A Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 41-62. szám)

1994-03-11 / 49. szám

1994. március 11., péntek Hatvan tulajdonos Ötösfogat Eredményesnek bizonyult az a privatizációs pályázat, amit az Állami Vagyonügynökség írt ki öt cukorgyár, köztük­ az Ercsi Cukorgyár Rt. privatizációjára. A pályázat nyertesei az „Első Hazai Cukorgyártó és Forgal­mazó Konzorcium” tagjai let­tek, akik 50,1 százaléknyi rész­vényt szerezhettek a cukorgyá­rak eladásakor. Az Ácsi Cuko­ripari Rt, az Ercsi Cukorgyár RT., a Mezőhegyesi Cukorgyár Rt., a Sarkadi Cukorgyár Rt. és a Sárvári Cukorgyár Rt.-nek az a konzorcium lett a többségi tu­lajdonosa, akik mezőgazdasági termelőként és szövetkezetek­ként és gazdasági társaságok­ként a cukorrépa termeltetésben érdekeltek. A konzorciumban a tagok összesített saját tőkéje meghaladja a 10 milliárd forin­tot, az éves árbevételük pedig a 15 milliárd forintot. A pályázat során olyan üzleti tervet készí­tettek a konzorcium tagjai, amely garanciákat tartalmazott a cukorgyárak hosszú távú mű­ködtetésére. Emellett garanciát is biztosítottak a foglalkoztatás elfogadható szinten való tartá­sára, és a gyárak alapanyagellá­tására. Hetvenezer aranykoronát jelöltek A perkátai jó példa (Folytatás az 1. oldalról) hogy egy-egy táblát illetően megegyezzenek a leendő föld­­tulajdonosok. Arra azonban fel­hívja Róth Tibor a figyelmet, hogy akik pótkárpótlásra adták be az igényüket, azok ne pá­lyázzanak a szövetkezeti föl­dekre, mert őket már csak a pót­kijelöléseknél vehetik figye­lembe. Krizsán Márton, a helyi föld­rendező bizottság tagja elége­detten mondja: — Itt minden terület ötszáz forintért kelt el. Nem verte fel senki az árakat. Igaz, azt is el kell mondani, hogy jól szervez­tük a dolgokat, a polgármester­nek is köszönhetően meg­felelően elő voltak készítve az árverések. Márton bácsi egyébként nagy terveket szövöget. Már vannak lovai, de a jövőben te­nyésztéssel is akar foglalkozni. Járt Angliában, onnan szeretne ide hozni stájer murából, az an­golok által kitenyésztett lova­kat szaporításra. — A marha, a disznó most befuccsolt nálunk, talán a csikó kelendőbb lesz... — véli. Befejeződik az adminisztrá­ció, Róth Tibor és Papp István­ná, a helyi szövetkezet képvi­selője az utolsó „simításokat” végzi a papírokon. Róth úr mo­solyogva jegyzi meg: — Látja, együtt tudunk dolgozni, normális hangulat­ban, pedig gyakorlatilag Papp­­né munkahelyének szét­­rombolása zajlik. Ilyen világot élünk. A perkáti példa mindeneset­re azt mutatja: mindent meg le­het oldani. Békésen, szép szóval. K.S.A. Minden stimmel a kárpótlási jegyekkel. Kezdődhet az árverés... A MOM megszűnt, a MOMERT az ÁVÜ-höz került Új privatizációs esély Végelszámolással megszű­nik 118 esztendős múlt után a budapesti MOM. Három műkö­dő egységének, a komlóinak, a mátészalkainak és a dunaújvá­rosinak a többségi tulajdonosa március 1.-jétől az ÁVÜ lett. Ez a dunaújvárosi MOMERT számára a privatizáció gyorsítá­sát jelentheti, mert a vagyon­ügynökség új pályázatot ír ki a birtokába került 93 százaléknyi tulajdonrészre, kedvezőbb fel­tételekkel, mint ahogy a MOM keresett vevőt gyáraira. A MOMERT gyermek-fü­r­­dőszobamérleg gyártása egyéb­ként felfutóban van. Eddig 16 ezer 800 darabot szállítottak re­pülőgéppel Amerikába, 8400-at a jövő héten indítanak útnak Hamburgon át hajóval. Jó napot! Mi újság? Radeczki György —Ezekben a napokban be­széljük meg a volt járás pol­gármestereivel a keletkezett hulladék elszállítására és ke­zelésére vonatkozó szerződé­seket — mondja az adonyi Duna-Becker Rt. megbízott igazgatója. — A részvénytár­saság cégbejegyzése folya­matban van, a szállító eszkö­zök és a tároló edények is az elkövetkezendő napokban ér­keznek meg. Amennyiben a technikai feltételek rendelke­zésünkre állanak, március 21 - én kezdjük a szolgáltatást, Er­csiben. Lakásoknál 120 literes edényeket, az intézmé­nyeknél pedig nagyobb kon­ténereket helyezünk ki. — Csak Ercsiben van meg­bízásuk a hulladékkezelésre? — Egyelőre igen. A rész­vénytársaságban tulajdonos­ként részt vevő 18 környék­beli önkormányzattal most zajlanak az egyeztetések. Legnagyobb sajnálatunkra Dunaújváros nem tart igényt a szolgáltatásunkra. Ha a tulaj­donosi körrel — már ahol ve­lünk kívánják ezt a feladatot megoldatni—létrejött a meg­állapodás, akkor szándéko­zunk tevékenységünket más településekre is kiterjeszteni. Nemcsak a kommunális sze­mét elszállításával és tárolá­sával foglalkozunk, hanem fém-, üveg-, betonhulladék, illetve lösz „eltakarítását” is vállaljuk. — Ha jól tudom új szemét­telepeket építenek... — Átmenetileg a meglévő, gondozatlan telepeken kell el­helyeznünk a hulladékokat. De Ercsi mel­lett már készül az új tároló terve, továbbá Perká­­ta és Adony valamint Baracs és Mezőfalva között szintén keressük az erre alkalmas te­rületet. Sőt, Adonyhoz közel egy hulladékválogató üzem telepítésén munkálkodunk, ahol a külön gyűjtött papír-, műanyag-, és fémhulladékok hasznosításával foglalkoz­nánk. Ehhez azonban a lakos­ság szemléletváltására lesz szükségünk, arra, hogy szét­válogassák és külön gyűjtsék a feldolgozható hulladékot. K.E. GAZDASÁG — TÁRSADALOM Holland gép, osztrák társ, vasműs termék Fix lehet a Skinfix (Folytatás az 1. oldalról) megfelelő minőségben hozzá is kezdhetünk a folyamatos gyár­táshoz. Egy műszakban évente mint­egy hatezer tonna műanyag be­vonatú lemez — tábla vagy te­kercs formájában — készülhet a cégnél. Magyarországon ez az első ilyen gyártósor. A piac óri­ási, csak Európában másfél mil­lió tonnával adnak el belőle... Hogy honnan és hogyan jutot­tak hozzá a láthatóan „kiszol­gált” berendezéshez? — Ennek nincs különösebb jelentősége. Az újszülöttnél is csupán azt jegyzik föl, hogy a világra jött. Azt, hogy milyen fekvéssel, komplikációkkal vagy anélkül, és hogy ki volt a bábaasszony, az nem nagyon érdekel senkit... A vasmű Kutatási és Fejlesz­tési Igazgatóságán aztán „meg­súgják”: a gyártósor Hollandiá­ból, egy raktárból származik. Kísérleti gép (az osztrákok megfogalmazása szerint refe­rencia berendezés), amely ki­sebb átalakításokkal áprilistól „üzemszerű termelésre is alkal­massá tehető.” —d— Ez az előkészítés ideje Emelik, de... Várhatóan két hét múlva tud­nak konkrét adatokat mondani arra vonatkozóan, hogy a Szent Pantaleon Kórház dolgozói közül kik és milyen mértékben részesülnek bér-, illetve pótlék­emelésből, tudtuk meg az intéz­mény gazdasági vezetőjétől. Hamis a hír, amely sokak tudo­mására jutott, miszerint április 3-dikán már az új rend szerint fizetne a kórház. Erre csak a tényleges törvénymódosítás után kerülhet sor. A legújabb információk szerint az egészségügyi dolgo­zók béremelése teszi szüksé­gessé, hogy az egészségbiztosí­tási önkormányzat átcsoporto­sítsa költségvetését. A ma, Bu­dapesten tartandó közgyűlésen a képviselők erről döntenek . A megállapodások szerint a bér­emeléshez szükséges pénz egy részét a kormány, megközelítő­leg 17 milliárdot pedig az egészségbiztosító, állna. Az utóbbinak azonban ehhez el kellene halasztania különböző egészségügyi beruházásokat, fejlesztéseket és késleltetni kel­lene a júliusra tervezetett fogá­szati reform beindítását. K.M. a hírlap 3 Az óvodásokért és a városért jó hírünket kelthetik Mint sokszor, most is a kényszer szült egy nagyszerű kezdeményezést. Mivel pénz híján a dunaújvárosi óvónők egyre kevesebb továbbképzésre juthatnak el, úgy gondolták, miért ne szervezhetnének egyet ők, saját házuk táján. így szüle­tett meg annak az ötlete, hogy ősszel Országos Óvodapedagó­giai Napokat rendezzenek váro­sunkban. Az előkészületi mun­kák már javában folynak. Erről kaptunk tájékoztatást Hegels­­berger Ferencnétől, a 26-os óvoda vezetőjétől, a rendez­vény egyik szervezőjétől. A szakmai napok témája nem kevésbé fontos, mint a há­rom-hét éves korú gyermekek környezetvédelemre, s ezen ke­resztül — illetve ez által — a természet-, és egészségvéde­lemre való nevelése. A szervezők már elküldték meghívóikat a megyei pe­dagógiai intézetekhez, ahonnan a környező településeken élő és dolgozó óvónőket is értesíthetik a háromnapos összejövetelről, így akár kétszáz vendégre is számíthat városunk. A szaktekintélyeknek számí­tó hazai és külföldi előadók ho­norálására és az esemény prog­ramjainak finanszírozására az önkormányzat oktatási bizott­sága már 200 ezer forintot meg­szavazott. A különböző pályázatoktól remélt anyagiakon túl a szerve­zők nagyon számítanak a kör­nyezetvédelmi bizottság támo­gatására is. Az összeg növelése érdekében jövő szombaton bált rendeznek a Béke Orfeumban, amire előzetesen kétszáz jegy már elkelt, de bárki vásárolhat még bármelyik óvodában. A bevételből a tervek szerint a város több, mint ezer óvodá­sának játékokat vásárolnak, ki­rándulásokat és környezetvéde­lemmel kapcsolatos programo­kat szerveznek. A hagyományteremtőnek szánt napokat hangversenyek, táncházi esték is színesítik majd. Eddig több cég és ma­gánvállalkozó is felajánlotta már segítségét, de további pat­­ronálókra is számítanak az óvó­nők és a gyerekek. K.M. Arra nevelik őket, hogy szeressék és vigyázzák környezetüket... Ismerem ezt a dossziét” A finn papír utolérhetetlen Az iparilag a világ tíz legfej­lettebb országa közé tartozó Finnország jó minőségű, nagy mennyiségű és olcsó papíráru­jának importja is okozta, hogy nemcsak a dunaújvárosi, a ha­zai papírgyártók is kritikus helyzetbe kerültek. Mennyisé­gi korlátozás nélkül hozhatták be Magyarországra a papírt. — Ismerem ezt a „dos­­­sziét”— mondta a finn nagy­követ. — Tavaly márciusban az ipari miniszterünk is tár­gyalt a témáról, s úgy érzem, hogy sikerült egy kompromis­­­szumos megoldást találni. Nem szeretnénk azt, hogy el­lenségeskedés alakuljon ki a finn emberekkel és az orszá­gunkkal szemben, mivel nem mi vagyunk az egyetlenek, akik versenyképesek vagyunk ezen a területen. Tisztában va­gyunk azzal, hogy Finnorszá­got hamarosan Magyarország is követi majd az EGK-ban , s akkor sokkal nagyobb verseny­társakkal találjuk majd szem­ben magunkat. A munkameg­osztás szükségessé válik, s ugyanez vonatkozik a papír­­gyártásra is. ■— Mire gondol? — A finn papírgyártás szín­vonalát nagyon nehéz bárkinek is elérnie. Annak nincs értel­me, hogy a világ minden sar­kán papírgyártással foglalkoz­zanak. Mindenki által elfogad­ható módon el kell osztani a munkát, ez lenne az európai in­tegrációnak a célja. Nagyon sok olyan terület van, ahol ha­zánk soha nem tudja utolérni hazájukat, s én soha nem java­solnám a kormányunknak olyan termékek fejlesztését, amelyben nem lehetnénk ver­senyképesek. — Történt-e valamilyen konkrét lépés abban, hogy a hazai papírgyártóink is léleg­zethez juthassanak az Önök importja mellett? — A múlt nyáron a magyar kormány javasolt egy mennyi­ségi korlátozó intézkedést a finn importtal szemben. Úgy érzem, a magyar export ki­egyenlítésével sikerült ezt megvalósítani. Ennek ellenére az furcsa helyzet alakult ki, hogy a magyar könykiadók, irodapapír-felhasználók és lap­kiadók igénylik a papírunkat. Ám nem az a célunk az import­tal, hogy növeljük Magyaror­szágon a társadalmi feszültsé­get, s munkanélküliséget ger­jesszünk. —tihanyi— „Nem célunk, hogy munka­­nélküliséget gerjesszünk”

Next