Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1977 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1977-01-01 / 1. szám
SIN VALOR COMERCIAL ŐSI GYÖKÉR La Raiz Ancestral Magyar Kulturális Szemle Revista Rimestral de la Cultura Megjelenik kéthavonként. Húngara V. évf. 1. szám, 1977. jan.-febr. Director: Prof. Francisco Jos Bading LEGYEN 1977 A MAGYAR ÍRÁS ÉVE! Kedves Nemzettestvérem! Forradalomban élünk. Most vívják nemzetünk legjobbjai a magyarság történetének legsúlyosabb csatáját. Nemzeti létünk, egyéniségünk sorsa midik e csata kimenetelén: vagy megtaláljuk magunkat és biztosítjuk létünket a következő évezredre, vagy belesülylyedünk senyvedten a külső és belső idegenek által készített szellemi posványba, aminek mélyén ott ül a nemzethalál. Válaszút előtt állunk. Te is, aki e sorokat olvasod személyesen felelős vagy Isten és nemzettestvéreid előtt a magyarság sorsáért. Eddig csak anyagi támogatásodat kérték a MAGYAR MŰVELŐDÉSI FORRADALOM harcosai, de most eljött a TETTEK ideje. Te, személyesen is részt vehetsz és RÉSZT KELL VENNED ebben a nagy szellemi csatában. MIT KELL TENNED? 1977 a MAGYAR ÍRÁS ÉVE, ősi írásunkhoz való visszatérés éve. Ebben az évben az erre hivatott magyar szakértők kidolgozzák ősi írásnuk korszerű változatát és a nemzeti szellemű sajtó hasábjain rendelkezésedre bocsájtják. TANULD MEG A MAGYAR ÍRÁST. Tanulj meg magyarul írni és tanuld meg a magyar betűt olvasni. Tanítsd meg gyermekeidet a magyar betűkre. Használd a magyar írást a mindennapi életben. Nyerd meg magyar barátaidat, ismerőseidet a magyar írás használatára. Ezt kéri tőled a magyar jövő nevében a Művelődési Forradalom minden szellemi harcosa. Állj sorainkba és légy Te is szellemi harcos és a győzelem a miénk lesz! Kétségeid és kérdéseid vannak? Nagyon helyes. Gondolkozol, tehát közénk való vagy. Melyek a kérdéseid? MI A MAGYAR ÍRÁS? Nem az, amit helytelenül és bizonyos lekicsinyléssel „rovásírásnak” neveznek. A rovás ősi magyar írásunk egyik formája. Tudnod kell azt, hogy őseid nyelve a világ első írott nyelvei közé tartozik, hogy a mai magyar nyelven is érthető írásos dokumentumok százai, ezrei hevernek a világ minden múzeumában etruszk, ó-görög, rúna, föníciai, ó-török, egyiptomi, stb., idegenek álal ráragasztott címkék alatt; hogy az eddig megfejtett magyar írásos szövegek között vannak ötezer évesek is, hogy a magyar az egyetlen nép Európában, akinek saját és nem másoktól tanul vagy átvett írása van. MIÉRT NEM MARADUNK A LATINBETŰS ÍRÁSNÁL? HA MÁSOKNAK MEGFELEL, MIÉRT NE LENNE JÓ NEKÜNK IS? A latin népeken kívül csak azok használják a latinbetűs írást, akiknek saját írásuk nincsen. A magyaron kívül egyetlen saját írásával rendelkező nép sem mondott le a sajátjáról a latinbetű előnyére. A latinbetű közel sem olyan egyetemes, mint azt az érdekelt körök velünk elhitetni igyekeznek, nyelvünkre pedig csak „mankókkal” (ékezetekkel és kettős hangzókkal) alkalmazható. MIÉRT JOBB SZÁMUNKRA A MAGYAR ÍRÁS A LATINNÁL? A magyar írás többezer éves írásos gyakorlat kiforrott eredménye. A beszélt és írott magyar nyelv hosszú kölcsönhatásából kialakult írásunk a hanghű (fonetikus) beszéd- és gondolatrögzítés legtökéletesebb formáját képezi. A latin írás a szófejtéses (etimológiai), számunkra nehézkes és idegen írásmódra kidolgozott gondolat (és nem hang) rögzítés. Ezért nehézkes, a magyar írás ismeretében, latin betűkkel magyarul írni. A japán íráshoz hasonlóan A MAGYAR ÍRÁS EGYBEN GYORSÍRÁS IS, mert a hangok betűképeinek a bizonyos szabályok szerinti egymásravetítéséből röviden írható gondolatképek keletkeznek (ideogramok), amelyek szabvány 12 vagy 16 pontos rendszerbe írva a számítógépek (ordinateur) számára is érthetőek. Ilyen tekintetben ÍRÁSUNK KORSZERŰBB MINDEN LÉTEZŐ MÁS ÍRÁSNÁL. 1