Eger, 1875 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1875-07-01 / 26. szám
XIV. évfolyam. Előfizetési díj : Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám : 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . — 45 kr. — 12 kr. 26. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadóhivatal : a líceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapitványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Előfizetési fölhívás. A közelgő félév alkalmából tisztelettel kérjük féléves t. előfizetőinket előfizetéseik mielőbbi megnyitására, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Előfizetési föltételek : Félévre ... 2 frt. 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Egy hóra . . . — 45 „ Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utalvány utján — kiadó hivatalunkba küldendők. Az ,,Eger“ kiadó-hivatala (évs. 1 yc. nyomd.).) 1875. július 1-én. Hirdetésekért: minden 3 halálozott pett sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést 130, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Eger, jul. 1. 1875. Mához egy hétre, f. hó 8-án, csütörtökön, épen azon napon, midőn a folyó félévben lapunk 2-ik számát veendik t. olvasóink, gyakorlandja városunk választó polgársága, egyik legszebb alkotmányos jogát, az országos képviselőválasztást. E nevezetes napig tehát még egy hetünk van hátra, mely alatt, a választási törvények szigorú korlátai közt, sokat tehetünk, sőt tennünk kell is, pártunk győzelmének biztosítása, sikere érdekében. Az ellenpárt, az egri szélsőbal ellenzék, naponta szemünk előtt folytatja erőszakolt üzelmeit. Kortesvezérei csapatostul járják a hóstyákat, kézzel-lábbal capacitálva az együgyü jámbor népet, s fogdosva híveket kétségbeesett ügyek s desperátus jelöltjök számára. S mi e közben mit csinálunk ? Szépen összetesszük kezünket, lógázzuk a lábunkat, s nem mozdulunk helyünkből. Ázsiai kényelemmel várjuk, sőt elbizakodottságunkban kétségtelennek tartjuk, hogy a sült galamb okvetlen a szájunkba fog repülni. Ez alatt pedig ellenségeink titokban nyomról-nyomra, lépésről-lépésre úgyszólván küzdelem nélkül foglalnak mind nagyobb és nagyobb tért bástyáink között, megtörhetleneknek hitt sorainkban. Tennünk kell uraim, gyorsan, és erélyesen ; különben a szégyenletes bukás áll előttünk. Oly bukás, minő még nem érte Eger műveit, értelmes közönségét, melyet többé helyrehozni nem lehet soha ! Nem elég, a szobában kényelmesen számlálgatni a papiroson a választópolgárok számát, kik állítólag pártunkhoz tartoznak, s azok képzelt nagy többségében elbizakodnunk! Résen kell lennünk, őrködnünk éjjel nappal, mint a jó pásztornak, nehogy az ordasok észrevétlenül hordják el egymásután a legjobb birkákat. Folyvást élénken kell tartani a pártszervezetet, óvni s őrizni a pártfegyelmet, szóval tenni mindent, szakadatlanul, mit a törvény s a pártbecsület megengednek, hogy kellőleg ellensúlyozzuk elleneink törekvéseit ! Ennél azonban még nagyobb baj is van, mely magában pártunk belsejében gyökerezik. Tudjuk, hogy választópolgárunk közös, gondatlanság, könnyelműség, főleg közönyösség következtében, számosan elvesztették ez alkalomra választói jogukat, kiknek legnagyobb része a mi elveinket támogatta, a mi sorainkat szaporította volna. Ezenkívül azonban még egy sajátságos körülmény is ütötte föl magát közelebb a fuzionált párt sorai között. Ez pedig a következő : Néhány mal contentus hazafi bús magyar, még eddig sem bírván megbarátkozni az egri szabadelvű párt nagy többségének a képviselőjelöltre vonatkozó határozatával,— személyes ambitióból-e, vagy kiskorú nyegleségből ? — noha a szabadelvű kormánypárthoz tartozóknak vallották s hirdetik magukat, a fúziót a volt Deákpárttal őszintén s utógondolat nélkül elfogadni látszottak : most egyszerre eszükbe jut kijelenteni , hogy ők ugyan a párt győzelme érdekében mindent elkövetni készek, azonban azt, hogy a párt jelöltjére szavazzanak, fogadásuk tiltja! Risum teneatis! Egy más csapatja pártbeli derék hazánkfiainak pedig, — bár eddig szintén mint Deákpárti, s utóbb szabadelvű kormánypárti verte a mellét, — csak most lő arra a gondolatra, hogy ő a szélsőjobb párt, a Sennyey tántorithatlan (?) hive, s mint ilyennek, nem kell neki szabadelvű képviselő, s így nem is szavaz! Ez már inkább szomorú, mint nevetséges. Hiszen, ha megengedjük is, hogy ők a Sennyey elveit vallják, azonban képviselőt nem léptettek föl: ez nem elegendő és józan ok arra, hogy legszebb polgári jogukat a szavazó urnánál ne gyakorolják ; mert hiszen két ellentétes elvű képviselőjelöltje lesz Egernek, s lehetetlen, hogy politikai álláspontjuk kisebb, vagy nagyobb mértékben egyik felé ne vonja őket, kinek diadalra jutását aztán szavazatukkal elősegílleni polgári és hazafi kötelességök. Reméljük azonban, hogy kevesen lesznek, kik a pártban, legalább jelen esetben, szakadást terveznének, s ez által az ellenjelölt kortesvezéreinek malmára hajtanák a vizet. A többit egy rövid mesében mondjuk el. A trójaiak is örültek a nagy falónak, s roppant diadallal vonszolták be azt a városba. Csak, miután már késő volt, sóhajtottak föl nagy keservesen, mint most én: „Timeo Danaos, et dona ferentes!“ Uraim ! cáfoljatok meg, s én leszek első, ki meghajlok nemeslelkű hazafiságtok előtt ! Én. Mi az oka a nagymérvű halandóságnak népünk alsóbb rétegeiben ? (Folytatás.) (t. m.) Egyetlen, és célra vezető expediens lenne ezen szörnyűségek megszüntetésére egy gyermek-menhely, hová a szegény anyák gyermekeiket elvihetnék, s csekély dij fizetése mellett egész nap őrizet és gondozás alatt ott tarthatnak, hogy azután, — a mellett hogy napi teendőiket nyugodtan végezhették — este százszorosán élvezzék a viszonlátás örömeit, és az anyáknak általunk férfiak által soha át nem érezhető gyönyöreit. Én láttam ily gyermekmenhelyet, nem is valami országos alapból, vagy dús hagyományból felállítva, de alapja ezeknél végtelenül erősebb: az önzetlen emberszeretet és a tiszta hazafiság. Igen, tisztelt honfiak és honleányok ! a hazafiság , mert évrőlévre pusztulunk, veszünk s nemcsak erőben, vagyonban, hanem számban is ; s „ád-e az isten több magyart, ha mink is elfogyánk! ?“ Tehát egy gyermekmenhely, alapítva nem a hiúság, vetélkedés, vágy, jótékonysági fitogtatás, és kicsinyes protectiók gyakorlása, hanem egyedül a jó, nemes szív befolyásából eredett tiszta ember szeretetre. Egy kis épület egy kis kerttel néhány szerény szürke néne gondozása alatt, egy csomó gyermekruha, s az isteni gondviselés-