Dunaújvárosi Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-06 / 82. szám

2020. ÁPRILIS 6., HÉTFŐ Interjú a Dunaújvárosi Egyetem rektorával, dr. habil András Istvánnal A DUE-n is alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez DUNAÚJVÁROS A koronaví­­rus-járvány és annak mér­séklésére meghozott kor­mányzati intézkedések a felsőoktatási intézmények működését is jelentősen befolyásolja. Erről dr. habil András Istvánt, a Dunaújvá­rosi Egyetem rektorát kér­deztük. Várkonyi Zsolt zsolt.varkonyi@dunahirlap.hu­ ­ A koronavírus-járvány, illet­ve a veszélyhelyzet kihirdetése jelentősen megváltoztatta az egyetem működését. Az okta­tóktól, illetve a diákoktól is oda­figyelést, fegyelmet feltételez, követel meg a jelenlegi helyzet. Mik lettek a prioritások?­­ A fenntartó minisztérium 2020. március 11-én küldött ál­lamtitkári utasítása alapján a Dunaújvárosi Egyetem 2020. március 12-13-14-ére rendkí­vüli rektori oktatási szünetet majd azt követően 2020. márci­us 16-23-ig előrehozott tavaszi szünetet rendelt el. Az oktatás márci­us 23-tól visszavo­násig digitális for­mában történik. A március 23-ig tar­tó időszak alatt az egyetem kibőví­tett oktatásfejlesz­tési munkacsoport­ja meghatározta és kidolgozta a digitális oktatás alapelveit és eljárásrendjeit. Ennek alapján felmértük majd kialakítottuk, hogy minden kurzus esetében biztosított legyen a minél haté­konyabb eszközökkel történő online oktatás. A Dunaújváro­si Egyetem nemcsak az oktatás vonatkozásában, hanem min­den szervezeti egysége eseté­ben elkészítette rendkívüli el­járásrendjeit és ezek alapján szervezte át működését. 2020. március 23-án az egyetem ok­tatása zökkenőmentesen elin­dult az új, digitális formában.­­ A kollégiumban elhelyezett magyar diákok hazamentek. Mi történt az egyetem külföldi di­ákjaival? - A külföldi hallgatók a kol­légiumban laknak és így vesz­nek részt a digitális oktatá­si formában. Azok a külföldi hallgatók, akik feltétlenül ha­za akartak utazni, megtehet­ték, de ismertettük, hogy a ve­szélyhelyzet feloldásáig való­színűsíthetően nem térhetnek vissza az egyetemre. - Milyen eszközökkel lehet a tananyagot számonkérni? - Külön szabályzat megalko­tására nem volt szükség, sze­rencsére már korábban is al­kalmazott az egyetemünk di­gitális formában történő vizs­gáztatást. A számonkérés a Moodle e-learninges rendszer­ben kiadott és határidőre elké­szített feladatok, beadandó dol­gozatok megoldásán, valamint a kurzusok közben és végén megírt számonkérésen alapul majd. Azokat a számonkéré­seket, ahol elengedhetetlen a személyes részvétel, mint ami­lyenek például a la­bormérések, még áttekintjük. Ezek­ről a teljesítésekről az oktatók kurzu­sonként értesítik a hallgatókat. - Felmerül a kérdés, hogy mit takar a di­gitális formában történő okta­tás, a távoktatás? - Ahogy előbb említettem a Dunaújvárosi Egyetem a Mood­le e-learninges keretrendszert használja évek óta, ami így kö­telező jelleggel biztosítja, hogy minden hallgató számára elér­hető legyen az összes kurzus online formában. Ennek kö­szönhetően az online oktatás a rendszerben található szakmai anyagok, tesztek, és különböző online konzultációs formák al­kalmazásán keresztül történik. Az oktatók a kurzusok időpont­jaiban, illetve levelező tagozat esetében előre egyeztetett idő­sávban a hallgatók rendelkezé­sére állnak e-mailben, a Mood-Az oktatók egyeztetett módon a hall­gatók rendel­kezésére áll­nak e-mailben le rendszeren keresztül,­vagy a Microsoft Teams alkalmazás segítségével. Ez utóbbi hasz­nálatával valós időben tudnak előadást tartani az egyetem ok­tatói azoknál az óráknál, ahol ez szükséges. - Hogyan változtatja meg a tan­év rendjét a digitális formában történő oktatás? - A Dunaújvárosi Egyetem a 2019/2020-as tanév első félévét sikeresen lezárta. A tanév 2. félévét is elindítottuk, amelyből március 23-ig 4 szorgalmi he­tet sikeresen lezártunk hagyo­mányos formában. Jelenleg za­vartalanul folyik a távoktatás. - A jelenlegi helyzettel kapcso­latban milyenek az oktatói ta­pasztalatok és a hallgatói vis­­­szajelzések? - Az oktatók körében pozi­tív a tapasztalat a valós idejű óratartásban és a hallgatókkal történő kapcsolattartásban. Ugyancsak pozitív, hogy a Moodle rendszer számos hasz­nos és hatékony lehetőséget kínál a digitális oktatásra. A rendszer lehetőséget ad a tan­anyagátadás színesítésére vi­deómegosztásokkal, tesztek­kel, fórumokkal és egyéb in­teraktív lehetőségekkel. Ami a hallgatói visszajelzéseket il­leti, róluk elmondható, hogy alapvetően pozitívan állnak a változásokhoz. A Moodle rend­szer használata számukra sem ismeretlen, hiszen évek óta használja az egyetem. A hang­súlyosan digitális oktatásra történő átállásban kiemelten fontos a hallgatók folyamatos és részletes tájékoztatása, erre a Dunaújvárosi Egyetem nagy hangsúlyt fektet. A megfelelő leírások, segédanyagok elérhe­tővé tétele elengedhetetlen ah­hoz, hogy pozitív legyen a hall­gatói visszajelzés. Dr. habil András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora Fotó: Ll A napi működéssel kapcsolatos kérdések Számos kérdés merülhet fel természetesen az egyetemen a „napi működéssel” kapcso­latban is, amelyekről a hall­gatók az egyetem www.unidu­­na.hu honlapjáról is tájékozód­hatnak, ahol a gyakran ismét­lődő kérdésekre is válaszokat kaphatnak. E szerint az ösztön­díj-kifizetések rendben meg­történnek, a kollégiumi díjak­kal kapcsolatos információk­ról is ott olvashatnak. A nyelv­vizsga-felkészítők közül azo­kat tartják meg, amelyek di­gitális formában történő okta­tása megoldott. Nem változ­nak egyelőre a szakdolgoza­tokkal kapcsolatos határidők, de lehetnek módosítások. A di­ákigazolványok esetében a ko­rábbi félévre kiadott matricák érvényesek egészen a veszély­­helyzet visszavonását követő 15. napjáig. Ami az őszi Eras­mus-­- pályázatokat illeti, er­ről is olvashatnak az egyetem honlapján. Ezen a honlapon egyebek között tájékoztatják a hallgatókat a szakmai gya­korlatok megtarthatósága és a záróvizsgák „sorrendiségéről”. A záró- és államvizsgák tekin­tetében alapvetően az a priori­tás, hogy tartsák a tanévnap­tár szerinti időpontokat, de azt minden esetben úgy, hogy a hallgatókat ne érhesse hátrány ebben a nehéz helyzetben. KRÓNIKA g A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: DUOL.hu A nyertes pályázók új beruházással létesítenek megújuló erőművet, vagy a meglévőt fejlesztik A napenergia hasznosítását támogatja a MEKH DH-INFORMÁCIO Sikeresen zá­rult a megújuló energiaforrá­sok felhasználásával történő villamosenergia-termelés tá­mogatását célzó első, úgyne­vezett METÁR tender, olvas­ható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hiva­tal (MEKH) honlapján. A hi­vatal által kiírt tender nyer­tesei 15 éven át évente össze­sen 229 millió forint kiosz­tott támogatásban részesül­hetnek az újonnan megter­melt 193 GWh/év villamose­­nergia-mennyiség után. A METÁR-támogatás célja, hogy a nemzeti energia- és klí­mastratégiával összhangban költséghatékonyan ösztönöz­ze a környezetbarát, megújuló alapú villamosenergia-terme­­lést, az új beruházások indítá­sát. A pályázatra összesen 168 ajánlat érkezett, közülük­ 72 pá­lyázatot érdemesítettek támo­gatásra az ítészek. A beérkezett igény 157 százalékkal haladta meg a kiosztható támogatást. A kis erőművi kategóriában 61 nyertes pályázó jut anya­gi forráshoz évente összesen 208 millió forint értékben. A nagy erőművi kategóriában 11 nyertes született, ezekre évente összesen 21 millió fo­rintot ítélt meg a MEKH. Az újonnan létesülő erőművek beruházási értéke mintegy 40 milliárd forint. A pályázaton gazdálkodó szervezetek és önkormányza­tok indulhattak, amelyek vállalták, hogy új beruhá­zással létesítenek megújuló erőmű­vet, vagy meglévő erőművüket az ere­deti beruházási ér­ték 50 százalékát meghaladó mérték­ben fejlesztik. A nyertes pályá­zók nagyrészt fix vagy napkö­vető tartószerkezettel működő naperőművek telepítését vagy fejlesztését vállalták, de meg­valósulhat egy hulladéklera­kóból származó gázt haszno­sító erőmű is. A pályázaton megítélt zöldprémium-támoga­­tásból megvalósuló fejlesztéseknek kö­szönhetően évi 193 GWh villamosener­­gia-mennyiség elő­állítása valósulhat meg megújuló, kör­nyezetbarát forrá­sokból. A napener­giából előállított villamos energia mennyisége a 2019. évi termeléshez képest a nyertes beruházásoknak kö­szönhetően mintegy 10 száza­lékkal fog növekedni. DH Ezáltal a tava­lyinál 10 szá­zalékkal több áramot nyer­nek majd napenergiából A meglévőket 50 százalékot meghaladóan kell fejleszteni Fotó: archív

Next