Szász Károly: A tragikai felfogásról. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. II. kötet 2. szám, 1870)
A TRAGIKAI FELFOGÁSRÓL. Székfoglaló SZÁSZ KÁROLY r. tagtól. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1870. márcz. 28-án tartott ülésén). Midőn rendes tagi székemet, melyre a tekintetes Akadémia mult évi nagy gyűlése emelt, a tisztelt társaság engedelméből elfoglalni bátorkodom, egy önvád teljes gondolatot nem nyomhatok el magamban. Bár irodalmi munkálkodásom, az irodalom több ágára terjedve ki, mennyiségileg legalább némi tért foglalt el, meg kell vallanom, hogy annak csak legkisebb része esett az akadémiai munkálkodás körére s belőle alig valami volt az akadémia előtt bemutatva, s midőn a tisztelt akadémia e kebelén legnagyobb részt kivül eső munkásságot is érdeme fölötti figyelemre méltatta, újabb választása által, úgy érzem, gyöngéd szemrehányással akart kötelesség-mulasztásomra emlékeztetni s felhívott, hogy igyekezzem ezentúl több szolgálatot tenni azon intézetnek, mely irodalmi pályámnak csaknem kezdetén, ezelőtt már 12 évvel méltatott arra, hogy levelező tagjai díszes sorába fölvegyen, s most ismét, még nagyobb s még kevésbbé megérdemelt kitüntetésben részesít. Engedje azért a tekintetes társaság, azon ígérettel foglalnám el e széket, hogy az Akadémiának, megújított alapszabályai s szervezete által parancsolt nagyobb lendületű munkásságában nagyobb s mindenek fölött rendesebb részt venni lesz ezután, rendes tagi kötelességem szerint, buzgó törekvésem. S most, megújítva forró köszönetemet a tekintetes Akadémia iránt, az alapszabályok azon rendelete szerint, hogy az újonnan választott tag, szakába vágó értekezéssel tart ot 1.