Dunaújvárosi Hírlap, 1983. március (28. évfolyam, 17-25. szám)

1983-03-22 / 23. szám

Még lehet jelentkezni Többen visszaléptek A Frangepán utcában csa­ládi házakat, illetőleg sorhá­zakat építeni szándékozó te­lekigénylők közül többen visszaléptek, mert a közmű­vesített (szilárd úttal, vízzel, villannyal ellátott) sorháztel­kek négyszögölenkénti tartós használatbavételi díja 810 fo­rint, a családi házas telkeké pedig 900 forint lett. Ezért 1983. április 1-ig bezárólag elfogad póttelekigénylést városi tanács műszaki osz­a­tálya. Castrumi kutak Négy talajvízszint-észlelő kút fúrását kezdik meg a na­pokban a Castrum városrész­ben. A Váci Mihály utcában, a Domanovszky téren és a Fáy András utca melletti parkban a négy kút fúrása azért szükséges, hogy a ta­lajvízszint változásáról több információhoz juthasson a partfigyelő üzem. A boltvezetőnek szurkolok Van egy Dunaker-üzlet a Piac téren. Különös ismer­tetőjele, hogy vasárnaponként nyitva tart is, reggel 6-tól délelőtt 10 óráig. A hajdani kenyérbolt ma szer­ződéses üzlet. A boltvezető­nek megéri hét végén is nyitva tartani. Sőt, mert fan­táziát lát benne, szeretne a tej­ kenyér, tésztafélék mel­lett sót, cukrot, lisztet, rizst is árusítani, hiszen (tapasz­talatból tudja) sok vevő ezeket a cikkeket is keresi. Kicsi a bolt raktára. Ezért a közegészségügyi szolgálat javaslatára a tanács első fokon nem járult hozzá az áruválaszték bővítéséhez. Nem tudni még, mi lesz a másodfokú döntés. Talán si­kerül áthidaló megoldást találni. Én mindenesetre — mint vásárló, önző módon - a boltvezetőnek szurkolok. - cs - Mi legyen a gyenge tanulókkal? Nehéz tizennégy évesen Név, születési adatok, any­ja neve, apja neve, és még sokféle személyi adat, de a rubrikák között a legfonto­sabb: hol akar továbbtanul­ni a jelentkezési lapot kitöl­tő diák. A tanulóknak már dönteni kellett, a többi­t megítélni, hogy egy-egy vég­zős alkalmas-e az általa vá­lasztott iskolába, pályára — már a felvételi bizottságok tagjainak a dolga. A vég­eredményig izgulhatnak, de nemcsak ők, hanem velük együtt a szülők, tanárok is, no és nem kevésbé a megyei pályaválasztási tanácsadó in­tézet munkatársai. — Szurkolunk minden to­vábbtanulni vágyónak, mert több éves tapasztalatunkból tudjuk, ilyenkor sok gyer­meket ér kisebb-nagyobb ku­darc — mondja C­s­e­h­k­i­s Imre, az intézet igazgatója. — Egyik legnagyobb gond — ami már a nyolcadikosok között végzett szándékfelmé­résből kiderül —, hogy hat­ezren fejezik be az általános iskolát az idén, és közülük 5500—5600 akar továbbtanul­ni. Ugyanakkor a megye kö­zépiskoláiban 5300 hely van. Így — figyelembe véve azt is, hogy többen Fejér megyé­ből a fővárosba, más me­gyékbe jelentkeznek, és hoz­zánk is jönnek más megyék tanulói —, körülbelül 200— 250 diák nem tudja „itthon” folytatni a tanulmányait. — A másik probléma — folytatja az igazgató —, hogy a megye gazdasági szerke­zete nagyjából meghatároz­za a középiskolákban okta­tott tárgyakat is. Ezért a szakmunkásképzők és az ipa­ri szakközépiskolák főként fiúkat iskoláznak be. A lá­nyok hátrányban vannak — az arány 55:45 százalékos —, ugyanakkor ezekben az is­kolákban fele-fele arányban szeretnének a lányok és a fiúk továbbtanulni. — És még nem számol­tunk a diákok esetenként túl merész vágyaival. — Igen, az idén például közel 1000 gyerek felvételi kérelmét mindkét helyről el­utasítják. No, és ilyenkor mit tehetünk? — kérdezi az in­tézet igazgatója. — Bejönnek hozzánk, tanácsot kérnek, de már csak egy másik megyé­ben tudunk nekik valamilyen iskolát, esetleg még Fejér megyében valamilyen mun­kahelyet ajánlani. Aztán vagy elfogadják, vagy nem. Tavaly 550-en próbáltak sze­rencsét az általunk ajánlott harmadik helyen. — Korai tizennégy évesen pályát választani? — A jó tanulókkal nincs baj, ők előnyben vannak, nekik ott a gimnázium, még négy évig tanulhatnak, ezzel időt is nyernek a végleges döntésig. Nem így a közepes vagy még gyengébb tanulók! Nekik nyolcadik után dönte­niük kell: szakközép- vagy szakmunkásképző iskola, esetleg dolgozni mennek. Utána esetleg még meggon­dolhatják magukat, de ez már ritka. — Az általános iskolai bi­zonyítvány eredményeiben mennyire lehet megbízni egy-egy tanácsadásnál? — Megbízhatunk, és meg is kell bíznunk. Végül is a döntésnél, tanácsadásnál ez az egyik „mankónk”. No per­sze, legalább ilyen fontosak az intézetben végzett pszi­chológiai vizsgálatok, a kü­lönféle tesztek eredményei, amelyekből a megyéből évente jelentkező 200 gyerek kreativitását, logikai képes­ségét, kitartását, monotónia­tűrését és még sok egyebet meg tudunk állapítani. Az eredmények alapján nem egy-egy pályát ajánlunk, ha­nem egy-egy szakterületet. És itt egészítik ki a mi vizs­gálataink a több éves tanul­mányi eredményeket, mert — az előző példánál marad­va — hiába jeles egy peda­gógusnak készülő diák ma­tematikából, fizikából, ha mondjuk nincs elég türelme. De attól még tanulhatja to­vább ezt a két tantárgyat és kiváló mérnök lehet belőle. —­ Végül mit tud ajánlani azoknak a gyerekeknek, akik az általános iskolát gyenge eredménnyel végzik el? — Ezeket a diákokat álta­lában lebeszéljük továbbta­nulási szándékukról, mert csalódás érheti őket. Persze ez a tanács a szülőknek épp­úgy szól, mert gyakran ők befolyásolják helytelenül gyereküket, túlbecsülik ké­pességeiket. Sajnos, ezek a diákok általában már az első félévben kiesnek. És a ku­darc így még nagyobb. Tóth Ildikó A jó tanulóknak is időnként gondot jelenthet, hogy melyik iskolá­ban tanuljanak tovább. A rosszabbak, főleg ha már egy-két pót­vizsga is becsúszott, jóval nehezebb helyzetben vannak Évtizedeken át példát mutattak Nyugalomba vonult A KSH adatai szerint 1983. január 1-én Magyarország összlakossága 10 700 000 fő volt, amelyből 2 170 000 fő nyugdíjban élt. öregszünk, s ez a folyamat — remélhetően — mindnyájunkat utolér. A jelenlegi gyakorlatban az aktív időszak üteméhez ké­pest hirtelen, átmenet nélkül következik be a nyugdíjas állapot. Az állampolgár, aki különböző szervezetek fontos részének ismerte önmagát, legtöbbször minden átmenet nélkül elveszíti személyisége meghatározó kereteit, miköz­ben — a gyakorlat szerint — elő sem készülhetett, s elő sem készítették nyugdíjas lé­tét. Megszűnik legfontosabb, tudatát meghatározó funkci­ója: a szervezetten végzett munka, s elveszíti a külön­böző mértékben megszokottá vált pozícionáltság érzetét. Kikerül a tömeg- és társa­dalmi szervezetek életéből is, amelyek addig több szállal kapcsolódtak tevékenységé­hez. Jelentős társadalmi ré­tegekben az éntudat is csor­bát szenved, mivel az egyén „nyugdíjas”-sá válik, bár 40 éven át kőműves, kohász vagy esztergályos volt. A szervezett tevékenységben való részvétel megszűnése nemcsak pszichikailag, ha­nem fizikailag is károsan hat. Ezzel magyarázható — külö­nösen a férfiak esetében —, hogy az, aki egy életen át táppénzes állományban nem volt, nyugdíjazása után hir­telen betegeskedni kezd, vagy váratlanul meghal. Hogyan lehetne segíteni ezen az állapoton? — külö­nösen fontos ez a kérdés ma, amikor az ország lakosságá­nak mintegy 23 százaléka nyugdíjas, s az előrejelzések szerint számuk az ezredfor­dulóra eléri a 3 milliót. Nagyobb gondossággal le­hetne előkészíteni egy-egy munkáltató szervezetnél nyugdíjba kerülő dolgozókkal a való foglalkozást. Felmérése­ket kellene készíteni a nyug­díjba kerülő dolgozók köré­ben, további terveikről. Feltétlenül szükséges vol­na a nyugdíjba kerülők szá­mára az elő- és utógondos­kodás feltételeinek szervezett megteremtése. Annál is in­kább sürgető a feladat, mi­vel egyes ágazatokban, szak­mákban gondot okoz nem­csak az utánpótlás, hanem az új munkaerő megszerzése, munkába állítása is, a mun­kaerőhelyzet kedvezőtlen alakulása miatt, különösen a fizikai állományban. Nagy szükség volna azok­ra az idős, nyugdíjas mun­kásokra, akik fiatal koruktól kezdve szinte művészi szín­vonalon művelték a szakmát, és nagy fegyelemmel, oda­adással — az ifjaknak is pél­dát mutatva a munkaszere­tetből — dolgoztak évtizede­ken át. A nyugdíjas-találkozókat fel lehetne használni az idő­sebb korosztály megmérésé­re, hogy az egészséges, mun­kabíró és dolgozni kívánó emberek munkával, tanác­­csal hasznosíthassák magu­kat. Kisebb szervezeti módo­sítást igénylő intézkedések­kel, egyéni és társadalmi méretekben is hasznos ered­ményt hoznának. Nem engedhetjük meg ma­gunknak — a kedvezőtlen demográfiai adatokat tekint­ve —, hogy végleges búcsút vegyünk olyan emberektől, akik még hosszú ideig gaz­dagítani tudják társadalmun­kat. A nyugdíjasokkal való fog­lalkozás, törődés önös mun­ka is. Nem feledhetjük el, hogy magunknak is csináljuk... L. É. 1983. március 22., kedd PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Fejér megyei Bizottságának oktatási igaz­gatósága az 1983/84-es tanév­re felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem következő ta­gozataira és tanfolyamaira: I. HÁROMÉVES Általános tagozat Középfokú politikai képzést nyújt. Elsősorban azoknak a helyi párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti, mozgalmi vezetőknek (és tervezett tar­talékaiknak), propagandisták­nak a képzését szolgálja, akik még nem rendelkeznek munkájukhoz szükséges kö­­­zépfokú politikai képzettség­gel, bár annak megszerzését számukra a hatáskörileg ille­tékes pártszervek előírták. A harmadik év végén a hallga­tók középfokú politikai isko­lai végzettséget igazoló bizo­nyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskoláinak megfe­lelő politikai, ideológiai vég­zettség. A jelentkezők felvé­teli vizsgát tesznek az esti középiskola anyagából. A ta­nulmányi idő 3 évén belül a hallgatók félévenként kollok­viumot, a tanév végén pedig szigorlatot tesznek. A Minisz­tertanács 10/1979. (III. 2.) szá­mú rendelete alapján az álta­lános tagozaton szerzett vég­bizonyítvány középfokú poli­tikai végzettséget tanúsít. Hároméves általános tago­zat az 1983'84-es tanévben Székesfehérváron, Dunaújvá­rosban, Móron és Sárbogár­­don indul. II. SZAKOSÍTÓ TAGOZAT Felsőfokú politikai és elmé­leti képzést nyújt elsősorban a káderképzésben oktató, il­letve utánpótlásként tervbe vett propagandistáknak, és olyan felsőfokú politikai vég­zettséggel még nem rendelke­ző vezetőknek, értelmiségiek­nek, akiknek ezt a párt- és tömegszervezetek, illetve az állami szervek előírták. Ta­nulmányi idő: 3 év. A hallga­tók tanulmányaik befejezése után felsőfokú politikai isko­lai végzettséget igazoló bizo­nyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: kö­zépfokú politikai végzettség, állami közép-, illetve ennél magasabb iskolai végzettség. A jelentkezők felvételi vizs­gát tesznek az esti egyetem általános tagozatának a vá­lasztott szakra vonatkozó anyagából. A szakosító 3 évé­nek 6 félévéből négyet a vá­lasztott fő tárgy, kettőt pedig a kapcsolódó tudományágak feldolgozására fordítunk. A hallgatók a fő tantárgyból félévenként kollokviumot, az I—II. évfolyam egészéből pe­dig szigorlatot tesznek. A ki­egészítő tárgyakból (III. év­folyam) félévkor és tanév vé­gén egyaránt kollokvium van. A Minisztertanács 10/1979. (III. 2.) számú rendelete alap­ján a szakosított tagozaton szerzett végbizonyítvány fel­sőfokú politikai végzettséget tanúsít. Az alábbi szakosító tagoza­tokra lehet jelentkezni: — Filozófia (Székesfehér­vár, Dunaújváros) — Politikai gazdaságtan (Székesfehérvár) — Magyar munkásmozga­lom története (Székesfe­hérvár) — Nemzetközi munkásmoz­galom története (Székes­­fehérvár) III. Általános és speciális továbbképző TANFOLYAMOK Az oktatási igazgatóság ke­retében szervezett elméleti, politikai továbbképzés a pártalapszervezetek, pártve­zetőségek reszortfelelősei, a közép- és felsőszintű vezetők, valamint a propagandisták felkészültségének felfrissíté­sét és kiegészítését szolgálja. A tanfolyamok időtartama egy év. A jelentkezők felvé­teli beszélgetésen vesznek részt. a) Általános vezetőtovább­képző tanfolyamok: általános politikai tagozat (Székesfe­hérvár, Dunaújváros), gazda­ságpolitikai tagozat (Székes­­fehérvár), ideológiai tagozat (Székesfehérvár). b) A szakosító tagozat III. évfolyamának tananyagával megegyező tematikájú tanfo­lyamok és működési helyük: Esztétika (Székesfehérvár), művelődéspolitika (Székesfe­hérvár), valláskritika (Szé­kesfehérvár), gazdaságpoliti­ka (Székesfehérvár, Dunaúj­város), a világgazdaság fejlő­désének kérdései (Székesfe­hérvár, Dunaújváros), vezeté­si ismeretek (Székesfehérvár), a szocializmus fejlődésének időszerű kérdései (Székesfe­hérvár), a nemzetközi politi­ka időszerű kérdései (Székes­­fehérvár), a pártoktatás pe­dagógiája (Dunaújváros, Du­naújváros járás, Bicske). c) Megyei továbbképző tan­folyamok : A pártirányítás, pártélet kérdései (Székesfe­hérvár, Mór), A káder- és személyzeti munka kérdései (Székesfehérvár), A szocialis­ta állam fejlődésének és mű­ködésének kérdései (Székes­­fehérvár), Információfelelő­­sök tanfolyama (Székesfehér­vár, Mór), Tömegszervezeti felelősök tanfolyama (Székes­­fehérvár, Mór, Sárbogárdi, Agitációs és propaganda-fe­lelősök tanfolyama (Székesfe­hérvár, Sárbogárd­, Termelési felelősök tanfolyama (Székes­­fehérvár). A hallgatók a tan­folyam elvégzéséről bizonyít­ványt kapnak. IV. Általános TUDNIVALÓK Az esti egyetem hallgatója az lehet, akit a munkahelyi pártszervezete és munkaadója javasol, illetve a felvételi vizsgán megfelel. Pártonkívü­­liek is kérhetik felvételüket. A tanulmányi idő valamennyi tagozaton szeptember 1-től június 30-ig tart. Az általá­nos és szakosító tagozaton hetenként, a többi tanfolya­mon hetenként vagy kéthe­tenként egyszer, meghatáro­zott napon és időpontban kö­telező foglalkozás van. A hallgatók a tanulmányi idő alatt más szervezett oktatás­ban csak az oktatási igazga­tóság engedélyével vehetnek részt. A hallgatók tandíjat fizetnek, amely tanévenként az általános tagozaton 170 fo­rint, a szakosító tagozaton és a továbbképző tanfolyamokon 250 forint. A hallgatók tanul­mányi kedvezményeiről, sza­badságáról a 6001/1982. (Mun­kaügyi Közlöny 3. szám) ÁBMH számú elvi állásfog­lalás intézkedik. A jelentkezéshez szükséges kérdőív a munkahely szerint illetékes pártszervezetnél és a városi, járási pártbizottsá­gokon szerezhető be. A kér­dőívhez 2 db 4x4 centiméte­res fényképet, 2 db bélyeggel ellátott, a jelentkező lakcímé­re kitöltött válaszborítékot szükséges mellékelni. Mind­ezeket a járási, városi és já­rási jogú pártbizottságokhoz kell beküldeni 1983. április 11-ig. A felvételi vizsgák 1983. április 25. és május 7-e kö­zött lesznek, amelyről a je­lentkezők értesítést kapnak. A felvételről vagy az elutasí­tásról 1983. június végéig ér­tesítjük a jelentkezőket. MSZMP Fejér megyei Bizottság oktatási igazgatósága

Next