Dunaújvárosi Hírlap, 1983. november (28. évfolyam, 87-95. szám)
1983-11-25 / 94. szám
1963. november 25., péntek TAf In Io m PÉNTEK: Beaumarchais: Figaro házassága (A Szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében, 19 órakor.) ÚJ VASÁRNAP: Játékműhely (A Bartók Béla Művelődési Központ aulájában, 15 órakor.) «•: HÉTFŐ: Író-olvasó találkozó (A Hangulat eszpresszóban, 17 órakor Hámori Tiborral találkozhatnak az érdeklődők.) A Modern Rézfúvós Együttes koncertje (A Bartók Béla Művelődési Központ stúdiótermében, kamarabérleti sorozat, 19 órakor.) •S IDŐSZAKOS KIÁLLÍTÁSOK: Egresi Zsuzsa grafikus kiállítása (Uitz terem. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 11—19 óráig.) Hajdú György és Rozsnyai Zoltán fotókiállítása (Az MMK kisgalériájában.) Régi korok ruhadíszei (Az Intercisa Múzeum kamaratermében. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig.) A XVI. századi adonyi éremkincs (Intercisa Múzeum. Megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig.) Állandó kiállítások Dunaújváros története az őskortól napjainkig (Intercisa Múzeum, megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig.) Domanovszky-képtár (Komócsin liget 11. Megtekinthető hétfő kivételével naponta 10—18 óráig.) Szoborpark (Alsó Duna-part. Lejárat a Kossuth Lajos utcai kilátónál.) M GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI PROGRAMOK: Úttörőknek: Játsszunk együtt! (Az MMK 204-es termében, november 25-én, 17 órakor.) Kisdobosoknak: Játsszunk most együtt! (Az MMK 204-es termében, november 28-án, 16 óra 30 perckor.) Az utókor ítél meg minket Tálcán kínált lehetőség — Az utókor nem csak abból ítél meg minket, hogy milyen házakat építünk, de abból is, hogy mit mentünk meg a múltból. — Az intercisai ásatáson járva jegyezte meg ezt dr. Harald Koschik, a Bajorországi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója, aki itt töltötte szabadságát. Koschik úr régészkörökben elismert szaktekintély, s részben magánemberként, részben pedig az UNESCO mellett működő ICQM ösztöndíjaival csaknem az egész világot bejárta, Kínától Mexikóig. — Miért éppen Magyarország, Dunaújváros volt az úticél? — Adósa vagyok Magyarországnak. Harmadszor vagyok itt, de csak most tudtam jobban megnézni. Emellett hivatalos ügyekkel is foglalkoztam, a magyar régészek által restaurált weissenburgi római kori fürdőkről készítünk közös kiállítást, ennek részleteit beszéltük meg. A jövő év nyarán mutatjuk be Budapesten a negyven tablónyi anyagot, fotókat, rajzokat, maketteket, leletmásolatokat. A kiállítást 1985 őszéig lekötötték már az NSZK és Ausztria nagy múzeumai. A magyar — köztük dunaújvárosi — régészek, restaurátorok weissenburgi munkájáról beszámoltunk már lapunkban. 1977-ben találtak rá a fürdőre egy építkezés során, föltárták, tetővel borították be, s 1981-ben megkezdődött a helyreállítás, amely az idén fejeződött be. — Németországban is tucatjával találunk római fürdőket, de olyan nincs köztük, amelyet előbb befednek, s aztán állítanak helyre. Rekord gyorsasággal restaurálták a fürdőt a magyar kollégák. A telek megvásárlásától az első látogató megjelenéséig hat évre és három és félmillió márkára volt szükség. — Járt a kőtárban és az ásatásokon. Mi a véleménye az itteni régészeti munkáról? — Intercisáról nem kell semmit sem mondanom, jelentőségét, az ásatások eredményeit nemzetközileg is elismerik. Viszont elgondolkoztatott, hogy a már feltárt objektumokkal talán nem bánnak elég jól. Csak szakemberek tudják, milyen jelentőségű, hogy itt egy katonai tábor volt, a város kulturális életében nem találtam nyomát. A római kori maradványokkal, ezzel az óriási kulturális értékkel egyedülálló látványosságot kínálhatna a város, ez lehetne a vonzereje, amely megállásra készteti az utazót. Nálunk már elterjedőben van az az elv, hogy a kincseket ne vigyék a múzeumba, az ásatás helyén rendezzenek be egy kis tárlatot. Régészeti park, szabadtéri múzeum, nyári színház, „római’ vendéglő ... nem is sorolom az ötletek százait. Tudom, hogy emögött mind pénz van, de — tapasztalatból beszélek, hiszen én magam is szervezek ilyen akciókat —■ a vállalatok, az idegenforgalom, a vendéglátás, vagyis az egész város összefogásával megvalósíthatóak ezek a szép célok, intercisa tálcán kínálja a lehetőségeket, én kapva kapnák rajtuk. J. K. Kulisszatitkok A szülők többsége szívesen pillant be az iskolai élet kulisszatitkaiba. Megfigyelni a gyerek viselkedését az órán, látni, mit produkál, tapasztalni, hogyan kéri számon a pedagógus a tananyagot — mindez hasznos és tanulságos a szülők számára. Tegnap délelőtt a Római II. Általános Iskolában az alsótagozatosok szüleinek tartottak nyílt napot a nevelők. Mit látunk a moziban ? Harmincegy díjazott Jövőre is lesz mit nézni a mozikban. AMOKÉP a bemutatandó filmek háromnegyedét már megvette, ötven ország hét-nyolcszáz filmjéből válogatták ki azt a 194 alkotást, amelyeket műsorukra tűznek a jövőre filmszínházak. Ezek közül 25 magyar, a többi külföldi alkotás, és 31 olyan film is szerepel a listán, amely díjat nyert valamelyik nemzetközi fesztiválon. Az érdekességek között említhetjük Polanski Egy tiszta nő, Wajda A karmester és Bondarcsuk Mexikó lángokban című alkotását. Az amerikai produkciók közül a Dühöngő bika, a Kína szindróma és a Szupermodell című filmek sikerére számíthatunk, az NSZK-alkotások közül a Veronika Voss vágyakozása és A dolgok állása című filmek ígérkeznek érdekesnek. tatnak három kínai Bemufilmet is, ezek a kulturális forradalom bírálatával, a meghurcoltak rehabilitásával foglalakoznak. A választék gazdag: társadalmi drámáktól krimin keresztül a vígjátékig minden műfaj szerepel majd a mozik műsorán. A gyermekekről sem feledkeztek meg, a legkisebbek például a 101 kiskutya felújítását, a nagyobbak a Twist Olivér című angol filmet nézhetik meg. BÉNYI LÁSZLÓ RAJZA Figaró ott és Figaró itt Szerelmi történet, amelyben a hős jegyesével és a bárónő segítségével megleckézteti a ház urát, aki szemet vetett a komornára, végül aztán minden jóra fordul, a szerelmesek egymáséi lesznek és — engesztelésül — gavalléros nászajándékot kapnak a gróftól. Ez Pierre- Augustin Beaumarchais főművének, a Figaró házasságának rövid „tartalma”. A háromfelvonásos vígjátékot a Szolnoki Szigligeti Színház művészeinek előadásában láthatja a közönség ma este hét órától a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében Nagy Gábor, Bajcsay Mária, Vallai Péter, Takács Katalin és Szendrey Ilona játsszák a főbb szerepeket. Jelenkor A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának élén Babits Mihály születésének 100. évfordulójára emlékező összeállítást olvashatunk. Berták László, Csorba Győző, Lator László, Nemes Nagy Ágnes és Takáts Gyula versét, Lengyel Balázs emlékezését, Futaky Hajnal, Rába György és Tüskés Tibor tanulmányát, valamint Csűrös Miklósnak Rába György Babitsmonográfiájáról szóló írását találjuk az összeállításban. A szépprózai írások sorában Albert Gábor szociográfiájának befejező fejezetét, Esterházy Péter, Kalász Márton regényrészletét, valamint Kolozsvári Grandpierre Emil elbeszéléseit közli a folyóirat. A tanulmányok közül figyelmet érdemel Kenyeres Zoltán írása Weöres Sándor költészetéről. A kritikai rovat élén Béládi Miklós méltatja Szántó Piroska Bakám szamara c. kötetét. liíiaiwéifyi Száz esztendővel ezelőtt, 1883. november 26-án született a magyar és a világirodalom jelentős alakja, Babits Mihály. Babits Mihály: HALAVÁNY TÉLI RAJZ Milyen fehér csöndesség ez! Messze házunk télben ül. Gyere az ablakhoz, édes! Csókolj meg és nézz körül! Süt a nap, elállt a hó már, mégis pelyhek hullnak: puhán, halkan, pehelymód száll pillanat és pillanat. Gyere, édes, az ablakhoz, tekints szét az udvaron! Nézd, a friss, a lágy, a vaskos szőnyegen még semmi nyom! Csak a kis szolgáló lába rajzolódik halavány, s elvész, mint a Szaharába egy zarándok karaván. Szalma közt fogyottan áll a kert füzes mélyén a kút, intve dermedt jégszakálla, hogy az év, mint óra, fut. Jertek apró, jertek sűrű pillanatok pelyhei jobban mint e szalmagyűrű szívünk kútját védeni. Milyen furcsa füstünk árnya a túlsó tető haván. Mintha távol emlék szállna rokon szívbe tétován. Ki gondolhatna ránk e csöndben, míg köiülvattáz a hó? Titkos lánc nyúl át a földön összekötve, aki jó. .■•.Tj ...fi tfinö sp Téli könyvvásár Nyomtatott slágerek A tavalyinál gazdagabb lesz az ünnepeket megelőző téli könyvvásár. Több és érdekesebb könyv jelenik meg idén, a kiadók már szállítják az üzletekbe újdonságaikat. A Magvető két tematikus kötetet jelentet meg: a Nemzet és emlékezet sorozatban lát napvilágot Pethő György Közelről című, Petőfiről szóló kötete. Négy magyar sors címmel pedig Széchenyi, Batthyány, Petőfi és Kossuth portréját vázolja fel Spira György. A Kossuth Kiadónál megjelent könyvek közül a Rózsa Ferenc életét feldolgozó kiadványt említjük, ennek szerzője Pintér István. A Népszava Kiadó népszerű feladatra vállalkozott: régi idők receptjeit gyűjtötte kötetbe. A Corvina kiadó jelentette meg Czóbel Béla munkásságát bemutató albumot és a Matiss, Raffaello műveinek reprodukcióit tartalmazó köteteket. A Helikon Kós Károly leghíresebb regényét Az országépítőt adta ki; Kós Károlyról, az építész-íróról pedig az Akadémiánál jelent meg Pál Balázs tanulmánya. A Szépirodalmi Kiadó több érdekességet is kínál, közülük a Vak Béláról, Pázmány Péterről, Weöres Sándorról szóló kötetek számíthatnak a legnagyobb sikerre. Az ünnepi könyvhéten napok alatt elfogyott Dsida Jenő összegyűjtött verseinek és műfordításainak kötete, a Magvető példás gyorsasággal újból kiadta a művet, ez is a téli könyvvásár egyik slágere lesz. Háromnegyed tizenegy van. És csend. Biztakezdek ló, békés csend. Írni a határidőkről, „meg kell lennie"-törvényekről. Arról, hogy a határidők időnk határai, s ezáltal öna nön határaink is, írni kezdek sarkantyúról, a vágtató, a beidomult lovakról, és persze vadlovakról. Amilyennek Arthur Miller Kallódó emberek című regényében ismerhettem meg őket, tikus teljesítményekre Fantaszképesek. Órákon át dobogtatják körmeikkel a földet, úgy futnak, mintha repülnének. Régóta szeretném megírni ezt a cikket. Nem ígértem, hogy megírom. Nem tartják számon, nem várják tőlem. Fél tizenkettő . Nem sürget senki, nem zavar semmi. Az asztalon nincs telefon, következésképp nem is csöröghet. Nem keresnek sem engem, sem a kollégámat. Nem nyitnak be idegenek az ajtón, nem kérdezősködnek. Ide most aligha jön be az olvasószerkesztő, nem követi a tördelőszerkesztő, nem kopogtat panaszos, nem szól be a titkárnő, hogy menjek a másik szobába telefonhoz, nem hivat a főszerkesztő. Itt csupán Brummocska, a játékmackó ül a rekamién. „Kossuth Rádió, Budapest. Éjfél van.” Szépen haladok az írással. Csak valahogy nem az igazi. Olyan, mintha kétségbe vonnám a határidők létjogosultságát. Pedig dehogy. A vadlovakat is betörik. Csak a szükségtelen béklyókat kifogásolom. Az örökös kapkodást, amit tulajdonképpen elkerülhetnénk. Újból nekifogok. Negyed kettő körül elnyom az álom, fél három előtt ébredek. Arra, hogy Brummocskán és a golyóstollon fekszem, a kályha még mindig ég, a hőmérséklet harminchárom fok. Gyorsan lezuhanyzok, ágyba bújok. Fél négyig forgolálódom. Egyszercsak nyílik az ajtó, és bevágtat egy ló. Piros ló, ahogyan Jeszenyin írta, összetöri a berendezést, a tördelőszerkesztő oldalába vágja a sarkantyút, erre a ló megáll. „Kossuth Rádió, Budapest, hat óra. Hírek, tudósítások ... a küldöttség ma érkezik..." Ma? Éppen ma? A Meteorológiai Intézet napközben fokozatosan csökken, de az is lehetséges, hogy emelkedik. „Köszöntjük névnapjukon kedves hallgatóinkat ... Három perc múlva fél hét." Rohanás a buszmegállóig. Az úttesten szaladok, hogy a sofőr észrevegyen a tükörből. Nem érdekel, hogy elüthetnek az autók, csak a cipőm le ne maradjon. Mert ha ezt a buszt lekésem!... A szívem majdnem kiesik a számon. A sofőr szerint még versenyló is lehetek. Boldog vagyok. Végre írtam egy cikket a határidők szorítása nélkül! Sarkantyú nélkül. Az olvasószerkesztőnek tetszik az írás, de valamit hiányol belőle. Gyorsan hozzátoldok a cikkhez még egy bekezdést. A főszerkesztő kihúzza. Megbeszéli velem, hogy jobban hangsúlyozzam a határidők - akár kényelmes ez számunkra, akár nem - létfontosságát. Délelőtt tizenegy óra. Körülöttem a szokásos szerkesztőségi nyüzsgés. írok egy cikket a határidőkről. Határidőre. Kovács Mária Sarkantyú nélkül