A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1901-1902

Tudománykarok - Jog- és államtudományi kar

IV., Kaplony-utcza. (Nyilvános rendes tanárrá neveztetett 1863-ban; megvált az egyetemtől 1892. márcz. 12-én.) Hoffmann Pál, a jogtudományok doctora, hites ügyvéd, a vas­­korona-rend lovagja, a római jog ny. r. tanára, a magyar tudo­mányos Akadémia rendes tagja, Temesvár sz. kir. város díszpolgára, az egyetem volt rectora, a jog és államtudományi kar volt dékánja. (Nyilvános rendes tanárrá neveztetett 1865., megvált az egyetemtől 1893-ban.) Sopron. Hajnik Imre, a jogi tudományok doctora, az egyetemes európai és hazai jogtörténelem érdemesült egyetemi nyilvános rendes tanára, ministeri tanácsos, a Szt. István-rend lovagja, a magyar tudományos Akadémia rendes, a magyar történelmi társulat igazgató-választmányi tagja, a jog- és államtudományi karnak volt dékánja, az egyetem volt rectora. Trefort­ utcza 2. sz. (Nyilvános rendes tanárrá nevezte­tett 1872-ben, nyugalomba vonult 1901-ben.) Nyilvános rendkívüli tanárok. Szentmiklósi Márton, jogdoctor, hites ügyvéd, a római jog nyilv. rendkívüli tanára, az első alapvizsgálati bizottság tagja. Bajza­ utcza­­ a. (Nyilvános rendkívüli tanárrá kineveztetett 1894 szept. 1-én.) Király János, a jogi tudományok doctora, hites ügyvéd, a magyar alkotmány és jogtörténelem és az európai jogtörténelem nyilvános rendkívüli tanára. Pozsony sz. kir. város volt tiszteletbeli ügyésze, szólg. kir. m. kir. honvédszázados­ hadbiró, a jogtudományi állam­vizsgálati és az első alapvizsgálati bizottság tagja. István-út 40. sz. (Nyilvános rendkívüli tanárrá neveztetett 1896-ban.) Pikler Gyula, az államtudományok doctora, a jog- és állam­bölcselet, a nemzetközi köz- és magánjog, a jog- és államtudományi encyclopaedia nyilvános rendkívüli tanára, a jogbölcseleti és össze­hasonlító jogtudományi seminarium igazgatója, a második alapvizs­gálati bizottság tagja, a Társadalomtudományi Társaság alelnöke. Jávor-utcza 3. sz. (Czímz. rendkívüli tanárrá neveztetett 1891-ben; nyilv. rendkívüli tanárrá 1896-ban.) Csarada János, a jogi tudományok doctora, az európai nem­zetközi köz- és magánjog, a bölcseleti jog s az államtudományi encyclopaedia nyilvános rendkívüli tanára, a második alapvizsgálati és az államtudományi államvizsgálati bizottságok tagja, ő cs. és kir. fensége József Ágost főherczeg volt jogi tanára. Szerb-utcza 9. sz. (Czímzetes rendkívüli tanárrá neveztetett 1891-ben; nyilvános rend­­kívüli tanárrá 1896-ban.)

Next