Hídfő, 1978 (31. évfolyam, 752-775. szám)
1978-08-01 / 767-769. szám
22. oldal A Hídfő vezércikke a pittsburghi Magyarságban A Szebedinszky Jenő kitűnő szerkesztésében megjelenő Magyarság című újság legutóbbi számában teljes egészében közölte Fiala Ferenc Kádár Jánosék nagy bűne című vezércikkét, amely a Hídfőben jelent meg. Hogy a cikk megjelent, az több egyszerű közlésnél. Bizonyítja az emigráns sajtó egy részének öszszetartását, ha valóban igaz magyar ügyről van szó. Főképpen bizonyítja azonban, hogy több eredményt tudunk elérni, ha a magyar sajtó közös terv alapján foglalkozik a hazai ügyekkel és az egymásra való acsarkodás helyett tiszteli a másik munkáját és akkor is hangot ad a külföldön élő magyarság óhajának, ha bizonyos pontokban nem is értenek egyet. Hogy ez így helyes azt ezúttal Szebedinszky Jenő bizonyította, aki félretéve minden szakmabeli féltékenységet teljes egészében közölte írásunkat. Megjelent a Hazánk A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetségének hivatalos lapja, az évek óta szünetelő Hazánk ezévi első száma a napokban hagyta el a nyomdát. A lapot Szigeti István, aacheni lelkész, a Szövetség elnöke állította össze példás pontossággal és bő tartalommal. A hivatalos beszámolókon kívül az irodalmi rovatban, Csaszkóczy Emil emlékezik a nemrégiben elhúnyt nagy magyar íróról, Szitnyai Zoltánról. — Fehér György megszívlelendő cikket írt az európai terrorizmusról, összehasonlítva a hazai börtönviszonyokat a szállodához hasonló nyugati börtönökkel. Ugyancsak az irodalmi rovatban a lap megkezdte Fiala Ferenc „Berkes és a szerzetes“ című novellájának közlését, melyben a szerző a Rákosi vidők nagy mártírjának, a bencés szerzetes egyetemi tanár Baranyai Jusztin tragédiáját írta meg. A Hazánk megrendelhető a következő címen: Szigeti István, Viktorin Alee 25, Aachen, BRD. 1 HALOTTAINK ! Medvegy Elemérné sz. Achim L. Mária rendkívül aktív, tartalmas életének 81. esztendejében váratlan hirtelenséggel elhúnyt. Az elhúnyt békéscsabai parasztvezér, Achim Andrásnak volt a leánya. Apa nélkül nőtt fel, mert Achim Andrást egy húsvétvasárnapon történt szóváltás következtében a két Zsilinszky fivér még máig is kideríthetetlen körülmények között — lelőtte.Achim András az újkori magyar történelem egyik legmarkánsabb személyisége volt. Maga is, mint békéscsabai ősi parasztivadék látta és érezte a Viharsarok népének sanyarú életét s annak megjavításáért szállt síkra. Előfutára volt a népi mozgalomnak s harcos egyéniségével halála napjáig ostorozta a nagybirtokok uralmát és követelte azok megszüntetését. Medvegy Elemérné temetésére unokája, Medvegy Júlia utazott haza, Békéscsabára és anyjának, Nánay Endrénének az alábbiakban számolt be: „A parasztasszonyok feketébe öltözve, fekete fejkendővel, a parasz tÍDFŐ 1978 augusztus—szeptember » Az emigráció seregszemléje volt a hágai találkozó Augusztus 4—6 között zajlott le a hollandiai Hága városában a Magyarok II. Világtalálkozója, illetve Világkongresszusa. A találkozóra több mint százan jöttek össze a világ minden tájáról. Az európaiakon kívül ott voltak a kanadaiak, amerikaiak és az ausztrálok is. A három nap alatt minden lényeges kérdést megtárgyaltak, megvitattak, méghozzá olyan egységesen,, ami elég ritkaság, ha különösen magyar egyesületek kiküldöttei ülnek le az asztalhoz. Ezttal még az sem zavarta a példás programot, hogy egy-két oda nem való egyén is részt vett azon, nyilván nem a rendezőség hibájából. Sajnos a hágai kongresszusi teremben megtartott konferenciákról a fiatalok hiányoztak, akik majd tovább viszik a most lelépő generáció után az exil magyarság nagy kérdéseit és problémáit. Hol vannak a fiatalok ? — merült fel a kérdés sokakban, mert valljuk be őszintén, az asztalok körül csupa ősz fej hajolt össze, ha vitára került a sor a kiküldöttek között. Ez volt a hágai magyar találkozó nyíltan ki nem mondott nagy kérdése. Hogyan és miként lehet bekapcsolni a munkába az apák után jövő generációt, illetve azokat, akik már idegenben születtek, és már csak az apák elbeszéléséből ismerik Magyarországot. De a hágai három nap így is szép volt. Sok régi ismerős találkozott egymással és új barátságok, ismeretségek születtek a rövid idő alatt. Érdemes volt megrendezni és ezért külön köszönet illeti Kunézy Istvát, aki a rendezés nehéz munkáját példamutatóan végezte. Sok fekete ruhában és fehér ingben özönlöttek a csabai temetőbe, hogy imádott parasztvezérük leánya temetésén ott legyenek. A temetést Békéscsaba város rendezte. — Az Achim sírkertet szépen rendbehozták s rengeteg virág kísérte nagyanyámat utolsó útjára. A temetés végeztével sok száz csabai rendezett sorban vonult el a virággal díszített sír előtt, hogy búcsút vegyenek a halottól. A engesztelő gyászistentiszteletet a budavári Bécsi kapu téri templomban tartották. A vitéz Szakváry Emil A Bodeni tó felől jött a hír, hogy vitéz Szakváry Emil, a Szálasi kormány iparügyi minisztere és volt nyugállományú ezredes, váratlanul elhúnyt. 1896-ban született és mint fiatal hadnagy végigküzdötte az első világháborút, majd annak befejezése után mérnöki diplomát szerzett a budapesti József Nádor Műegyemen. Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt az iparügyi minisztériumba hívták meg, ahol az építkezési osztályt vezette. 1944 októberében a Szálasi-kormány iparügyi tárcájának a vezetésével bízták meg, amit mindvégig becsületesen és tisztességesen végzett. Egyetlen politikai pártnak sem volt a tagja és a kormányban mint szakminiszter vett részt. Rövid ideig tartó minisztersége alatt egyetlen cél lebegett szemei előtt: a lehetőségekhez képest megmenteni a magyar értékeket és biztonságba helyezni azokat, hogy a háború végén újból a nemzet szolgálatába állítsák azokat. Mint a Szálasi kormány tagja került a népbíróság elé és kollektív alapon 15 évi fegyházra ítélték. 1956-ban a forradalom szabadította ki a börtönből. Nyugatra ment, Franciaországba, ahol az egyik nagy tervezőintézetnél dolgozott, úgyszólván halála napjáig. Nyári szabadsága alatt Olaszországban élő öccsénél tett látogatása után régi barátait kereste fel Bregenzben és ott érte utol a halál. Halálát a nemzeti emigráción kívül felesége és két fia gyászolja. Isten adjon neki nyugodalmat az idegen földben. Dr. Papp Andor ügyvéd, magyar állami főtisztviselő rövid szenvedés után, élete 80. évében elhúnyt. Halálát kiterjedt rokonsága és a bécsi magyar kolónia gyászolja. A Hídfő régi előfizetőjét vesztette el az elhúnyban. Nyugodjék békében!