Perthi Magyar Hírek, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
2 oldal PERifil MAGYAR HÍREK 1989 jan. ELMÚLT A KÉT ÉVSZÁZADOS EMLÉKEZÉSI CIKLUS A gondolkodó ember azt tartja, helyesen, hogy Ausztráliában mindenki, aki nem feketeború bennszülött, az bevándorló vagy bevándorlók leszármazottja . Hihetetlennek hangzik, de úgy van, hogy 1946 óta mintegy négy és fél millió ember érkezett az országba akár mint menekült, akár mint egyszerű bevándorló. Ma,az országban élőknek 40%-a vagy tengerentúl született, vagy a szülei születtek a tengeren túl. Ezzel kapcsolatban a különböző propaganda szervek szinte megállás nélkül ontották a"press release"eket. Leginkább az etnik sajtót árasztották el anyaggal. Ha a szerkesztők a küldött anyag egy tizedét közölték volna, a rendelkezésre álló papírállományuk többszörösét használhatták volna fel arra és semmi másra nem futotta volna hely. Ha nem is volt mód közölni a sok mindent felölelő politikusok fényképei új és régi bevándorlók/menekültek társaságában színes nyomású anyagot , a minden után érdeklődő szerkesztők böngésztek a küldött anyagban, így akadt meg,itt-ott,magyar vonatkozású kép,szövegen a tekintetük. Ha számunkra nem is mondott sok újat,a rengeteg száz meg száz oldalnyi szöveg meg kép, bele-bele olvasott az ember aszerint, mennyi volt az ideje... Eszünkbe jutatta a hivatalos minisztériumi levélpapír azt, hogy vagy két évtizede fektették csendesen nyugvóra a fehér-Austrália bevándorlási politikát. Eszünkbe juttatta a sűrűn feliírt oldal, hogy a háborút követő 170.000 DP után,még százezrével érkeztek más menekültek. Mintegy 460.000 lélek érkezett ide új hazát keresve, oltalmat találva az üldöztetés elől. Fel is sorolta a baltiakat, magyarokat, horvátokat, ukránokat, cseheket, lengyeleket, szlovákokat stb...utána pedig az afgánok, vietnamiak, chileiek következtek és mások. Megemlítették a zsidókat is,akik a harmincas évek végén érkeztek meg és a fehéroroszokat akik Kínából menekültek ide az első háború utáni időkben. A sok száz oldalnyi szövegekből nem idézünk semmit, mert nem tudnánk hol meghúzni az "elég volt "vonalat, csak egy-két idézetet és egy képet... Egy Canberrái kedves olvasónk fényképét fedeztük fel az itt mellékelt felvételen. Makay Éva ott volt a bonegillai tábori látogatónapon és ott látta meg a riporter. A riport említi a hölgy,ma már felnőtt leányát is, aki ott lakott a Bonegillai táborban,mivel a szülei ott dolgoztak. "Minden más gyerek jött és ment, én maradtam" -emlékezett Makay Trixie. "Emlékezem azonban a kígyókra is"-tette hozzá gyorsan... Nosztalgiával gondol ma is sok menekült a Bonegilla -i tábori időkre. A név:Bonegilla, bennszülött szó, melynek értelme: a vizek találkozása. Mondhatni,tucatnyi nemzetiség találkozója is lett, akikből az ausztrál nemzet születik. Vannak, voltak és lesznek is mindig, akik fájlalják, hogy az európai alapösszetét a sok ázsiai és más kontinensekről érkezők miatt hígul. Úgy mondják hogy az ártalmára lehet majd a jövőben ennek az országnak. Adja Isten , hogy ne legyen igazuk azoknak akik ettől tartanak... Mr Paul Ashley (formerly Szilvásy) came to Bonegilla from Hungary in 1949 and stayed there as a quartering officer until 1961. He is with Mrs Éva Makay (formerly Goercsoes) who arrived at the camp in 1952. The Bonegilla accommodation huts are in the background.