Ősi Gyökér - Magyar Kulturális Szemle, 1983 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1983-01-01 / 1. szám
OSI GYÖKÉR Magyar Kulturális Szemle Megjelenik kéthavonként. XI. évf. 1 szám. jan.-feb. 1983. La Raíz Ancestral Revista Bimeetral de la Critixta Húngara Director: Prof. Francisco Jós Badíny KITARTOTT A GYÖKÉR KITARTOTT. . . Ha azt írom „nehéz volt”.. . higyjétek, el. Nehéz volt TÍZ ÉVEN át szerkeszteni az „ŐSI GYÖKÉR” c. lapunkat, de még nehezebb volt fenntartani. A „tartalom” és a „külalak” követelményeiből ugyanis nem engedtünk el semmit. A „TUDÁS NÉPÉNEK” karizmatikus jellege, Istentől nyert „MAGYARI HIVATÁSÁNAK” hirdetése, a tudás méltóságát és a nyilvánosság előtt való megjelenés rendes, tiszta és szintén „méltóságos” és nem szegényes formáját követelte meg. Ezt tartottuk és tartjuk továbbra is. Sohasem panaszkodtunk a gazdasági nehézségek miatt még akkor sem, ha pl. 1980. évben majdnem „száz” olyan előfizetőnek küldtük folytatólagosan a lapot, akik — egész éven át megkapták a lapot légipostán — de minden kérésünk és figyelmeztetésünk hiábavaló volt arra, hogy az előfizetést végre beküldjék. Aztán, amikor megszüntettük a további küldést — volt olyan is, aki azt kérdezte, hogy miért nem küldjük a „gyökeret.. . tán kiszáradt Hát nem „száradtunk ki”, hanem élünk Isten kegyelmével és áldásával — és híveink, Testvéreink áldozatos segítségével. Ezeknek a segítő híveknek, akik a „sajtóalapunkat” támogatják (az előfizetés összegén felül is) — köszönhető az, hogy az előfizetési díjat NEM EMELJÜK, hanem igyekezünk még jobb és még szebb alakban és tartalommal megjelenni. Miután látjuk azt, hogy az emigrációs közületek és egyesületek, ifjúsági szervezetek semmi nevelésügyi intézkedést nem tesznek a Trianoni kényszer-béke-szerződésének felszámolására, területeinknek igazságtalanul történt elrablását meg sem említik és elszakított — sok milliónyi — testvéreink sorsával nem törődnek — az 1983. esztendőt mi ..TRIANON FELSZÁMOLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTŐ ÉVE” néven indítjuk — a XI. évfolyamunk hasábjain. Minden számban, melyet ez évben küldünk, részletes információkkal és javaslatokkal, tervezetekkel fogunk szolgálni és olvasóinkat, előfizetőinket arra kérjük, hogy: 1. ) minél szélesebb körben ismertessék a befogadó és új hazájukat képező ország polgárai között erre vonatkozó adatainkat — és 2. ) legyenek MUNKATÁRSAINK. Küldjék be a Szerkesztőségünknek elgondolásaikat, javaslataikat, cikkeiket (mindenkor gépírásban) közlésre, hogy — a „több szem többet lát” — jelige szerint, minden oldalról meg tudjuk világítani a Magyarság e fontos sorskérdését. A magunk részéről máris teszünk egy javaslatot a kérdésre. Felkérjük az AUSZTRIA területén megtelepedett magyar testvéreket az alábbi TÉNYÁLLÁS ismertetésére és minél szélesebb körben való hirdetésére: «Amikor I. István (Szent István) magyar király feleségül vette a német-római császár húgát — ez GEISEL (azaz „zálog”) néven szerepel az eredeti okiratokban. Annak ellenére, hogy magyarul „Gizella” néven került a magyar királynék sorába, fel kell tennünk — jogosan és történelemhűen — azt a kérdést, hogy I. István felesége „minek a záloga volt”...? Ha oknyomozó formában kutatjuk a történelmet, rájövünk az írott okiratokból, hogy István apja — Geiza — engedte át a német-római birodalomnak a bécsi medence és ma dél-Morvaországnak nevezett területeket. . . azzal a feltétellel, hogy Magyarországgal szemben a jövőben NÉMET és OSZTRÁK RÉSZRŐL semmifél területi igényt NEM TÁMASZTANAK. Ennek a „békeszerződésnek” ZÁLOGAként történt a német-római császár húga és a magyar királyfi között ez a politikai házasság. Ezt az 1000 éves megállapodást Austria nem tartotta be, hanem az 1. Világháború után mégis területi igénnyel lépett fel „szövetségese” ellen és Magyarország testéről leszakította — a címlapon megjelölt — 1.552 cuadrát-mérföldnyi területet, a rajta élő kb. 280.000 magyarral. Az Egyesült Nemzetek Tanácsának határozata támogatta IZRAEL államának felállítását az izraeliták által előterjesztett — 2000 évvel előttünk — megkötött Róma-Jeruzsál