Hídfő, 1969 (22. évfolyam, 536-559. szám)
1969-09-10 / 552. szám
4. oldal ig élvezte szerencsétlen magyarok százainak a meggyötörtetését. Szó ami szó, a Torontói Magyarajkú Zsidók Szövetségének fegyelmi bírósága az alábbi határozatot hozta: „A bíróság az ismertetett bizonyítékok és tanúvallomások alapján G. M. zsidó közéleti tevékenységében semmi kivetnivalót nem talált és ezért az ellene emelt vádakat teljesen alaptalannak kellett minősíteni és őt a vád és következményei alól teljesen fel kellett menteni.“ A fegyelmi bíróság tagjai dr. Borgida József, Stark Béni és Forrai Jenő torontói magyarajkú lakosok voltak. Egy volt debreceni rendőrkapitány, aki most Izraelben is a rendőrkapitány Az enyhítő körülmények, illetve az „ártatlanságot“ bizonyító tények között szerepeltek többek között az alábbi dokumentumok G. M. múltjából: A debreceni Izraelita hitközség igazolása, kelt 1956 december 6-án. Ugyancsak a fenti hitközség 1654 június 9-én kelt igazolása, mely szerint 6. 500 forintot adományozott a hitközségnek, egy alapítvány javára. A Magyar Cionista Szövetség 15799 számú tagsági igazolványa, amely bizonyítja, hogy a Cionista Szövetségnek 1928 óta tagja. Továbbá Vizsai Zoltán, volt debreceni rendőrkapitány, — jelenleg izraeli rendőrkapitány — dicsérő levelei G.-ről, más legalább féltucat Torontóban élő magyarajkú vallomásával egyetemben. Becsatolta még G. az 1951 május 19-én kiállított katonakönyvét is, mellyel bizonyította, hogy nem volt párttag. Kérdés csak az, hogy miért kapott G. csak 1951-ben katonakönyvet, holott köztudomású, hogy az Államvédelmi Hatóság és más Belügyi szervek alkalmazottainak csakis a szolgálatból való eltávozásuk után adtak katonakönyvet. G. viszont azt állította, hogy 1947 májusában elbocsátották a debreceni rendőrség kötelékéből. Az ítélet „Bizonyítottnak találta a bíróság, hogy Garai cionista érzelmű és hithű zsidó, aki nemcsak Debrecenben való tartózkodása alatt, hanem — 1956-tól — amióta Torontóban van, itt is állandóan zsidó közéleti dolgokkal foglalkozott és zsidó ügyek érdekében dolgozik. Előbb a dr. Zágon-féle hitközség alelnöke volt, majd a Torontói Magyarajkú Zsidók Szövetségének vezető tagja és jelenleg a dr. Klein-féle hitközségnél is vezetőségi tag.“ A felmentő ítélet szerint Garai Miklós mint hithű, cionista zsidó járt el, tehát nem mondható bűnösnek, egy ugyancsak cionista fegyelmi bíróság előtt. A baj ott van, hogy ezek a magyarajkúak itt az emigrációban, a magyar „közéletben is tevékenykednek“ és magyarjaink mindezeket a tényeket nem veszik észre. De emlékezzenek ezek a hungarista magyarok arra a tábori lelkészre, aki sebeket akart gyógyítani és hálából a felszabadult magyarajkúak agyonverték a debreceni pályaudvar egyik szobájában. Egy torontói magyar, akit Garaiék „megszűrtek“ 1945-ben És most jön az — azaz ... Csodálatosképpen kimaradt a díszes program szerint — az egész magyar szellemi életet átölelő névsorból minden íróféle, aki nem óhajt Kegyelmes Uram címzéssel megbékélést ajánló leveleket írkálni Kádár Jánosnak és Kossuginnak — mely levelekre azonban még csak választ sem kapott a fent említett szövetség. Azaz . . . így maradt ki a védnökök és meghívottak Tel Avivtól Budapestig terjedő névsorából például Tollas Tibor akár mint költő, vagy lapszerkesztő. Ugyancsak nem kapott semmiféle néven nevezendő helyet a listában a magyar irodalom emigrációban élő két nagyja, Márai Sándor és Szitnyai Zoltán sem. Nem találtuk a Nizzában élő magyar történész, Eszláry Károly nevét sem, aki húsz évi exil élete során a Francia Akadémia megbízásából hat hatalmas kötetben dolgozta fel a magyar közjog történetét, hogy egyéb más munkáiról ne is beszéljünk. Kimaradt a Washingtonban élő Füry Lajos is, kinek könyvei százezes példányszámban kelnek el. Nem kapott bejegyzést Fiala Ferenc sem, sőt a legtöbb magyar könyvet kiadó és előállító Ledermüller Olivér müncheni nyomdászról is teljesen megfeledkeztek. Nem tudjuk hányan küldik majd el a meghívottak közül az 50 DM- ben megállapított jelentkezési díjat, de hogy a meghirdetett irodalmi találkozó — ha egyáltalán megtartják — nem képviseli sem az emigrációs — még kevésbé az egyetemes magyarságot — azt már biztosra vehetjük ... HÍDFŐ A DEMOKRATIKUS MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG EGY FURCSA, SŐT BALOLDALI IRODALMI TALÁLKOZÓJA Minden program és ideológia szép addig, amíg annak gyakorlata meg nem cáfolja a meghirdetett pontokat. Szép volt a Demokratikus Magyar Nemzeti Szövetség programja is, bár előző megnyilatkozása nem volt valami programszerűen elkészítve. De elvégre nem a program a lényeg, hanem az, ami azután következik. Két-három körlevél kiküldése után a fent nevezett emigrációs szövetség újabb — ezúttal egész nagyszabású tervezetet küldött szét— nem éppen híveinek, hanem a jó ég tudja honnan összegyűjtött címek tulajdonosainak. A nyomtatvány közölte, hogy a szövetség szeptember elején megrendezi az első Magyar Irodalmi Hetet, melyre a nagy magyar szellemi összefogás érdekében minden épkézláb otthon és emigrációban élő írót, újságírót és nyomdászt meghív. És tényleg meghívtak mindenkit. Azaz ... Meghívták Budapestről a magyar irodalom és magyar történelem összes átértékelőit — ami még nem volna baj, elvégre ha kijönnek, talán egyet-mást másként látnak. A demokratikus szövetség vezetői majd szépen megmagyarázzák a hazulról jött vonalasoknak, hogy a magyar történelem nem akkor kezdődött, amikor az orosz csizma Rákosi Mátyás vezetésével rátelepedett az ország nyakára. Azután meghívták, sőt valami fővédnöki karba is beválasztották az összes Izraelben élő magyarajkú írókat, akik szerény véleményünk szerint csak amolyan anhiderálásnak tekintik majd a nagy megtiszteltetést és eszük ágába sem jut, hogy eljöjjenek magyar irodalmi és történelmi kérdésekről vitatkozni, amikor most végleg megtalálták igazi hazájukat Izraelben. 1969 szeptember 10. Helyesbítés A Hídfő egyik legutóbbi számában a cikkíró a nyugatmagyarországi (jelenleg Burgenland) Eisenstadt város magyar nevét Vasvárnak írta. Tévedett. Eisenstadt magyar neve: Kismarton. (Köszönjük figyelmes olvasónk felyeigazító levelét.) ------------------------------------------------------------------s.____________________________________ KERESÜNK valódi vagy átképzett ф SZERSZÁMKÉSZÍTŐKET ф SZERSZÁMLAKATOSOKAT nagy karosszéria szerszámok gyártásához. Csak valóban kitanult szakemberek jelentkezzenek, legalább 50% német nyelvtudással! 6 hét próbaidő, véglegesítés után lakásszerzésben segítünk. DR. MELEGHY KG. Werkzeugbau und Presswerk 5070 BERGISCH GLADBACH