Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 23. KÖTET (1992-1993)
1992-93 / 3-4. szám - FEKETEHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI - VISONTAI JÓZSEF: A Magyar Állami Operaház tetőszerkezete
•г. Visontai József A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ TETŐSZERKEZETE Feketeházy János elsősorban mint jelentős hídépítő mérnök ismeretes a magyar műszaki alkotások történetében. Mint a budapesti Duna-hidak egyik büszkesége, a Szabadság-híd (eredeti nevén Fővám téri híd, majd Ferenc József-híd) tervezője vált igazán híressé, bár emellett számos jelentős, még ma is létező acélszerkezetben hagyta ránk, utódokra alkotói nagyságát. Egyik ilyen, a maga korában is elismert alkotása az Operaház építéséhez kapcsolódik, amelyben több jelentős acélszerkezetet tervezett. A szerkezetek ismertetése előtt nem lenne érdektelen az Operaház építésének történetét röviden összefoglalni. A magyar operajátszás történetének kezdetét 1837-re tehetjük, amikor Pest első állandó jellegű magyar színháza, a későbbi Nemzeti Színház megnyílt. Ez a színház adott otthont abban az időben az operaelőadásoknak is, és még a megnyitás évében megtartották az első magyar operaelőadást. Két évtizeden keresztül a prózai és zenés dráma egy színház falai között élt együtt. A különválás gondolata Jókai Mórnak egy 1861-ben kelt országgyűlési jelentésében fogalmazódott meg először, de ez az óhaj a kiegyezés utáni fellendülés időszakában nyerhetett csak határozottabb hangot. Egy új dalszínház építésének ügye Andrássy Gyula grófnak 1870-ben a királyhoz intézett felterjesztése után gyorsult fel. 1072-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója nyomtatásban is megjelent tanulmányában részletesen indokolta egy művészi szempontok szerint is önálló dalszínház felépítésének szükségességét, és ebben már konkrét helyeket is javasolt a Pest—Buda—Óbuda egyesítésével megszületett főváros területén. A kiválasztott helyszín végül is a főváros által ingyen adományozott Hermina tér lett, az akkor kiépülőben lévő Sugár út (mai Andrássy út) mellett. Ekkor kezdődött az üggyel hivatalosan is foglalkozó Közmunkák Tanácsa elnökének, báró Podmaniczky Frigyesnek az Operaház építkezésével kapcsolatos szerepe. A Közmunkák Tanácsa programot állított össze a várható költségekkel, és Ybl Miklóst bízta meg egy vázlatterv készítésével.