Kövy Sándor: A magyar polgári-törvény (Sárospatak, 1824)
Bevezetés: Az emberi Törvények eredete, a' Magyar Törvény külömbségei, kútfejei, és segéd-tudományai
( 4 ) a társaság belső dolgaira nézve is a’ köz-akaratnak alája vetette. 1. 2. Azt a’ fő hatalmat, melly a’közakaratot kimagyarázza, nevezik törvényadónak, ki is jól tudván azt, hogy a’ köz-akarat azt kívánja, hogy minden ember a’ természet törvényét megtartsa, ’s mások természeti jussait meg ne sértse, legelőször is azokat adta a’ népnek értésére, ’s egyszersmind a’ polgári társaságokban előforduló esetekre alkalmaztatván, melléjek, a’ maga tapasztalásából szerzett böltsessége szerént büntetést is ragasztott. Illyen részszerént természeti, részszerént szerzett törvényekből áll az országos társaság törvényeinek legszebb része. S. 5. De a’ köz akarat ennél sokkal többre terjed, mind azt megkívánja a’ mi arra szükséges, hogy az emberek a’ polgári társaságba tett állásnak tzélját elérhessék, ’s ollyan bátorságban és jó állapotban éljenek egymás közt, a’ mi ilyenben tsak lehet e’ világon élni. Ezen tzélnak elérésére nem elég az, hogy senki másnak természeti jussait meg ne sértse, vagy tsak azt teljesítse, a’ mit a’természet törvénye parantsol, ’s tsak attól őrizkedjen, a’ mit az megtilt, sokkal inkább kellett az embereknek egymáshoz közelíteni, sokkal többet kellett egymásért tenni; sőt természeti jussaiknak azon részéről is, a’ melly a’ társaságos életben a’ mások jussaival öszve ütközne, hogy a’ többit megtarthassák, le kellett mondani. §. 4. Ugyan is, vagynak olyan kötelességek, amelyeknek teljesítése egyedül csak az emberség