Dunaújvárosi Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-06 / 82. szám
2020. ÁPRILIS 6., HÉTFŐ Interjú a Dunaújvárosi Egyetem rektorával, dr. habil András Istvánnal A DUE-n is alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez DUNAÚJVÁROS A koronavírus-járvány és annak mérséklésére meghozott kormányzati intézkedések a felsőoktatási intézmények működését is jelentősen befolyásolja. Erről dr. habil András Istvánt, a Dunaújvárosi Egyetem rektorát kérdeztük. Várkonyi Zsolt zsolt.varkonyi@dunahirlap.hu A koronavírus-járvány, illetve a veszélyhelyzet kihirdetése jelentősen megváltoztatta az egyetem működését. Az oktatóktól, illetve a diákoktól is odafigyelést, fegyelmet feltételez, követel meg a jelenlegi helyzet. Mik lettek a prioritások? A fenntartó minisztérium 2020. március 11-én küldött államtitkári utasítása alapján a Dunaújvárosi Egyetem 2020. március 12-13-14-ére rendkívüli rektori oktatási szünetet majd azt követően 2020. március 16-23-ig előrehozott tavaszi szünetet rendelt el. Az oktatás március 23-tól visszavonásig digitális formában történik. A március 23-ig tartó időszak alatt az egyetem kibővített oktatásfejlesztési munkacsoportja meghatározta és kidolgozta a digitális oktatás alapelveit és eljárásrendjeit. Ennek alapján felmértük majd kialakítottuk, hogy minden kurzus esetében biztosított legyen a minél hatékonyabb eszközökkel történő online oktatás. A Dunaújvárosi Egyetem nemcsak az oktatás vonatkozásában, hanem minden szervezeti egysége esetében elkészítette rendkívüli eljárásrendjeit és ezek alapján szervezte át működését. 2020. március 23-án az egyetem oktatása zökkenőmentesen elindult az új, digitális formában. A kollégiumban elhelyezett magyar diákok hazamentek. Mi történt az egyetem külföldi diákjaival? - A külföldi hallgatók a kollégiumban laknak és így vesznek részt a digitális oktatási formában. Azok a külföldi hallgatók, akik feltétlenül haza akartak utazni, megtehették, de ismertettük, hogy a veszélyhelyzet feloldásáig valószínűsíthetően nem térhetnek vissza az egyetemre. - Milyen eszközökkel lehet a tananyagot számonkérni? - Külön szabályzat megalkotására nem volt szükség, szerencsére már korábban is alkalmazott az egyetemünk digitális formában történő vizsgáztatást. A számonkérés a Moodle e-learninges rendszerben kiadott és határidőre elkészített feladatok, beadandó dolgozatok megoldásán, valamint a kurzusok közben és végén megírt számonkérésen alapul majd. Azokat a számonkéréseket, ahol elengedhetetlen a személyes részvétel, mint amilyenek például a labormérések, még áttekintjük. Ezekről a teljesítésekről az oktatók kurzusonként értesítik a hallgatókat. - Felmerül a kérdés, hogy mit takar a digitális formában történő oktatás, a távoktatás? - Ahogy előbb említettem a Dunaújvárosi Egyetem a Moodle e-learninges keretrendszert használja évek óta, ami így kötelező jelleggel biztosítja, hogy minden hallgató számára elérhető legyen az összes kurzus online formában. Ennek köszönhetően az online oktatás a rendszerben található szakmai anyagok, tesztek, és különböző online konzultációs formák alkalmazásán keresztül történik. Az oktatók a kurzusok időpontjaiban, illetve levelező tagozat esetében előre egyeztetett idősávban a hallgatók rendelkezésére állnak e-mailben, a Mood-Az oktatók egyeztetett módon a hallgatók rendelkezésére állnak e-mailben le rendszeren keresztül,vagy a Microsoft Teams alkalmazás segítségével. Ez utóbbi használatával valós időben tudnak előadást tartani az egyetem oktatói azoknál az óráknál, ahol ez szükséges. - Hogyan változtatja meg a tanév rendjét a digitális formában történő oktatás? - A Dunaújvárosi Egyetem a 2019/2020-as tanév első félévét sikeresen lezárta. A tanév 2. félévét is elindítottuk, amelyből március 23-ig 4 szorgalmi hetet sikeresen lezártunk hagyományos formában. Jelenleg zavartalanul folyik a távoktatás. - A jelenlegi helyzettel kapcsolatban milyenek az oktatói tapasztalatok és a hallgatói visszajelzések? - Az oktatók körében pozitív a tapasztalat a valós idejű óratartásban és a hallgatókkal történő kapcsolattartásban. Ugyancsak pozitív, hogy a Moodle rendszer számos hasznos és hatékony lehetőséget kínál a digitális oktatásra. A rendszer lehetőséget ad a tananyagátadás színesítésére videómegosztásokkal, tesztekkel, fórumokkal és egyéb interaktív lehetőségekkel. Ami a hallgatói visszajelzéseket illeti, róluk elmondható, hogy alapvetően pozitívan állnak a változásokhoz. A Moodle rendszer használata számukra sem ismeretlen, hiszen évek óta használja az egyetem. A hangsúlyosan digitális oktatásra történő átállásban kiemelten fontos a hallgatók folyamatos és részletes tájékoztatása, erre a Dunaújvárosi Egyetem nagy hangsúlyt fektet. A megfelelő leírások, segédanyagok elérhetővé tétele elengedhetetlen ahhoz, hogy pozitív legyen a hallgatói visszajelzés. Dr. habil András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora Fotó: Ll A napi működéssel kapcsolatos kérdések Számos kérdés merülhet fel természetesen az egyetemen a „napi működéssel” kapcsolatban is, amelyekről a hallgatók az egyetem www.uniduna.hu honlapjáról is tájékozódhatnak, ahol a gyakran ismétlődő kérdésekre is válaszokat kaphatnak. E szerint az ösztöndíj-kifizetések rendben megtörténnek, a kollégiumi díjakkal kapcsolatos információkról is ott olvashatnak. A nyelvvizsga-felkészítők közül azokat tartják meg, amelyek digitális formában történő oktatása megoldott. Nem változnak egyelőre a szakdolgozatokkal kapcsolatos határidők, de lehetnek módosítások. A diákigazolványok esetében a korábbi félévre kiadott matricák érvényesek egészen a veszélyhelyzet visszavonását követő 15. napjáig. Ami az őszi Erasmus-- pályázatokat illeti, erről is olvashatnak az egyetem honlapján. Ezen a honlapon egyebek között tájékoztatják a hallgatókat a szakmai gyakorlatok megtarthatósága és a záróvizsgák „sorrendiségéről”. A záró- és államvizsgák tekintetében alapvetően az a prioritás, hogy tartsák a tanévnaptár szerinti időpontokat, de azt minden esetben úgy, hogy a hallgatókat ne érhesse hátrány ebben a nehéz helyzetben. KRÓNIKA g A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: DUOL.hu A nyertes pályázók új beruházással létesítenek megújuló erőművet, vagy a meglévőt fejlesztik A napenergia hasznosítását támogatja a MEKH DH-INFORMÁCIO Sikeresen zárult a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelés támogatását célzó első, úgynevezett METÁR tender, olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján. A hivatal által kiírt tender nyertesei 15 éven át évente összesen 229 millió forint kiosztott támogatásban részesülhetnek az újonnan megtermelt 193 GWh/év villamosenergia-mennyiség után. A METÁR-támogatás célja, hogy a nemzeti energia- és klímastratégiával összhangban költséghatékonyan ösztönözze a környezetbarát, megújuló alapú villamosenergia-termelést, az új beruházások indítását. A pályázatra összesen 168 ajánlat érkezett, közülük 72 pályázatot érdemesítettek támogatásra az ítészek. A beérkezett igény 157 százalékkal haladta meg a kiosztható támogatást. A kis erőművi kategóriában 61 nyertes pályázó jut anyagi forráshoz évente összesen 208 millió forint értékben. A nagy erőművi kategóriában 11 nyertes született, ezekre évente összesen 21 millió forintot ítélt meg a MEKH. Az újonnan létesülő erőművek beruházási értéke mintegy 40 milliárd forint. A pályázaton gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok indulhattak, amelyek vállalták, hogy új beruházással létesítenek megújuló erőművet, vagy meglévő erőművüket az eredeti beruházási érték 50 százalékát meghaladó mértékben fejlesztik. A nyertes pályázók nagyrészt fix vagy napkövető tartószerkezettel működő naperőművek telepítését vagy fejlesztését vállalták, de megvalósulhat egy hulladéklerakóból származó gázt hasznosító erőmű is. A pályázaton megítélt zöldprémium-támogatásból megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően évi 193 GWh villamosenergia-mennyiség előállítása valósulhat meg megújuló, környezetbarát forrásokból. A napenergiából előállított villamos energia mennyisége a 2019. évi termeléshez képest a nyertes beruházásoknak köszönhetően mintegy 10 százalékkal fog növekedni. DH Ezáltal a tavalyinál 10 százalékkal több áramot nyernek majd napenergiából A meglévőket 50 százalékot meghaladóan kell fejleszteni Fotó: archív