Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1977 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1977-01-01 / 1. szám

SIN VALOR COMERCIAL ŐSI GYÖKÉR La Raiz Ancestral Magyar Kulturális Szemle Revista Rimestral de la Cultura Megjelenik kéthavonként. Húngara V. évf. 1. szám, 1977. jan.-febr. Director: Prof. Francisco Jos Bading LEGYEN 1977 A MAGYAR ÍRÁS ÉVE! Kedves Nemzettestvérem! Forradalomban élünk. Most vívják nemze­tünk legjobbjai a magyarság történetének legsúlyosabb csatáját. Nemzeti létünk, egyé­niségünk sorsa midik e csata kimenetelén: vagy megtaláljuk magunkat és biztosítjuk lé­tünket a következő évezredre, vagy belesüly­­lyedünk senyvedten a külső és belső idege­nek által készített szellemi posványba, ami­nek mélyén ott ül a nemzethalál. Válaszút előtt állunk. Te is, aki e sorokat olvasod személyesen felelős vagy Isten és nemzettestvéreid előtt a magyarság sorsáért. Eddig csak anyagi támogatásodat kérték a MAGYAR MŰVELŐDÉSI FORRADALOM harcosai, de most eljött a TETTEK ideje. Te, személyesen is részt vehetsz és RÉSZT KELL VENNED ebben a nagy szellemi csatában. MIT KELL TENNED? 1977 a MAGYAR ÍRÁS ÉVE, ősi írásunk­hoz való visszatérés éve. Ebben az évben az erre hivatott magyar szakértők kidolgozzák ősi írásnuk korszerű változatát és a nemzeti szellemű sajtó hasábjain rendelkezésedre bo­­csájtják. TANULD MEG A MAGYAR ÍRÁST. Ta­nulj meg magyarul írni és tanuld meg a ma­gyar betűt olvasni. Tanítsd meg gyermekeidet a magyar be­tűkre. Használd a magyar írást a mindennapi életben. Nyerd meg magyar barátaidat, ismerősei­det a magyar írás használatára. Ezt kéri tőled a magyar jövő nevében a Művelődési Forradalom minden szellemi har­cosa. Állj sorainkba és légy Te is szellemi harcos és a győzelem a miénk lesz! Kétségeid és kérdéseid vannak? Nagyon helyes. Gondolkozol, tehát közénk való vagy. Melyek a kérdéseid? MI A MAGYAR ÍRÁS? Nem az, amit helytelenül és bizonyos leki­csinyléssel „rovásírásnak” neveznek. A rovás ősi magyar írásunk egyik formája. Tudnod kell azt, hogy őseid nyelve a világ első írott nyelvei közé tartozik, hogy a mai magyar nyelven is érthető írá­sos dokumentumok százai, ezrei hevernek a világ minden múzeumában etruszk, ó-görög, rúna, föníciai, ó-török, egyiptomi, stb., ide­genek álal ráragasztott címkék alatt; hogy az eddig megfejtett magyar írásos szö­vegek között vannak ötezer évesek is, hogy a magyar az egyetlen nép Európában, akinek saját és nem másoktól tanul vagy át­vett írása van. MIÉRT NEM MARADUNK A LATINBE­­TŰS ÍRÁSNÁL? HA MÁSOKNAK MEGFE­LEL, MIÉRT NE LENNE JÓ NEKÜNK IS? A latin népeken kívül csak azok használ­ják a latinbetűs írást, akiknek saját írásuk nincsen. A magyaron kívül egyetlen saját írá­sával rendelkező nép sem mondott le a saját­járól a latinbetű előnyére. A latinbetű közel sem olyan egyetemes, mint azt az érdekelt kö­rök velünk elhitetni igyekeznek, nyelvünkre pedig csak „mankókkal” (ékezetekkel és ket­tős hangzókkal) alkalmazható. MIÉRT JOBB SZÁMUNKRA A MAGYAR ÍRÁS A LATINNÁL? A magyar írás többezer éves írásos gyakor­lat kiforrott eredménye. A beszélt és írott magyar nyelv hosszú kölcsönhatásából kiala­kult írásunk a hanghű (fonetikus) beszéd- és gondolatrögzítés legtökéletesebb formáját ké­pezi. A latin írás a szófejtéses (etimológiai), számunkra nehézkes és idegen írásmódra ki­dolgozott gondolat (és nem hang) rögzítés. Ezért nehézkes, a magyar írás ismeretében, latin betűkkel magyarul írni. A japán íráshoz hasonlóan A MAGYAR ÍRÁS EGYBEN GYORSÍRÁS IS, mert a hangok betűképeinek a bizonyos szabályok szerinti egymásravetítéséből röviden írható gondolatképek keletkeznek (ideogramok), amelyek szabvány 12 vagy 16 pontos rend­szerbe írva a számítógépek (ordinateur) szá­mára is érthetőek. Ilyen tekintetben ÍRÁ­SUNK KORSZERŰBB MINDEN LÉTEZŐ MÁS ÍRÁSNÁL. 1

Next