Dunaújvárosi Hírlap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-06 / 105. szám

RÖVIDEN Megnyílt a világkiállítás Milánó (MTI)­­ Benépe­sült a magyar pavilon és a milánói világkiállítás egész területe szomba­ton, az Expo2015 meg­nyitásának másnapján, ahol koncertekkel, tánc­cal várták a látogatókat. A megnyitó utáni napon már reggel óta sorban álltak a látogatók. A magyar pavilon hivata­los megnyitóját ugyan egy hónappal a világki­állítás kezdete után, jú­nius 5-én tartják, az épületben már május 1- jén megkezdődtek a programok. Megadóztatják a borravalót Bukarest (MTI) - Romá­niában megadóztatják a borravalót - döntötte el szerdán a bukaresti kor­mány. A kereskedelmi egységeknek regisztrál­niuk kell a borravalót, amit 16 százalékkal adóztatnak meg. A jutta­tás ugyanakkor áfamen­tes, és amennyiben az alkalmazottak között szétosztják, nem kell magasabb társadalom­­biztosítási járulékot sem fizetni utána. Ez a ren­delet része a román kor­mány azon intézkedés­­sorozatának, amit az adócsalás visszaszorítá­sa érdekében hozott meg. A déli rész biztonságos Sínai-félsziget (MTI) Hegymászókat és ter­mészetjárókat invitáltak az egyiptomi félsziget déli részén élő beduinok a szinte csak terrorcse­lekményekkel kapcso­latban szalagcímekbe kerülő régióba. Mintegy hetven ember mászta meg az ország legmaga­sabb csúcsát, így híva fel a figyelmet arra, hogy a félsziget déli fe­lét nem érintik a bizton­sági problémák. A dunaújvárosi HÍRLAP VILÁGJÁRÓ MELLÉKLETE • 2015. MÁJUS 6. Beleshetünk a titokba SVÁJC Egy virágzó ország, amely különleges látnivalókkal várja a turistákat Szente Ottó szente.otto@zalaihirlap.hu A magyar utazók még nem igazán fedezték fel ezt a csodálatos országot - írja Svájc kapcsán az egyik uta­zási iroda prospektusa. Pe­dig a tengert leszámítva nincs olyan turistát vonzó dolog, ami Svájcban ne lenne megtalálható, nincs is túl messze tőlünk, s akad néhány egyéb ténye­ző is, ami a kíváncsiságun­kat birizgálhatja. Az említett iroda egyéb­ként abban látja az okot, hogy Svájc drága ország. Való igaz, ámbár­melyik nem az a ma­gyar átlagturistának? Minden­esetre ha az európai orszá­gokba indított társasutak árát vetjük össze, nem látunk szá­mottevő különbséget. De hagyjuk az anyagiakat. Svájc különleges hely, igen gyakran hivatkozunk rá, s mindig pozitív példaként. Mi tagadás, irigyeljük a svájci jó­létet, pedig tudjuk, nem az ás­ványkincsbőségben mutatko­zó szerencsének köszönhetik. Aztán a demokrácia minta­példájaként is emlegetni szoktuk, mert tetszik nekünk, hogy minden fontos és kevés­bé fontos kérdésben a nép szava dönt. A turista, amikor a svájci határ felé veszi az irányt - van határ, mivel az alpesi állam nem tagja az Eu­rópai Uniónak -, szóval egy kicsit szeretne belelesni a svájci titokba is, ami persze nem lehetséges, meg kell elé­gednünk azzal, hogy láthatjuk az eredményét: a szép városo­kat, az évszázados és az egé­szen fiatal építészeti értéke­ket, a természet csodáit, ame­lyeket gondosan őriznek és hasznosítanak, azt a virágzó országot, amit kiválóan szim­bolizál iparuk egyik fő termé­ke, a svájci óra. De említhet­nénk a svájci bicskát is, a lé­nyeg ugyanaz, olyat tudnak, amit más nem. Vagy csak előbb tudták, mint más... Egy korlátozott terjedelmű úti beszámoló természetesen csak szemezgethet a látniva­lók közül. Ha három csoport­ba sorolom az élményeket, az első központi elemei a he­gyek. Hát persze, Svájc az Al­pok országa. A Jungfrauból sikerült mintát venni, amely a Jungfrau-csoport egyike (a másik két csúcs az Eiger és a Mönch), 4158 méter magas. Ami az igazi érdekessége, hogy több mint háromne­gyedéig vonattal is eljutha­tunk, a fogaskerekű vasút Eu­rópa legmagasabban fekvő vasútállomásáig húzza a sze­relvényt, a Jungfraujoch nevű „megálló” 3454 méterrel van a tengerszint felett. Nem muszáj persze olyan magasra mennünk, a hegyi vasútnak egész hálózata mű­ködik a környéken, 2000 mé­ter körüli magasságban is ta­lálunk kilátópontot, ahol eli­dőzhetünk, kisebb túrákat te­hetünk és persze gyönyörköd­hetünk a havas hegycsúcsok panorámájában, már ha nem burkolóznak felhőkbe. Ezen a szinten is találkozhatunk te­henekkel, nyakukban a jelleg­zetes - az ajándékboltokban ezer változatban visszaköszö­nő - kolomppal. Hegyekből persze Svájcot járva bőven lesz ré­szünk, az utak a híres mun­hágókon, vadregényes alpesi tájakon keresz­tül vezetnek. Ahogy kijut vizekből is, s ez­zel eljutottunk a máso­dik élménycsoporthoz. Ami kihagyhatatlan, az a Rajna-vízesés (Rhein­fall), Schaffhausen közelében. Ez a legnagyobb zuhatag Eu­rópában, 23 méter magasról zúdul alá a hatalmas víztö­meg, 150 méter szélességben. A zuhatag alatt tóvá terebé­lyesedő vízen sétahajózni is lehet, mi több, egy hajóval le­het eljutni a vízesés szélén ki­alakított kilátóteraszra, ahon­nan mintegy alulról láthatjuk az alázúduló, a pára miatt fo­lyamatosan szivárványt keltő zuhatagot, amelynek a hangja Európa legmagasabban fekvő vasútállomás és húzza a szerelvényt is lenyűgöző. A másik vizes élményt a Trümmelbach gleccservízesések kínálják, a Jungfrau közelében, a Lau­­terbrunnen-gleccservölgyben. Itt a patak a hegy gyomrában, a sziklák között vájt magának utat, több emeletnyi magas­ságban követhetjük nyomon a zúgókat. Hasonló élmény vár ránk, ha útba ejtjük, az egyik Rajna-ág világhírű szurdokát, a Via Malát (az ördög útja): több száz méter mélyen tört utat magának a folyó, több mint háromszáz lép­­csőn lelépkedve jutha­tunk a szurdok aljára, különleges élmény. A látnivalók harma­dik körét a városok al­kotják, híresek, tele építészeti értékkel, ter­mészeti szépséggel - csaknem valamennyi svájci város tó körül épült -, látni kell őket, sétálni a falaik között, további képek, információk duplW DH Online A Rajna-vízesés a legnagyobb zuhatag Európában (fent). A bal oldali képen Luzern egyik lát­ványossága, a Kappelbrücke a világ legrégebbi fedett fahídja, az 1300-as években ácsolták a Reuss folyó fölé. 1993-ban leégett, de rekonstruálták. A kis képen a Via Mala, a szur­dok aljára több mint 300 lép­csőn juthatunk, végigkísérve a türkizkék víz sziklákba vájt útját Fotó: Szente Ottó Svájc 26 úgynevezett kan­tonból áll. Ezek pénzügyi­leg önálló, saját alkot­mánnyal és törvényhozás­sal rendelkező, államszerű területi egységek, együtt alkotják a szövetségi köz­társaságot, amit a Szövet­ségi Közgyűlés kormá­nyoz. Svájcban három na­gyobb nyelvi régió külö­nül el, a német, a francia és az olasz. Hivatalos a rétoromán vagy romans nyelv is, ezt azonban igen kevesen beszélik. A náci múltat múzeum nyílt München (MTI)­­ Huszonöt évig tartó vita után a mi­nap megnyitották Mün­chenben a város náci múltját bemutató múze­umot és dokumentációs központot. Az új intézmény nem em­lékhely, és célja nem az áldo­zatok előtti tisztelgés. A doku­mentációs központ a náci rendszer működtetőivel, a bű­nök elkövetőivel foglalkozik, és mindenekelőtt azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen társa­dalmi körülmények vezettek a diktatúra kialakulásához. Ál­landó kiállításán egyetlen ere­deti tárgy sem lesz, amely a náci rendszer terméke - példá­ul egyenruha vagy zászló­­, bemutató Münchenben hogy elkerüljék a nemzetiszo­cializmus esztétizálását. Nemzetszocializmus Münche­­­ni Dokumentációs Központjá­ban a város náci korszaka és a nácik tevékenysége mellett a múlt feldolgozásának folya­matát is bemutatják, és foglal­koznak a kortárs szélsőjobbol­dali áramlatokkal. Az új müncheni központ négyemeletes épületében ezer négyzetméter az állandó és az időszaki kiállításoké. Az intéz­mény célja a tájékoztatás, a felvilágosítás és a párbeszéd, ezért az épületben könyvtár is működik, és egy oktatási köz­pont szemináriumi termekkel, amelyekben előadásokat, kon­ferenciákat, filmvetítéseket le­het tartani. Súlyos károk vallási emlékekben Több világörökségi helyszín is megrongálódott a nepáli földrengésben Katmandu (MTI) - A nepáli földrengés az ország val­lási és kulturális öröksé­gében is súlyos károkat okozott, a katasztrófában számos templom és pa­lota is súlyosan megron­gálódott. A természeti csapás által érintett Katmandu-völgy az ősi ázsiai civilizációk találko­zási pontja, ahol mintegy 130 fontos történelmi emlék, hin­du és buddhista zarándokhely található. Hét Katmandu-völ­­gyi helyszín, négy templom és három palota a világörök­ség része. Katmanduban romba dőlt a város egyik jelképe, a ki­lencszintes Darahara torony, a romok több tucatnyi embert temettek maguk alá. A Dara­hara, amelyet 1832-ben épí­tettek őrtoronynak, a főváros egyik meghatározó látványos­ságának számított. Súlyos károk keletkeztek a nepáli főváros központjában lévő ősi buddhista és hindu templomokban és történelmi palotákban is. Hasonló pusz­títás történt Patan és Bhakta­­pur városának Durbar terein is, ahol szintén számos ősi építmény romba dőlt. Megsé­rült a majomtemplom néven ismert Szvajambhunat budd­hista templomegyüttes is, amely Katmandutól nyugatra, egy dombtetőn fekszik. Katmandu egyik jelképe, a kilencszintes Darahara torony is romba dőlt: a 62 méteres épületből egy kis csonk maradt csak meg

Next