Dunaújvárosi Hírlap, 1985. február (30. évfolyam, 10-17. szám)
1985-02-01 / 10. szám
HÍRIA? XXXV. évfolyam, 10. szám ~ 1985. február 1., péntek ~ Ára: 2,40 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Ma kezdődnek a pártértekezletek Mérlegen öt év munkája A pártalapszervezetek vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlései után ma megkezdődik a pártértekezletek sora. A papírgyár kilenc alapszervezetében tevékenykedő több mint 350 kommunista képviseletében, száz küldött kezdi majd meg öt esztendőt értékelő tanácskozását szombaton reggel 8 órakor a gyár klubjában. Az értekezlet hangulatát bizonyára kedvezően befolyásolja majd, hogy a gyár az utóbbi két évben 68, illetve 50 millió forinttal növelte nyereségét, és tavaly termelési rekordok sorát érte el. Eredményesen gazdálkodtak az anyaggal és energiával is, ezáltal a múlt évben 130 millió forint kiadásától mentesülhettek. Ugyancsak holnap reggel 8 órakor kezdődik meg a vállalat tanácstermében a 26-os Állami Építőipari Vállalat küldöttértekezlete. A vállalati pártbizottság irányítása alá tartozó kilenc alapszervezet 287 tagja nevében 85 küldött tanácskozik majd pártszervezetük fél évtizedes tevékenységéről. A tavalyelőtt szanálásra került, de legnehezebb időszakán már túljutott vállalat komunistáinak nem volt könnyű politizálni, társaikat agitálni, biztatni. Az elmúlt évek tapasztalatainak összegzése a jövő szempontjából is fontos. A saját tevékenység értékelése mellett a küldöttértekezletek összegzik a kongresszusi irányelvek vitáinak tapasztalatait, hozzájárulva a márciusi kongresszus sikeréhez. Küldöttértekezletet tartanak ma a Pálhalmai Célgazdaságban és holnap Ercsiben, valamint a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban is. Hétszázalékos bérfejlesztés a vasműben? A bizalmiak döntenek A Dunai Vasmű szakszerszervezeti bizottsága keddi ülésén megvitatta a vállalat idei bérgazdálkodására tett javaslatot. A kohászati vállalatot az országos rendelet a központi keresetszabályozási rendszerbe sorolta, így 5,5 százalékos adómentes bérfejlesztésre van lehetősége. A tavalyi eredményes munkával megkeresett bérpreferenciák további 1,5 százalékot jelentenek, a vállalatnál tehát 7 százalékos általános bérfejlesztést hajthatnak végre. További másfél keresetnövekedés százalékos adódik műszak- és melegüzemi pótalékok növekedéséből. Az esztendő legnagyobb jelentőségű vállalati feladatainak sikeres elvégzéséhez — például az I-es kohó átépítéséhez, a hengerműi rekonstrukciós munkákhoz, kokszolómű indításához szükséges létszám biztosításához — bérpreferencia kiadását tervezik. Ugyancsak preferációt javasolnak a diplomásoknak és termelésirányítóknak. A bérfejlesztést január 1-i hatállyal hajtják végre, a kifizetés időpontjáról néhány részkérdésről, valamint az egész bérgazdálkodás elfogadásáról hétfőn dönt a főbizalmiak, bizalmiak küldöttértekezlete. A vasmű 1985. évi terve Eredmény: 200—500 millió? A Dunai Vasmű 1984-ben teljesítette legfontosabb feladatait. A vállalat termelési értéke 6 százalékkal növekedett, a nyereség várhatóan 120 millió forint, ötven százalékkal több terméket exportáltak tőkés piacra, mint egy évvel korábban. Ezek az eredmények jó alapot teremtenek az idei célok eléréséhez is — hangzott el a vasmű pártbizottságának szerdai ülésén, amelyen többek között az 1985. évi tervjavaslatot vitatták meg. A vállalatnak idén is ki kell elégítenie a hazai ipar igényeit, ugyanakkor exportjával hozzá kell járulnia a népgazdasági egyensúly megszilárdításához. Mindezt úgy, hogy gazdálkodása nyereséges legyen, hiszen dolgozói jövedelme csak így növekedhet az átlagosat meghaladó mértékben. A terv mintegy 600 ezer tonna koksz, 780 ezer tonna nyersvas, 1 millió 331 ezer tonna acél, 1 millió 93 ezer tonna hengerelt áru, 1 millió 550 ezer négyzetméter radiátor gyártásával, s 275 ezer tonna tőkésexporttal számol. A nagyolvasztók és az acélművek kielégítő elegyellátása érdekében több mint kétszázezer tonna import alapanyagra (svéd pelletre) és nyersvasra van szükség. A második negyedévre tervezett kohóátépítés ugyanis csak így ellensúlyozható. A nyereséges gazdálkodás döntő feltétele — mint szóbeli kiegészítőjében dr. Szabó Ferenc vezérigazgató hangsúlyozta — a kívánt mennyiségű és minőségű alapanyag, a költségek radikális csökkentése, a műszaki mutatók további javítása (az egy tonna készáru előállításához szükséges anyag és energia csökkentése), a termékek minőségének további javítása, a termékszerkezet piachoz igazodó korszerűsítése. A terv alternatív elemeket is tartalmaz. Mert például az import alapanyag egyelőre csak az első félévre biztosított, illetve több főhatósághoz benyújtott vállalati javaslat elbírálása még várat magára. (Például a január elsejétől esedékes termékár-emelés.) Ezért a nyereségterv is rugalmas. A nyereség a feltételek alakulásától, illetve a vállalati kollektíva teljesítményétől függően 200—500 millió forint között alakulhat. a A Dunai Vasmű 1985-ben lakásépítés támogatására 21 millió, üzemi étkeztetésre 17 millió, az üdülők üzemeltetésére gyermek (2000 felnőtt, 2600 üdültetésére) 22,8 millió forintot fordít. S. M. A dunaújvárosi gyár is részt vesz Cipőbörze Pécsett Országos bőr- és cipőipari termékbemutató kezdődött múlt héten Pécsett. A bőriparáról ismert Mecsek-aljai városban ezúttal ötödször rendezték meg a gyártók és a megrendelők kereskedelmi fórumát. Ezen húsznál több hazai bőr- és cipőipari vállalat és szövetkezet kínálja a következő őszi—téli szezonra legújabb termékeit. A korábbi tapasztalatok szerint a bemutatott mintákból csupán minden harmadik kerül a cipőboltok polcaira, ezért a gyártók idén a szokottnál kevesebb, összesen ezeregyszáz modellt mutattak be a cipőbörzén. Gazdagodott a gyermekcipők választéka: az év második felére négyszáz szebbnél szebb, divatos modellt ajánlanak megvételre a hét cipőkereskedelmi vállalatnak. A pécsi börzén a Duna Cipőgyár dunaújvárosi gyáregysége is részt vesz. Tegnap mutatták be a kereskedelmi vállalatoknak száz új őszi— téli modelljüket. Kiállítás, előadás, vásár Megyei megnyitó Agárdon Ma kezdődik a 28. mezőgazdasági könyvhónap. Szerte az eyénkben országban, így meis rendezvények sorát tartják. Fejérben elsőként február 5-én 14 órakor, az agárdi Vízisportiskolában — ahol könyvkiállítás és vásár várja az érdeklődőket —, Krizse Gyula, a megyei pártbizottság titkára mond beszédet. Majd dr. Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal főmunkatársa A népgazdaság és a mezőgazdaság fejlődésének összefüggése a nyolcvanas évek második felében címmel tart előadást. Szakmai programokban is bővelkedik könyvhónap: a környező községek közül Mezőfalván, Sismándon, Pusztaszabolcson és Baracs-Apátszálláson kerül sor előadásokra. Negyedévenként béremelés Nyereség a dobozban A tavalyi termelési rekordok után fokozott figyelem kíséri, milyen célokat tűz maga elé erre az évre a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára. Az 1985-ös tervekről beszélgettünk a gyár igazgatójával, Bozsits Bélával. — Mi a legfontosabb céljuk? — Dolgozóink jövedelmének növelése. Az idén átlagosan nyolc százalékkal szeretnénk emelni az alapbéreket. Átlagosan, vagyis lehetnek olyan gyárrészlegek, ahol tíz-, s olyanok, ahol csak hatszázalékos lesz a béremelés. — Szokatlan dolog az előző évek gyakorlata után, — amikor rendszerint a mozgóbéreket emelték, — hogy most alapbéremelést terveznek ... — Éppen az előző évek után komolynak mondható mozgóbérhányad miatt van lehetőségünk most az alapbérek növelésére — ezt úgy szeretnénk végrehajtani, hogy a teljesítményhez kötött mozgóbérek aránya a jövedelemben ne változzék. — Mikor lesz a béremelés? — Több részletben, az elsőre március elsejétől kerül sor — a továbbiakban pedig negyedévenként levélben tájékoztatjuk minden dolgozónkat arról, hogy melyik üzemnek milyen feladatai vannak, s ezért mikor, milyen béremelést tudunk adni. — Milyen eredményeket kell elérni ahhoz, hogy a tervezett béremeléseket végrehajthassák? — Szeretném előrebocsátani, hogy a termelési célok eléréséhez megvannak a feltételek. Minden üzemünk teljes egészében dolgozik még az idén — jövőre a cellrekonstrukció miatt lesznek álló berendezések, — termékeink zömének egész évre biztosítva van a piaca. Kisebb problémák legfeljebb az író—nyomó papír értékesítésével lehetnek, de az első félévre már így is le van terhelve az üzem. A gépeink jó állapotban vannak. A tavalyihoz képest a Papíripari Vállalatnak 400 millió forinttal kell növelnie nyereségét — ebből a dunaújvárosi gyárra 130 millió forint jut. Ehhez jelentősen javítanunk kell a fajlagos anyagkihozatali eredményeinket, csökkenteni a fenntartási költségeket, és a készleteinket, — ez utóbbiakat körülbelül tíz százalékkal... Mindebben nagyobb kezdeményezőkészséget, nagyobb vállalkozókedvet várunk gyárrészlegeink vezetőitől. A januári energia-korlátozások következtében körülbelül háromezer tonna papírral termeltünk kevesebbet — éves feladatainkat ennek ellenére teljesíteni lehet. Ehhez a cellulózgyárban a tavalyi szinten kell dolgozni, vagyis 20 500 tonna cellulózt termelni, az író—nyomó gyárrészlegben 3-4 százalékkal kevesebb papírt előállítani, de lényegesen jobb minőségben, hullámpapírból 1-2 százalékkal, 89 000 tonnára növekedhet a termelés, és a legfontosabb a dobozgyár: itt 3 százalékos növekedést várunk, vagyis 50 090 tonna dobozt — hiszen ez a legnyereségesebb termékünk. P. J. Hétfőn tanácsülés Ülést tart Dunaújváros tanácsa hétfőn 14 órakor. A testület többek között áttekinti korábbi határozatainak teljesítését, dönt az 1982-ben hozott lakásügyi tanácsrendelet módosításáról és kiegészítéséről, továbbá beszámolót hallgat meg a megyei tanácstagok tevékenységéről. Megemlékezés Ünnepi tanácsülésen emlékezik meg felszabadulásának 40. évfordulójáról Rácalmás nagyközség lakossága ma 15 órakor, az általános iskola tornatermében. Megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet, majd fogadják az úttörő-hálóstafétát, s délután nyitják meg a falu felszabadulás utáni történetét bemutató kiállítást. Értekezlet a papírról A papíripar feladatairól, a bérpolitikáról, a piacok alakulásáról tárgyalnak többek között a dunaújvárosi papírgyár különböző beosztású vezetői azon a tanácskozáson, amelyet a gyár tegnap és ma rendez a vasmű vendégházában. Megbeszélik a vállalat hosszabb távú terveit is. Két új középiskolára van szükség Ezerrel több diák végez A helybeli és a környező községekben levő általános iskolák végzős diákjainak kilencven százaléka tanulhat jelenleg tovább Dunaújvárosban. Ha nem lesz iskolabővítés, három és fél év múlva a nyolcadikosok 71 százalékának lenne csupán helye városunk középfokú tanintézeteiben, 1989 szeptemberében pedig mindössze 59 százalékának. A középiskolai oktatás jelenlegi helyzetét és a szükséges (a megyei tanács művelődési osztályával egyeztetett) fejlesztéseket tartalmazó javaslatot vitatta meg keddi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A néhány éve engedélyezett, új középiskolai osztályok megnyerték a diákok és a szülők tetszését. Népszerű a Münnich Ferenc Gimnázium ének-testnevelés tagozatos osztálya, kétszeres a túljelentkezés a Rudas László szakközépiskola érettségit adó kereskedelmi osztályába és a Makarenko Szakmunkásképző Intézet által 1984-ben indított erősáramú- és berendezésszerelő szakközépiskolai osztályba. Ezek a fejlesztések azonban nem elegendőek. A Münnich Ferenc Gimnázium tovább bővíthető az egykori Mező Imre iskola tantermeivel, amelyeknek a felét használja jelenleg a középiskola. A Bánki Donát Szakközépiskola vonzóbbá válik a technikusképzés bevezetésével. Ám ennek előfeltétele, hogy elkészüljön a hiányzó tanműhely. Ennek megépítését — versenytárgyaláson — 1985. augusztus 30-ra vállalta a sárbogárdi TEVAL. Ebben a szakközépiskolában kell elkezdeni — főként lányok beiskolázásával — a kohászati anyagvizsgáló szakma oktatását. A túljelentkezés, a szakmunkásszükséglet és a sokirányú oktatási profil egyaránt indokolja a Rudas László szakközép- és szakmunkásképző iskola feladatkörének a megosztását. Ehhez egy új, 16 tantermes iskola megépítésére van szükség, amely befogadná a közgazdasági szakközépiskola ügyviteli, számviteli és számítástechnikai tagozatát, valamint a gyors- és gépíróiskolát, így önálló intézménnyé válhatna a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola. Az üzemelt szakemberszükségletét figyelembe véve, még egy 16 tantermes középiskolát kell építeni Dunaújvárosban. Ez átvenné a 316. sz. Makarenko Szakmunkásképző Intézettől az erősáramú szakközépiskolai képzést és tehermentesítené a Bánki Donát Szakközépiskolát, a gépgyártástechnológiai képzés befogadásával. Ezt az iskolát a vasmű mellett lenne célszerű megépíteni, hogy diákjai használhassák a közeli, jól felszerelt tanműhelyt, amit bővíteni is lehet. A 340. sz. Építőipari Szakmunkásképző Intézetben lehetőséget kell teremteni szakközépiskolai képzés megaindítására, távlatban pedig ennek az iskolának is új épületet kell emelni. A felsorolt fejlesztéseket egy 250—300 személyes kollégiumnak kellene kiegészítenie, a távolabbi községekben lakó diákok érdekében. A végrehajtó bizottság által jóváhagyott javaslat csak a középfokú oktatás fejlesztési programját öleli fel, továbbra is megválaszolatlanul hagyva a kérdést: megépülhet-e valamennyi szüres oktatási intézmény. A következő öt esztendő anyagi forrásai, illetőleg ebből megye, a város rendelkezésére álló pénz nagysága egyelőre nem ismert. Ettől függetlenül fel kell készülnie az oktatási ágazatnak arra, hogy a most évente végző ezerháromszáz-ezernégyszáz diákkal szemben kétezerháromszáz fiatalnak kell helyet szorítani a város középiskoláiban. Cs. Gy.