Krónika, 1980 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1980-05-01 / 5. szám

a Márvány-tenger ázsiai partján nekünk magyarok­nak különleges jelentőségű: itt élt száműzetésben Thököly Imre,­­ feleségével, Zrínyi Ilonával és kíséretével. A szultán 1700 januárjában kelt fer­­mánjával Iszmittől keletre 10 kilométerre egy szép földbirtokot adományozott a bujdosóknak megél­hetésük biztosítására, amelyet azóta is „Magyar­hegynek” (Macar Dagi) neveznek. Thököly Imre 1705-ben halt meg és az örmény temetőben temet­ték el. Zrínyi Ilona a következő évben halt meg és holttestét Isztambulban temették el a bencések Saint Benoit-templomában. 1906-ban mindkettőjük halotti maradványait hazaszállították Magyar­­országra és Zrínyi Ilonát a kassai dómban, Thököly Imrét pedig a késmárki vártemplom kápolnájában helyezték nyugalomra. Iszmit egyik főutcáját sokáig Thököly-sugárútnak nevezték. • • A magyar emlékek után kutató magyar turista hova is mehetne először, mint Rodostóba. A 40 ezer lakosú Rodostó, mai nevén Tekirdag, a Már­vány-tenger európai partján fekszik, tehát könnyen megközelíthető. A második világháború után Tekir­dag katonai körzetnek számított s így a turisták számára tilos terület volt, a tilalmat csak 1965-ben oldották fel. II. Rákóczi Ferenc és kísérete Törökországba való érkezésekor Isztambulban, majd a Bosz­porusz partján fekvő Yeniköyben lakott. III. Ah­­med szultán 1720 tavaszán megvásárolta Tekirdag örmény negyedében a ma „Magyar­ utcának” (Macar Sokak) nevezett útvonal összes házait és ezt jelölte ki a bujdosóknak állandó lakóhelyül. Azon­kívül a szultán Rákóczinak is adományozott tekin­télyes földbirtokot, méghozzá örökletes joggal. Rá­kóczi Ferenc ezt végrendeletében felerészben a buj­dosók eltartására, felerészben pedig a rodostói kato­likus egyházra hagyta. A rodostói csodaszép tengerparti sétányról a sziklás parton macskaköves utca vezet fel a Rá­­kóczi-házhoz, amely a Magyar­ utca első háza, vele szemben egy kis kápolnával. Az emeletes házon, a főbejárat baloldalán márványtábla van török és ma­gyar nyelven. „E házban élt 1720—1735-ig II. Rá­kóczi Ferenc magyar fejedelem, aki 1703—1711-ig a magyar nép szabadságharcát vezette, s később török földön talált menedéket.” — A ház, amely ma Rákóczi­ Emlékmúzeum, 1929—1932 közt épült újjá (Möller István építőművész vezetésével), ugyanis ekkor vette meg a magyar kormány az épületet Törökországtól és ma is a magyar állam tulajdona. Az előcsarnokba belépőt Kisfaludi-Stróbl Zsig­­mond Rákóczi-szobra és két zászló fogadja: az egyik a piros-fehér-zöld nemzeti zászlónk, a másik pedig a fejedelem harci lobogója. Az I. emeleti kiállítás anyagát 1968-ban a Magyar Nemzeti Múzeum állí­totta össze és a török-magyar irodalmi, nyelvészeti és kulturális kapcsolatokat mutatja be. Érdekesek a fali táblákon az azonos eredetű magyar-török sza­vak felsorolásai. A II. emeleten van a nagyterem, Rákóczi ebédlője, korabeli bútorzattal, egy emelvé­nyen áll az a karosszék, amelyet a fejedelem faragott rodostói magányában. Az ebédlőterem mel­lett kis szoba nyílik, az asztalon Mikes Kelemen levelei­nek díszkiadása, ugyanis ez volt Mikes Kelemen írószobája. Egy öreg ládán kopjafa, 1970 augusztusában kilenc magyar diák hozta Három­székből, rovásirás-utánzattal: „Kopjafa Mikes Kelemen írószobája emlékezetére, honfitársai­m szülőföldjéről, 1970. aug. 5." Az emlékmúzeum különleges anyagából meg kell még említenünk a hatalmas térképeket, ame­lyek a kurucok győzedelmes hadjáratait szemlél­tetik, és a Kuruc Hadi Szabályzatot (1707), amely a hadszervezést és a hadellátást szabályozza és nem Részlet Drinápolyból 6 KRÓNIKA

Next