Egészségügyi Dolgozó, 1972 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-07 / 6. szám

BAUER ERVIN A nemzetközi tudományos életben ma sok­­szor idézik egy korábban érdemei szerint nem méltányolt, de munkáiban tovább élő tu­dós, Bauer Ervin nevét. Azok a természetku­tatók, akik áttekintették gazdag életművét, az elméleti biológia egyik megalapítóját tisztelik benne. Lőcsén született 1890. október 19-én. Édes­apja, dr. Bauer Simon francia és német, édes­anyja francia és angol nyelvet tanított a lő­csei, majd a szegedi gimnáziumban. Két idő­sebb testvére volt. Szegedi elemi és középiskolás diákéveit Budapesten, majd a göttingai egyetemen or­vosi tanulmányokkal folytatta, s szívós ön­képzéssel egyben magas matematikai művelt­séget is elsajátított. Fiatalon elhunyt édesap­jának súlyos betegsége volt végül az a belső tényező, amely a sokoldalú ifjú természetku­tató érdeklődését a biológia és az orvostudo­mány, ezen belül a rákkutatás területére irá­nyította. 1914 Bauer Ervin életének eseménydús esz­tendeje volt. Orvosi diplomát szerzett, Kaffka Margit írónő személyében megértő élettársra talált, és katonai behívót kapott ebben az év­ben. Az osztrák-magyar hadseregben eltöltött idő politikai eszmélésének kezdetét is jelen­tette. Egy évi frontszolgálat után a temesvári helyőrségi kórház kórboncnoka lett. Kivéte­les képességeit a rosszindulatú daganatok és az elméleti biológia tárgyköréből már figye­lemre érdemes dolgozatok bizonyítják. 1918- ban azonban súlyos veszteség éri: meghal élettársa, a jelentős író, Kaffka Margit. A monarchia bukása után ismét Budapestre sietett, s részt vállalt munkaterületén a ta­nácsköztársaság küzdelmeiből. A proletárha­talom megdöntését követően Bécsben, Göttin­­gában, majd 1921-től prágai emigrációban a Károly Egyetem általános biológiai és kísérle­ti morfológiai intézetének asszisztenseként folytatta a tudományos munkát. Bauert és má­sodik feleségét, Szilárd Stefániát a Csehszlo­vákiában élő politikai menekültek nagy meg­becsüléssel vették körül. (Életútjában az emigrációs évekig sok ro­konvonást találhatunk bátyjával, Balázs Bé­lával, marxista irodalmunk és esztétikánk ké­sőbbi kimagasló képviselőjével. Ő haladó pol­gári íróként kezdte pályáját, s­ csakúgy, mint Bauer Ervint, az első világháború időszaká­nak politikai tanulságai segítették el a szocia­lista eszmék megismeréséig. A tanácsköztár­saság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság irodalmi ügyosztályát vezette és a színházi ügyeket irányította, s ezért ő is emigrációba kényszerült. Bécsben, Berlinben, majd a Szovjetunióban élt, s csak a felszabadulás után tért vissza Magyarországra.) Bauer Ervin 1923-ban Berlinbe költözött és Blumenthal professzor rákkutató intézetében lett asszisztens. Később Silten gyógyszertáros meghívta laboratóriumába, s itt a rosszindu­latú daganatok növekedését lassító „Super­­tendin-Silbe” gyógyszert fejlesztette ki. Tu­dományos felkészültségének megfelelő körül­mények között azonban csak a moszkvai Obuh Munkaegészségügyi Intézet általános biológiai laboratóriumában láthatott mun­kához ahová 1925-ben hívták meg. Itt ki­tűnő szakemberek, jó képességű tanítványok segítették. Magánélete is boldog volt: felesége nemcsak megértő élettársa, hanem kiváló munkatársa is volt, aki segítette, fizikai és matematikai kérdésekben ellenőrizte számí­tásait, elkészítette rajzait. 1930-tól a II. Moszkvai Állami Egyetem bio­lógiai tanszékének vezetője. Számos tudomá­nyos vitában vett részt, gyakran tartott elő­adásokat. Sokat fáradozott azon, hogy a fizika, kémia és matematika eredményeit felhasz­nálja a biológia kutatásában. Fenntartásokkal és szimpátiával egyaránt kísérve harcolt azért, hogy a fiatal szovjet tudósnemzedéket meg­nyerje az elméleti biológia számára. Az ok­tatástól a nyelvi nehézségekkel birkózó tudós azonban lassan visszavonult, s tanítványaitól körülvéve inkább csak kutatómunkájának­­ élt. Borisz P. Tokin, a Tyimirjazev Biológiai Intézet vezetője 1931-ben meghívta Bauer Er­vint egy általános biológiai laboratórium meg­szervezésére és elméleti biológiai kutatásokra. Széles természettudományos érdeklődésű, ne­ves kutatói kollektívát talált új munkahelyén, amely egyben a moszkvai tudományos konfe­renciák központja is volt. Az intézeti kísér­letek eredményei téglákként épültek be Bauer életművének egészébe. 1934-ben alapították meg Leningrádban az Összövetségi Orvostudományi Kísérleti Inté­zetet, s Bauert felkérték a biológiai osztály megszervezésére. Az új intézmény minden tu­dományos igényt kielégített, személyi állomá­nyát a szovjet tudományos élet legtekintélye­sebb szakemberei alkották. A leningrádi egye­tem diákságának kívánságára a katedrára is visszatért, elméleti biológiát adott elő. A le­ningrádi esztendők tudományos munkásságá­nak legeredményesebb évei voltak, számos ta­nulmánya és „A biológia fizikai alapjai” c. könyve (1930) után itt készült el fő műve, az „Elméleti biológia” (1935). Kitűnő partnereket talált ahhoz, hogy elméleti eredményeiből ki­indulva a gyógyítás gyakorlati területein is kutatásokat folytasson, s így a rosszindulatú daganatok vizsgálata ismét tudományos ér­deklődésének központi kérdésévé vált. 1937-ben Bauer Ervint és feleségét koholt vádak alapján letartóztatták. Életének és élet­művének egyik legjobb ismerője, Tokin pro­fesszor írta róla: „Mindazok, akik ismerték, megrendülve emlékeznek erre a törékeny, me­legszívű, szerény férfira, aki szerette a zenét, és elmerült a tudományban. Nagyon szerette az életet, családját, Magyarországot és máso­dik hazáját, a Szovjetuniót. Nemegyszer me­sélt megkapó szavakkal Magyarország fővá­rosáról, a Duna szépségeiről. Most is látom szép, okos szemeit, melyeket az elérzékenyü­­lés fátyolozott be. Azokról az időkről álmo­dott, amikor a tehetséges magyar nép felsza­badul az évszázados szenvedések alól, és új életét kezdi építeni.” Az idén van halálának harmincadik évfor­dulója. (B. P. Tokin: „Az elméleti biológia és Bauer Ervin munkássága” c. (Bp., 1965) életrajzi ta­nulmánya alapján.) Dr. Láng Péter A nemzetközi könyvév jegyében Beszélgetés Boldizsár Ivánnal Az idei — május 27 és június 2 közötti — ünnepi könyvhét a nemzetközi könyvév első jelentős hazai ese­ménye. Könyvkiadóink úgy készültek, hogy a rendez­vénysorozat valóban kulturális ünnep legyen: 97 mű ke­rül a közönség elé, 1 297 354 példányban. * Boldizsár Iván, a The Hungarian Quarterly főszer­kesztője, a magyar újságírás és közélet rokonszenves személyisége,­­a Magyar Pen Club elnöke, nagyon elfog­lalt ember. Mégis, sok teendője között is szakított rá időt, hogy beszélgessünk. A Rákóczi útra néző kicsiny főszerkesztői szobájá­ban annyi a könyv, hogy talán éppen tőlük tűnik szű­kösnek. — Régen csak könyvnap, ma ünnepi könyvhét.. . Annyi emlék, annyi mondanivaló... De tartsunk sor­rendet. Azt kérdezte, van-e összefüggés a Pen klubok te­vékenysége és az ünnepi könyvév között. Furcsa mó­don úgy indult, hogy nem lesz. Az UNESCO Párizsban két évvel ezelőtt közgyűlést tartott. Ott ötlött fel a gon­dolat: az egész világot átfogó ünnepi könyvévet kellene tartani. Nemzetközi tárgyalások kezdődtek a könyvki­adóktól a nyomdászokig, minden olyan szervezettel, amelynek a könyvhöz bármiféle köze van. Csupán egy­ről feledkeztek meg: beszélni az írókkal, a könyvek lét­rehozóival. Történetesen az UNESCO kulturális tervbi­zottságának magyarországi küldötteként felhívtam erre az ottlevők figyelmét. Elmosolyodik, ahogy folytatja: — Azt mondták, a csecsemőt sem szokás meghívni a keresztelőre. Mire kijelentettem: a csecsemő létrehozó­ját, az atyát azonban igen. Hát így történt, hogy végül a nemzetközi könyvév megszervezésébe bevonták a Pen klubokat és az írószövetségeket, így vált közös ünne­pünkké. Sőt, a javaslat tovább teljesedett, éppen egy francia—magyar ajánlat nyomán: az idei év ne csak a nemzetközi könyvév, hanem az olvasás éve is legyen. A gondolatot elfogadták, azonban hosszúsága miatt a címből kihagyták, bár ennek a jegyében is szervezik. Ugyanis nemcsak Franciaországban, de másutt — ná­lunk és a többi szocialista országban is — nagyon sok könyvet adnak ki. De nem elég csak megalkotni, kiadni a könyveket, el is kell őket juttatni az emberekhez. Sok a könyv, köztük az igazán jó, értékes mű. Tévhit, hogy annyi rossz könyv van forgalomban. Nem elég biztatni az embereket, hogy válogassanak, olvassanak, különö­sen azokat nem, akik eddig sem voltak könyvbarátok. Rá kell vezetni őket a kötetbe fűzött mondanivaló sze­­retetére. A mai átlagember olvas, nem is keveset. De mit? Napilapokat, folyóiratot, képes újságot. Ez is hala­dás. Mégis, magunkat és gyermekeinket arra kell rábír­ni, hogy ne múljon el egyetlen nap anélkül, hogy igé­nyes irodalmi műből ne olvasson el figyelmesen legalább két-három oldalt. Nekem már sikerült erre ránevelni gyermekeimet, szélesebb körű családomat, s ezt kívá­nom mindenki másnak. Régi könyvnapok emléke? Milyenek voltak? Sokat megértem. Kezdőként ott voltam, amikor Móricz Zsig­­mond árusított a Kelet Népe sátrában, amikor József Attilának nem sikerült versesköteteit eladni a Cserép­falvi kiadónál. De ezekről talán egyszer máskor, amikor sorba szedem a sok-sok évet, eseményt, amelynek ta­núja és részese voltam ... k. m­. Kun Ferenc köszöntése Amikor 80 évvel ezelőtt Gyetván megszületett ha­zánkban látszólag nagy nyu­galom honolt. De az idők méhe terhes volt már az el­következő súlyos történelmi viharoktól. Ezek egyéni éle­tébe, családi boldogságába is belegázoltak, de őt életben hagyták. Mély humánuma se­­gítette át ezen a válságos korszakon, és a kötelesség­érzet. Természetesnek tekin­tette, hogy egész életében képezze magát, szakmailag fejlődjék, hogy gyógyszerészi munkájával minél jobban elősegítse a gyógyítást. Mikor 1938-ban a budapes­ti gyógyszertár-tulajdonosok gyógyszertárvizsgáló labora­tóriumot hoztak létre, e szer­vezet emberei bukkantak rá az Andrássy út és Bajza ut­ca sarkán lévő patikában. Már akkor iparkodott kiépí­teni az orvos-gyógyszerész szakmai kapcsolatot; nem­csak a gyógyszerismertetés­ben, hanem újabb gyógyszer­alakok próbálgatásában is. Az egyetlen volt, aki a gyógyszertári alkalmazott gyógyszerészek körében ilyen szándékkal és ehhez mért tekintélyes tudással rendel­kezett. Ezért is került a fel­szabadulás után a magyar gyógyszerészet megújhodá­sáért küzdők élvonalába, ahol halk szavú, szerény egyénisége, szelíd határozott­­sága párosult a nagy tudás­sal és jelentősen hozzájárult soraink rendezéséhez. Nem volt az elmúlt­­ ne­gyedszázadnak olyan jelentős szakmai megmozdulása, amelyben részt ne vett vol­na. Nemcsak az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezetének központi veze­tősége és elnöksége nevében, nemcsak a Semmelweis Or­vostudományi­ Egyetem gyógyszerésztudományi kara nevében köszöntjük, hanem huszonöt év alatt szerzett sok barát és küzdőtárs nevé­ben is. Ott volt velük a gyógyszerész szakcsoport megalapításánál, a gyógysze­rész továbbképzés elindításá­nál, részt vett az V. és VI. gyógyszerkönyvek és a For­mulae Normalesek szerkesz­tésében, szaksajtónk szerkesz­tő bizottságaiban. És így to­vább sorolhatnám feladatait. A sok közül egyet még hadd említsek meg. Az eredményes nevelő munkát, amelyet a keze alól kikerült kiválóbb­nál kiválóbb ifjú gyógyszeré­szek sora tanúsít, akikbe si­­­került beoltania lankadatlan pályaszeretetét, akiknek mintaszerű gyógyszertárveze­tésével, önmaga példájával bizonyított Tulajdonképpen azért nem vállalt magasabb tisztséget, hogy megmaradhasson gya­korló gyógyszerésznek, gyógyszertárvezetőnek. Nem­csak kialakította, de meg is valósította ezt az életideált, így lett minden protokolláris cím és rang nélkül is sze­münkben a gyógyszerszakér­tő gyógyszerész mintaképe. Teljes életét ennek szánta és működése bizonyította, hogy mennyi továbbképzés, tettrekészség kell a gyógy­szerészi feladatkör színvona­las ellátásához, az orvosokkal, betegekkel való kapcsolat eredményes kiépítéséhez. Amikor 80. születésnapján köszöntjük, őszinte szívvel és szeretettel kívánjuk, számos éven keresztül maradjon ve­lünk, s ha már aktív mun­kával nem is működhet köz­re mindennapi tevékenysé­günkben, töretlen szellemé­vel álljon mellettünk, és se­gítsen tanácsaival. Dr. Végh Antal Rádió- és TV-előzetes A Rádióban A VAN ÚJ A NAP ALATT című tudományos híradó, a KOZMOSZ című tudományos magnóra, valamin­t a RAMOLEXIKON rendszeresen jelentkezik a rádió műsorában. Programjában úgyszólván minden alkalommal szerepel olyan orvosi vagy egyéb tudományos anyag, amelyre érdemes odafigyelni. HUGENOTTÁK: Meyerbeer ötfelvonásos operája. Műsoron június 10-én, szombatom 14.59-kor az Űrb­adón. BACH: MÁTÉ PASSIÓ. (Közreműködik az Állami Hangverseny­­zenekar és a Magyar Rádió énekkara. Vezényel Ferencsik János), június 12-én, hétfőn 19.35-kor a Petőfi-adón. ORVOSI TANÁCSOK a gyógyszerek mellékhatásairól. Dr. Szendei Ádám előadása június 13-án, kedden 7.45-kor a Kossuth- és június 14-én, szerdán 14.50-kor a Petőfi-adón. A BOLYGÓ HOLLANDIa Wagrner operája június 14-én, szerdán 21.03-kor a Petőfi-adón. ORVOSOK A MIKROFON ELŐTT. Dr. Tornyai Rózsa a reumáról, június 15-én, csütörtököm 7.45-kor a Kossuth és június 17-én, szomba­tom 15.00-kor a Petőfi-adón. MIKROTUBULUSOK — a sejt tartógerendái. Dr. Szende­ Ádám adjunktussal beszélget Eöry Éva június 15-én, csütörtökön 19.39-kor a Petőfi-adón. A TÉKOZLÓ ORSZÁG. Juhász Ferenc eposzának anatór­ikus vál­tozata június 17-én, szombaton 18.10-kor az Urh-adón. LATINOVITS ZOLTÁN ELŐADÓESTJE június 16-án, vasárnap 20.16-kor a Kossuth-adóm. ORVOSI TANÁCSOK az élelmiszerek nyári tárolásáról június 20-án, kedden 7.45-kor a Kossuth- és június 21-én, szerdán 13.40-k kor a Petőfi-adón. ORVOSOK A MIKROFON ELŐTT. Dr. Tornyai Rózsa a gyermek­kori reumás lázról június 22-én, csütörtökön 7.45-kor a Kossuth- és június 24-én, szombaton 15.00-kor a Petőfi-adón. MESÉLŐ MAGYARORSZÁG, Salgótarján. Június 23, péntek, Kos­suth 14.0­5-kor. SENKI TÖBBET HARMADSZOR! Szellemi árverés meghívott ver­senyzőkkel a 6-os stúdióban június 24-én, szombaton 18.10-kor a Petőfi-adón. A CUKORBETEGSÉGRŐL. Helmuth Miechnert müncheni pro­fesszor előadása június 25-én, vasárnap 10.35-kor az Urh­ adón. KODÁLY: PSALMUS HUNGARICUS és Budavári Te Deum. Köz­vetítés a Mátyás Templomból június 27-én, kedden 19.35-kor a Petőfi­­adón. ORVOSI TANÁCSOK a magas vérnyomásról. Dr. Szendei Ádám előadása június 27-én, kedden 7.45-kor a Kossuth- és június 28-án, szerdán 13.40-kor a Petőfi-adón. ORVOSOK A MIKROFON ELŐTT. Dr. Sós József a fehérjékről, június 29-én, csütörtökön 7.45-kor a Kossuth- és július 1-én, szomba­ton 15.00-kor a Petőfi-adón. MESÉLŐ MAGYARORSZÁG: az ezeréves Székesfehérvár, június 30-án, pénteken 14.09-kor a Kossuth-adón. ORVOSI TANÁCSOK, (később meghatározandó témáról) július 4-én, kedden 7.45-kor a Kossuth-, és július 5-én, szerdán 14.15-kor a Petőfi-adón. A KARAMAZOV TESTVÉREK, Dosztojevszkij regényének rádió­­vál­tozata. A főszerepben: Major Tamás, Latinovics Zoltán és Darvas Iván július 4-én, kedden 20.11-kor a Kossuth-adón. A Televízióban A DELTA rovat vasárnap délutánonként jelentkezik. Minden szá­mában szerepelnek egészségügyi témák is. ILLYÉS GYULA: TISZTÁK — a Vígszínház művészeinek előadá­sában, június 9-én, pénteken 20.25-kor a 2. műsoron. RADAR. Egészségtan a tanárképző és óvónőképző intézmények­ben. Június 16-án, pénteken 18.35-kor. AMERIKAI FILMPORTRÉ SZTRAVINSZKIJRÓL — június 17-én, szombaton 21.30-kor. DÓZSA GYÖRGY: Ilyés Gyula drámája Dózsa születésének 500. évfordulóján, a szegedi Szabadtéri Színház előadásában a felvételről, a rendkívüli adásnapon, június 19-én, hétfőn 18.40-kor GYŐZTESEK HANGVERSENYE. A brüsszeli „Erzsébet királynő” zongoraverseny első helyezettjének koncertje június 24-én, szombaton 22.00-kor. CSALÁDI OTTHON június 29-én, csütörtökön 17.40-kor. (A Rádió és a Televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja!) 1972. VI. 7.5 EGÉSZSÉGÜGY! DOLGOZO Tudja-e? Érdekli-e? Kérdés—felelet játék 1. Szerelmi bosszú egy mondóból ollózva: Apolló is­teni lelkének minden melegével szerette Koronisz la­­pütha királylányt, aki viszont az Iszküsznek is nevezett Khilusz iránt érzett bűnös vonzalmat, s titkon még ak­kor is vele hált, midőn már Apolló fiát hordta a szíve alatt. Hűtlenségéért életével kellett lakolnia, halála után azonban méhéből kihámozták elevenen maradt gyerme­két, akit aztán Kheiron tesszáliai kentaur nevelt fel. Ki volt ez a gyermek? 2. Hány gyermeke volt Aszklepiosznak, és mi lett belőlük? 3. Egy életrajzból idézünk: „A kórbonctann első ok­tatója volt Magyarországon ... Saját költségén rendezte be az első magyar kórbonctani intézetet, egyben az első magyar kórbonctani tankönyv szerzője. Ezenkívül­ ő volt az első, aki az elsősegélynyújtás kérdéseit írásban és képekben ismertette. Mint régész is jelentős mun­kásságot fejtett ki. Saját pénzén bérelt helyiségben mú­zeumot rendezett be, gyalogosan bejárta Magyarorszá­got, történelmi jelentőségű tájakról, várakról alaprajzo­kat és vízfestményeket készített, számos kórbonctani műszót alkotott, írt szépirodalmi művet is...” Kiről szól az életrajz? 4. Ki volt az a lovag, aki a kórbonctani szemlélet meghonosításával önálló tudományággá tette a szemé­szetet, megírta az első nagyvonalú szemészeti műtét­tant, és azzal is halhatatlanná tette nevét, hogy a szem­üvegrend­elést, amely eladdig az optikusokra tartozott, orvosi feladattá tette? 5. Ki volt az a késmárki főorvos, áld feltalált egy magyar balzsamot, és ezért nemességet kapott? 6. Tud-e legalább két olyan európai várost, amely­ben orvost választottak polgármesterré? 7. Mi „a járványokat leigázó” isten neve az indiaiak nemzeti eposzában, a Mahabharátában? 8. Az első általános érvényű magyar közegészség­­ügyi rendelet, az 1770-ben kibocsátott Generale norma­­tivum in Re­mancttatis című jogszabály volt. Mit szabá­lyozott? 9. Mi köze van a cukortermelésnek a gyógyszeré­szedhez? 10. Mi köze Gebelnek, a VIII. században élt híres arab orvosnak és polihisztornak — akinek a neve alatt számos anatómiai és más orvosi könyv jelent meg — a szép, de kissé hosszú nevű Abu Musza Dsabir ben Haj­­ján esz-Szufihoz? 11. Ki a világirodalom leghíresebb hajóorvosa? 12. Az irodalomban legtöbbször feldolgozott orvosa téma: a fogászat. Meg tudná mondani: A­ mi a címe Ba­r­let és Grédy filmen is világsikert aratott darabjának, amelynek egy fogorvosi asszisztensnő a címszereplője? 8) Shaw melyik darabja kezdődik egy kezdő fogorvos rendelőjében? C) Ki írt Sebészet címmel mesteri novel­lát egy foghúzásról? D) Ki írta a Fogfájás néni című me­sét? (hun) (A válaszok a 8. oldalon)

Next