Eger, 1883 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-08 / 45. szám
XXII. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre . 5 ín — k: Félévre . S . 50 . Negyed évre . 150 . Egy hónapra. — 45 . Egyes szám . — k , 45. szám. 1883. november 8-án. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. EGER. Hirdetésekért minden 5 haláltozott petit sorhely után ti. bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petitsor helyén 15 kr fizetendő. Városi ügyek. Eger városa részéről 1883-ik év november hó 1. és 4-én tartott képv. ülésben következő ügyek tárgyaltattak. I. Olvastatott a folyó évi 1089. számú végzéssel megbízott küldöttség véleménye, a város jövedelmének miként teendő fokozhatása iránt. Végeztetett: A küldöttségi vélemény 1-fő része, mely szerint a város jövedelmének szaporithatása tekintetéből, a közlegelőre kihajtandó összes állatok után az eddigi úgynevezett rekeszbéren kívül, még legeltetési díj fizetését is javasolja; — azon indokból, mert a legelők után kivetve levő adót az összes városi közönség fizeti; mig ellenben a legelők hasznát kizárólag azon városi lakosok élvezik, kiknek marháik a közlegelőre járnak és igy nemcsak méltányos, de igazságos is, hogy ezek a legelő használatáért a városi közpénztárba bizonyos dijt fizessenek — ennél fogva 1884-ik év január 1-től kezdve a legeltetési dij, az eddig fizetni szokott rekesztési összeg érintetlenül hagyása mellett, következőleg állapittatik meg. a) egy darab szarvasmarha után 2 frt azaz két forint. b) egy ló, borjú, öszvér, szamár és kecske után 1 frt azaz egy forint. c) sertés, után beleértve a malaczokat is, 1 db után 30 krár azaz harmincz krajczár. A mennyiben pedig e czimen évenkint 1700 frt jövedelem remélhető, ezen összegnek az 1884-ik évi előleges közköltségvetés bevételei közé leendő felvétele elrendeltetik. A küldöttségi vélemény 2-ik pontja, mely szerint az egri érsek és káptalani uradalmi igazgatóságokat felhívni véleményezi, hogy amennyiben a pálinkamérés bérbeadásából nagyobb mennyiségű jövedelem remélhető, — hajlandók volnának-e e bérbeadáshoz járulni; — mellőztetik; s miután e testület azon meggyőződésben van, hogy a pálinkamérés megadóztatását, eltekintve a bérbeadástól — saját hatáskörében is eszközölheti, mi által a városnak nem csekély évi jövedelmet biztosíthat, a jogi szakosztály felhívatia, miként adjon véleményt arra nézve, váljon helyesnek s jogosultnak tartja-e ezen megadóztatást ? és hogy ezen adóztatás életbeléptetése által egyesek jogaikban nem sértetnek-e ? Végül a vélemény 3-ik pontja, mely az ebadó behozatalát elejtetni javasolja, indokainál elfogadtatik. II. Egyhangúlag elhatároztatott, hogy a helybeli katonai tisztikar megvendégelhetése czéljából, az ó-casinó nagy-termében egy közvacsora rendeztessék. III. Az 1884-ik évi közköltségvetési előirányzás 33,339 frt bevételi, és 84,604 ft. 12 kr. kiadási összeggel elfogadtatott s jóváhagyás végett Hevesmegye bizottságához felterjesztetett. IV. A belső malomnak tűzoltó őrtanyai helyiségül leendő megvételére nézve egy szakküldöttség megbizatott, miként helyszíni szemle alapján véleményt adjon, váljon ezen hely tűzoltói czélokra mennyiben alkalmas, és hogy annak őrtanyául leendő átalakítása mily összeget igényelne.__V. A központi választmány tagjaiul, mely az 1874-ik évi 33. t. ez. értelmében minden 3 évben újra alakítandó, 1884., 85. és 86-ik évekre megválasztattak: Almásy Felix, Babócsay Sándor, Csiky Sándor, Dusárdy József, Fülöp József, Gyubek Lajos, Imre Miklós, Kapácsy Dezső, Kubik Endre, Petrovich Bertalan, Polereczky Gyula, Szederkényi Nándor. VI. A vöröskút utczában két utczai lámpának közköltségen leendő felgyújtása elrendeltetett. VII. Olvastatott Hevesmegye bizottságának folyó évi október hó 23-áról kelt 359/XXVII. számú határozata, melyben felhívja e testületet, hogy a kilépett megyebizottsági tagok, nevezetesen : az I-ső alválasztó kerületből Kapácsy Dezső, Vancsay Ferencz, Mednyánszky Sándor, a II-ik alválasztó kerületből: Almásy Felix, Csiky Sándor, Visontai Ignácz a III-ik alválasztó kerületből, Burik István, Gál Lajos, Nagy Bernát, a II-ik alválasztó kerületből Tavasy Antal, Gyubek Lajos, Horváth József, Vincze Papp János a helyeiknek folyó év november 12-én választás utján leendő betöltése, úgy a választási elnökök s helyetteseik megválasztása iránt haladéktalanul intézkedjék. Ezen megyebizottsági határozathoz képest a kisorsolt megyebizottsági tagok helyeinek az 1870-ik évi 42-ik t. sr. 25— 36-ik §-ai értelmében folyó év november 12-én leendő betöltése alkalmából a választás vezetésére az I-ső alválasztó kerületben, mely áll: a város I. maklár I. és II. negyedekből, elnökül Simáczius Gusztáv, h. Imre Miklós, a II-ik alválasztó kerületben, mely áll (*a város) II., hatv. I.II. negyedekből, ein. Kubik Endre, h. Visontay Ignácz a III-ik alválasztó kerületben, mely áll: a város III., felnémet és czifra sáncz negyedekből, ein. Petrovich Bertalan, h. Gömöri Márton, a IV-ik alválasztó kerületben, mely áll: a város 4-ik és a hatv. III. és IV-ik negyedekből, em. Tavaly Antal, h. Belánszky Mór választtattak meg. Mivel a választási elnökök, kiknek a szavazók névjegyzéke kiadandó, úgy a h. elnökök tudomás és további eljárás végett azzal, hogy a választási jegyzőkönyvet — a szavazottak névjegyzéke és a szavazatlapok kíséretében legkésőbbi három nap alatt mutassák be, továbbá Tavasy Antal polgármester közhirrététel végett végzésileg, végül Heves megye alispánja levél által értesíttetnek. Schvartz Irma kiskorú ügyében: Petrovich Antal ügyvéd, mint városi képviselő válasza az Egerváros árvaszéke által a jogügyi szakosztályhoz beadott védelemre. Tisztelt Szerkesztő úr! Becses lapja 40. 4. számaiban, Egerváros képviselő testületi ülésében kiskorú Schvartz Irma érdekében tett indítványomra, — mely a jogügyi szakosztálynak adatott ki, — az árvaszék védelmi nyilatkozata közöltetett — s mivel ebben nevem nyilvánosan felemlítve van, kell hogy reá röviden válaszoljak. Nem akarok ez alkalommal kiterjeszkedni arra, hogy a városi árvaszéknek — a jogügyi szakosztályhoz — mint illetéktelen helyre — semmiféle védelmet — felhívás és képviselő testületi meghagyás nélkül beadni joga nem volt s hogy ez minden törvényes forma ellenére történt, — de mert az árvaszék magát már előre védeni szükségesnek tartotta — s mivel az elfogadtatott — mint tényt én is elfogadom, annyival inkább, mert azzal önmagát az árvaszék csak vádolá. Mindenekelőtt az árvaszék azon kifejezését „hogy az én panaszom vagy vádam“-ra válaszol — utasítom vissza, — minthogy én ilyet be nem adtam, csupán mint városi képviselő — kit az árvaszék netáni mulasztásai s a kiskorúak netáni károsodása miatt — az 1877: XX. t. cz. szerint vagyoni felelősség is terhel: — a kiskorú Schwartz Irma vagyonai körül észlelt mulasztások és törvényellenesnek látszó árvaszéki eljárásról előterjesztést tét-