Kövy Sándor: A magyar polgári-törvény (Sárospatak, 1824)

Bevezetés: Az emberi Törvények eredete, a' Magyar Törvény külömbségei, kútfejei, és segéd-tudományai

( 4 ) a­ társaság belső dolgaira nézve is a’ köz-akarat­nak alája vetette. 1. 2. Azt a’ fő­ hatalmat, melly a’közakaratot ki­­magyarázza, nevezik törvényadónak, ki is jól tudván azt, hogy a’ köz-akarat azt kívánja, hogy minden ember a’ természet törvényét megtartsa, ’s mások természeti jussait meg ne sértse, leg­először is azokat adta a’ népnek értésére, ’s egy­szersmind a’ polgári­ társaságokban előforduló esetekre alkalmaztatván, melléjek, a’ maga ta­pasztalásából szerzett böltsessége szerént bünte­tést is ragasztott. Illyen részszerént természeti, részszerént szerzett törvényekből áll az országos társaság törvényeinek legszebb része. S. 5. D­e a’ köz akarat ennél sokkal többre terjed, mind azt megkívánja a’ mi arra szükséges, hogy az emberek a’ polgári társaságba tett állásnak tzélját elérhessék, ’s ollyan bátorságban és jó ál­lapotban éljenek egymás közt, a’ mi ilyenben tsak lehet e’ világon élni. Ezen tzélnak elérésére nem elég az, hogy senki másnak természeti jus­sait meg ne sértse, vagy tsak azt teljesítse, a’ mit a’természet törvénye parantsol, ’s tsak attól őriz­kedjen, a’ mit az megtilt, sokkal inkább kellett az embereknek egymáshoz közelíteni, sokkal töb­bet kellett egymásért tenni; sőt természeti jus­saiknak azon részéről is, a’ melly a’ társaságos életben a’ mások jussaival öszve ütközne, hogy a’ többit megtarthassák, le kellett mondani. §. 4. Ugyan is, vagynak o­lyan kötelességek, a­­me­lyeknek teljesítése egyedül csak az emberség­

Next