Krónika, 1980 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
a Márvány-tenger ázsiai partján nekünk magyaroknak különleges jelentőségű: itt élt száműzetésben Thököly Imre, feleségével, Zrínyi Ilonával és kíséretével. A szultán 1700 januárjában kelt fermánjával Iszmittől keletre 10 kilométerre egy szép földbirtokot adományozott a bujdosóknak megélhetésük biztosítására, amelyet azóta is „Magyarhegynek” (Macar Dagi) neveznek. Thököly Imre 1705-ben halt meg és az örmény temetőben temették el. Zrínyi Ilona a következő évben halt meg és holttestét Isztambulban temették el a bencések Saint Benoit-templomában. 1906-ban mindkettőjük halotti maradványait hazaszállították Magyarországra és Zrínyi Ilonát a kassai dómban, Thököly Imrét pedig a késmárki vártemplom kápolnájában helyezték nyugalomra. Iszmit egyik főutcáját sokáig Thököly-sugárútnak nevezték. • • A magyar emlékek után kutató magyar turista hova is mehetne először, mint Rodostóba. A 40 ezer lakosú Rodostó, mai nevén Tekirdag, a Márvány-tenger európai partján fekszik, tehát könnyen megközelíthető. A második világháború után Tekirdag katonai körzetnek számított s így a turisták számára tilos terület volt, a tilalmat csak 1965-ben oldották fel. II. Rákóczi Ferenc és kísérete Törökországba való érkezésekor Isztambulban, majd a Boszporusz partján fekvő Yeniköyben lakott. III. Ahmed szultán 1720 tavaszán megvásárolta Tekirdag örmény negyedében a ma „Magyar utcának” (Macar Sokak) nevezett útvonal összes házait és ezt jelölte ki a bujdosóknak állandó lakóhelyül. Azonkívül a szultán Rákóczinak is adományozott tekintélyes földbirtokot, méghozzá örökletes joggal. Rákóczi Ferenc ezt végrendeletében felerészben a bujdosók eltartására, felerészben pedig a rodostói katolikus egyházra hagyta. A rodostói csodaszép tengerparti sétányról a sziklás parton macskaköves utca vezet fel a Rákóczi-házhoz, amely a Magyar utca első háza, vele szemben egy kis kápolnával. Az emeletes házon, a főbejárat baloldalán márványtábla van török és magyar nyelven. „E házban élt 1720—1735-ig II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem, aki 1703—1711-ig a magyar nép szabadságharcát vezette, s később török földön talált menedéket.” — A ház, amely ma Rákóczi Emlékmúzeum, 1929—1932 közt épült újjá (Möller István építőművész vezetésével), ugyanis ekkor vette meg a magyar kormány az épületet Törökországtól és ma is a magyar állam tulajdona. Az előcsarnokba belépőt Kisfaludi-Stróbl Zsigmond Rákóczi-szobra és két zászló fogadja: az egyik a piros-fehér-zöld nemzeti zászlónk, a másik pedig a fejedelem harci lobogója. Az I. emeleti kiállítás anyagát 1968-ban a Magyar Nemzeti Múzeum állította össze és a török-magyar irodalmi, nyelvészeti és kulturális kapcsolatokat mutatja be. Érdekesek a fali táblákon az azonos eredetű magyar-török szavak felsorolásai. A II. emeleten van a nagyterem, Rákóczi ebédlője, korabeli bútorzattal, egy emelvényen áll az a karosszék, amelyet a fejedelem faragott rodostói magányában. Az ebédlőterem mellett kis szoba nyílik, az asztalon Mikes Kelemen leveleinek díszkiadása, ugyanis ez volt Mikes Kelemen írószobája. Egy öreg ládán kopjafa, 1970 augusztusában kilenc magyar diák hozta Háromszékből, rovásirás-utánzattal: „Kopjafa Mikes Kelemen írószobája emlékezetére, honfitársaim szülőföldjéről, 1970. aug. 5." Az emlékmúzeum különleges anyagából meg kell még említenünk a hatalmas térképeket, amelyek a kurucok győzedelmes hadjáratait szemléltetik, és a Kuruc Hadi Szabályzatot (1707), amely a hadszervezést és a hadellátást szabályozza és nem Részlet Drinápolyból 6 KRÓNIKA