiméteres fényképet, 2 db bélyeggel ellátott, a jelentkező lakcímére kitöltött válaszborítékot szükséges mellékelni. Mindezeket a járási, városi és járási jogú pártbizottságokhoz kell beküldeni 1983. április 11-ig. A felvételi vizsgák 1983. április 25. és május 7-e között lesznek, amelyről a jelentkezők értesítést kapnak. A felvételről vagy az elutasításról 1983. június végéig értesítjük a jelentkezőket. MSZMP Fejér megyei Bizottság oktatási igazgatósága