Egészségügyi Dolgozó, 1972 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-07 / 6. szám
BAUER ERVIN A nemzetközi tudományos életben ma sokszor idézik egy korábban érdemei szerint nem méltányolt, de munkáiban tovább élő tudós, Bauer Ervin nevét. Azok a természetkutatók, akik áttekintették gazdag életművét, az elméleti biológia egyik megalapítóját tisztelik benne. Lőcsén született 1890. október 19-én. Édesapja, dr. Bauer Simon francia és német, édesanyja francia és angol nyelvet tanított a lőcsei, majd a szegedi gimnáziumban. Két idősebb testvére volt. Szegedi elemi és középiskolás diákéveit Budapesten, majd a göttingai egyetemen orvosi tanulmányokkal folytatta, s szívós önképzéssel egyben magas matematikai műveltséget is elsajátított. Fiatalon elhunyt édesapjának súlyos betegsége volt végül az a belső tényező, amely a sokoldalú ifjú természetkutató érdeklődését a biológia és az orvostudomány, ezen belül a rákkutatás területére irányította. 1914 Bauer Ervin életének eseménydús esztendeje volt. Orvosi diplomát szerzett, Kaffka Margit írónő személyében megértő élettársra talált, és katonai behívót kapott ebben az évben. Az osztrák-magyar hadseregben eltöltött idő politikai eszmélésének kezdetét is jelentette. Egy évi frontszolgálat után a temesvári helyőrségi kórház kórboncnoka lett. Kivételes képességeit a rosszindulatú daganatok és az elméleti biológia tárgyköréből már figyelemre érdemes dolgozatok bizonyítják. 1918- ban azonban súlyos veszteség éri: meghal élettársa, a jelentős író, Kaffka Margit. A monarchia bukása után ismét Budapestre sietett, s részt vállalt munkaterületén a tanácsköztársaság küzdelmeiből. A proletárhatalom megdöntését követően Bécsben, Göttingában, majd 1921-től prágai emigrációban a Károly Egyetem általános biológiai és kísérleti morfológiai intézetének asszisztenseként folytatta a tudományos munkát. Bauert és második feleségét, Szilárd Stefániát a Csehszlovákiában élő politikai menekültek nagy megbecsüléssel vették körül. (Életútjában az emigrációs évekig sok rokonvonást találhatunk bátyjával, Balázs Bélával, marxista irodalmunk és esztétikánk későbbi kimagasló képviselőjével. Ő haladó polgári íróként kezdte pályáját, s csakúgy, mint Bauer Ervint, az első világháború időszakának politikai tanulságai segítették el a szocialista eszmék megismeréséig. A tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság irodalmi ügyosztályát vezette és a színházi ügyeket irányította, s ezért ő is emigrációba kényszerült. Bécsben, Berlinben, majd a Szovjetunióban élt, s csak a felszabadulás után tért vissza Magyarországra.) Bauer Ervin 1923-ban Berlinbe költözött és Blumenthal professzor rákkutató intézetében lett asszisztens. Később Silten gyógyszertáros meghívta laboratóriumába, s itt a rosszindulatú daganatok növekedését lassító „Supertendin-Silbe” gyógyszert fejlesztette ki. Tudományos felkészültségének megfelelő körülmények között azonban csak a moszkvai Obuh Munkaegészségügyi Intézet általános biológiai laboratóriumában láthatott munkához ahová 1925-ben hívták meg. Itt kitűnő szakemberek, jó képességű tanítványok segítették. Magánélete is boldog volt: felesége nemcsak megértő élettársa, hanem kiváló munkatársa is volt, aki segítette, fizikai és matematikai kérdésekben ellenőrizte számításait, elkészítette rajzait. 1930-tól a II. Moszkvai Állami Egyetem biológiai tanszékének vezetője. Számos tudományos vitában vett részt, gyakran tartott előadásokat. Sokat fáradozott azon, hogy a fizika, kémia és matematika eredményeit felhasználja a biológia kutatásában. Fenntartásokkal és szimpátiával egyaránt kísérve harcolt azért, hogy a fiatal szovjet tudósnemzedéket megnyerje az elméleti biológia számára. Az oktatástól a nyelvi nehézségekkel birkózó tudós azonban lassan visszavonult, s tanítványaitól körülvéve inkább csak kutatómunkájának élt. Borisz P. Tokin, a Tyimirjazev Biológiai Intézet vezetője 1931-ben meghívta Bauer Ervint egy általános biológiai laboratórium megszervezésére és elméleti biológiai kutatásokra. Széles természettudományos érdeklődésű, neves kutatói kollektívát talált új munkahelyén, amely egyben a moszkvai tudományos konferenciák központja is volt. Az intézeti kísérletek eredményei téglákként épültek be Bauer életművének egészébe. 1934-ben alapították meg Leningrádban az Összövetségi Orvostudományi Kísérleti Intézetet, s Bauert felkérték a biológiai osztály megszervezésére. Az új intézmény minden tudományos igényt kielégített, személyi állományát a szovjet tudományos élet legtekintélyesebb szakemberei alkották. A leningrádi egyetem diákságának kívánságára a katedrára is visszatért, elméleti biológiát adott elő. A leningrádi esztendők tudományos munkásságának legeredményesebb évei voltak, számos tanulmánya és „A biológia fizikai alapjai” c. könyve (1930) után itt készült el fő műve, az „Elméleti biológia” (1935). Kitűnő partnereket talált ahhoz, hogy elméleti eredményeiből kiindulva a gyógyítás gyakorlati területein is kutatásokat folytasson, s így a rosszindulatú daganatok vizsgálata ismét tudományos érdeklődésének központi kérdésévé vált. 1937-ben Bauer Ervint és feleségét koholt vádak alapján letartóztatták. Életének és életművének egyik legjobb ismerője, Tokin professzor írta róla: „Mindazok, akik ismerték, megrendülve emlékeznek erre a törékeny, melegszívű, szerény férfira, aki szerette a zenét, és elmerült a tudományban. Nagyon szerette az életet, családját, Magyarországot és második hazáját, a Szovjetuniót. Nemegyszer mesélt megkapó szavakkal Magyarország fővárosáról, a Duna szépségeiről. Most is látom szép, okos szemeit, melyeket az elérzékenyülés fátyolozott be. Azokról az időkről álmodott, amikor a tehetséges magyar nép felszabadul az évszázados szenvedések alól, és új életét kezdi építeni.” Az idén van halálának harmincadik évfordulója. (B. P. Tokin: „Az elméleti biológia és Bauer Ervin munkássága” c. (Bp., 1965) életrajzi tanulmánya alapján.) Dr. Láng Péter A nemzetközi könyvév jegyében Beszélgetés Boldizsár Ivánnal Az idei — május 27 és június 2 közötti — ünnepi könyvhét a nemzetközi könyvév első jelentős hazai eseménye. Könyvkiadóink úgy készültek, hogy a rendezvénysorozat valóban kulturális ünnep legyen: 97 mű kerül a közönség elé, 1 297 354 példányban. * Boldizsár Iván, a The Hungarian Quarterly főszerkesztője, a magyar újságírás és közélet rokonszenves személyisége,a Magyar Pen Club elnöke, nagyon elfoglalt ember. Mégis, sok teendője között is szakított rá időt, hogy beszélgessünk. A Rákóczi útra néző kicsiny főszerkesztői szobájában annyi a könyv, hogy talán éppen tőlük tűnik szűkösnek. — Régen csak könyvnap, ma ünnepi könyvhét.. . Annyi emlék, annyi mondanivaló... De tartsunk sorrendet. Azt kérdezte, van-e összefüggés a Pen klubok tevékenysége és az ünnepi könyvév között. Furcsa módon úgy indult, hogy nem lesz. Az UNESCO Párizsban két évvel ezelőtt közgyűlést tartott. Ott ötlött fel a gondolat: az egész világot átfogó ünnepi könyvévet kellene tartani. Nemzetközi tárgyalások kezdődtek a könyvkiadóktól a nyomdászokig, minden olyan szervezettel, amelynek a könyvhöz bármiféle köze van. Csupán egyről feledkeztek meg: beszélni az írókkal, a könyvek létrehozóival. Történetesen az UNESCO kulturális tervbizottságának magyarországi küldötteként felhívtam erre az ottlevők figyelmét. Elmosolyodik, ahogy folytatja: — Azt mondták, a csecsemőt sem szokás meghívni a keresztelőre. Mire kijelentettem: a csecsemő létrehozóját, az atyát azonban igen. Hát így történt, hogy végül a nemzetközi könyvév megszervezésébe bevonták a Pen klubokat és az írószövetségeket, így vált közös ünnepünkké. Sőt, a javaslat tovább teljesedett, éppen egy francia—magyar ajánlat nyomán: az idei év ne csak a nemzetközi könyvév, hanem az olvasás éve is legyen. A gondolatot elfogadták, azonban hosszúsága miatt a címből kihagyták, bár ennek a jegyében is szervezik. Ugyanis nemcsak Franciaországban, de másutt — nálunk és a többi szocialista országban is — nagyon sok könyvet adnak ki. De nem elég csak megalkotni, kiadni a könyveket, el is kell őket juttatni az emberekhez. Sok a könyv, köztük az igazán jó, értékes mű. Tévhit, hogy annyi rossz könyv van forgalomban. Nem elég biztatni az embereket, hogy válogassanak, olvassanak, különösen azokat nem, akik eddig sem voltak könyvbarátok. Rá kell vezetni őket a kötetbe fűzött mondanivaló szeretetére. A mai átlagember olvas, nem is keveset. De mit? Napilapokat, folyóiratot, képes újságot. Ez is haladás. Mégis, magunkat és gyermekeinket arra kell rábírni, hogy ne múljon el egyetlen nap anélkül, hogy igényes irodalmi műből ne olvasson el figyelmesen legalább két-három oldalt. Nekem már sikerült erre ránevelni gyermekeimet, szélesebb körű családomat, s ezt kívánom mindenki másnak. Régi könyvnapok emléke? Milyenek voltak? Sokat megértem. Kezdőként ott voltam, amikor Móricz Zsigmond árusított a Kelet Népe sátrában, amikor József Attilának nem sikerült versesköteteit eladni a Cserépfalvi kiadónál. De ezekről talán egyszer máskor, amikor sorba szedem a sok-sok évet, eseményt, amelynek tanúja és részese voltam ... k. m. Kun Ferenc köszöntése Amikor 80 évvel ezelőtt Gyetván megszületett hazánkban látszólag nagy nyugalom honolt. De az idők méhe terhes volt már az elkövetkező súlyos történelmi viharoktól. Ezek egyéni életébe, családi boldogságába is belegázoltak, de őt életben hagyták. Mély humánuma segítette át ezen a válságos korszakon, és a kötelességérzet. Természetesnek tekintette, hogy egész életében képezze magát, szakmailag fejlődjék, hogy gyógyszerészi munkájával minél jobban elősegítse a gyógyítást. Mikor 1938-ban a budapesti gyógyszertár-tulajdonosok gyógyszertárvizsgáló laboratóriumot hoztak létre, e szervezet emberei bukkantak rá az Andrássy út és Bajza utca sarkán lévő patikában. Már akkor iparkodott kiépíteni az orvos-gyógyszerész szakmai kapcsolatot; nemcsak a gyógyszerismertetésben, hanem újabb gyógyszeralakok próbálgatásában is. Az egyetlen volt, aki a gyógyszertári alkalmazott gyógyszerészek körében ilyen szándékkal és ehhez mért tekintélyes tudással rendelkezett. Ezért is került a felszabadulás után a magyar gyógyszerészet megújhodásáért küzdők élvonalába, ahol halk szavú, szerény egyénisége, szelíd határozottsága párosult a nagy tudással és jelentősen hozzájárult soraink rendezéséhez. Nem volt az elmúlt negyedszázadnak olyan jelentős szakmai megmozdulása, amelyben részt ne vett volna. Nemcsak az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége és elnöksége nevében, nemcsak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem gyógyszerésztudományi kara nevében köszöntjük, hanem huszonöt év alatt szerzett sok barát és küzdőtárs nevében is. Ott volt velük a gyógyszerész szakcsoport megalapításánál, a gyógyszerész továbbképzés elindításánál, részt vett az V. és VI. gyógyszerkönyvek és a Formulae Normalesek szerkesztésében, szaksajtónk szerkesztő bizottságaiban. És így tovább sorolhatnám feladatait. A sok közül egyet még hadd említsek meg. Az eredményes nevelő munkát, amelyet a keze alól kikerült kiválóbbnál kiválóbb ifjú gyógyszerészek sora tanúsít, akikbe sikerült beoltania lankadatlan pályaszeretetét, akiknek mintaszerű gyógyszertárvezetésével, önmaga példájával bizonyított Tulajdonképpen azért nem vállalt magasabb tisztséget, hogy megmaradhasson gyakorló gyógyszerésznek, gyógyszertárvezetőnek. Nemcsak kialakította, de meg is valósította ezt az életideált, így lett minden protokolláris cím és rang nélkül is szemünkben a gyógyszerszakértő gyógyszerész mintaképe. Teljes életét ennek szánta és működése bizonyította, hogy mennyi továbbképzés, tettrekészség kell a gyógyszerészi feladatkör színvonalas ellátásához, az orvosokkal, betegekkel való kapcsolat eredményes kiépítéséhez. Amikor 80. születésnapján köszöntjük, őszinte szívvel és szeretettel kívánjuk, számos éven keresztül maradjon velünk, s ha már aktív munkával nem is működhet közre mindennapi tevékenységünkben, töretlen szellemével álljon mellettünk, és segítsen tanácsaival. Dr. Végh Antal Rádió- és TV-előzetes A Rádióban A VAN ÚJ A NAP ALATT című tudományos híradó, a KOZMOSZ című tudományos magnóra, valamint a RAMOLEXIKON rendszeresen jelentkezik a rádió műsorában. Programjában úgyszólván minden alkalommal szerepel olyan orvosi vagy egyéb tudományos anyag, amelyre érdemes odafigyelni. HUGENOTTÁK: Meyerbeer ötfelvonásos operája. Műsoron június 10-én, szombatom 14.59-kor az Űrbadón. BACH: MÁTÉ PASSIÓ. (Közreműködik az Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió énekkara. Vezényel Ferencsik János), június 12-én, hétfőn 19.35-kor a Petőfi-adón. ORVOSI TANÁCSOK a gyógyszerek mellékhatásairól. Dr. Szendei Ádám előadása június 13-án, kedden 7.45-kor a Kossuth- és június 14-én, szerdán 14.50-kor a Petőfi-adón. A BOLYGÓ HOLLANDIa Wagrner operája június 14-én, szerdán 21.03-kor a Petőfi-adón. ORVOSOK A MIKROFON ELŐTT. Dr. Tornyai Rózsa a reumáról, június 15-én, csütörtököm 7.45-kor a Kossuth és június 17-én, szombatom 15.00-kor a Petőfi-adón. MIKROTUBULUSOK — a sejt tartógerendái. Dr. Szende Ádám adjunktussal beszélget Eöry Éva június 15-én, csütörtökön 19.39-kor a Petőfi-adón. A TÉKOZLÓ ORSZÁG. Juhász Ferenc eposzának anatórikus változata június 17-én, szombaton 18.10-kor az Urh-adón. LATINOVITS ZOLTÁN ELŐADÓESTJE június 16-án, vasárnap 20.16-kor a Kossuth-adóm. ORVOSI TANÁCSOK az élelmiszerek nyári tárolásáról június 20-án, kedden 7.45-kor a Kossuth- és június 21-én, szerdán 13.40-k kor a Petőfi-adón. ORVOSOK A MIKROFON ELŐTT. Dr. Tornyai Rózsa a gyermekkori reumás lázról június 22-én, csütörtökön 7.45-kor a Kossuth- és június 24-én, szombaton 15.00-kor a Petőfi-adón. MESÉLŐ MAGYARORSZÁG, Salgótarján. Június 23, péntek, Kossuth 14.05-kor. SENKI TÖBBET HARMADSZOR! Szellemi árverés meghívott versenyzőkkel a 6-os stúdióban június 24-én, szombaton 18.10-kor a Petőfi-adón. A CUKORBETEGSÉGRŐL. Helmuth Miechnert müncheni professzor előadása június 25-én, vasárnap 10.35-kor az Urh adón. KODÁLY: PSALMUS HUNGARICUS és Budavári Te Deum. Közvetítés a Mátyás Templomból június 27-én, kedden 19.35-kor a Petőfiadón. ORVOSI TANÁCSOK a magas vérnyomásról. Dr. Szendei Ádám előadása június 27-én, kedden 7.45-kor a Kossuth- és június 28-án, szerdán 13.40-kor a Petőfi-adón. ORVOSOK A MIKROFON ELŐTT. Dr. Sós József a fehérjékről, június 29-én, csütörtökön 7.45-kor a Kossuth- és július 1-én, szombaton 15.00-kor a Petőfi-adón. MESÉLŐ MAGYARORSZÁG: az ezeréves Székesfehérvár, június 30-án, pénteken 14.09-kor a Kossuth-adón. ORVOSI TANÁCSOK, (később meghatározandó témáról) július 4-én, kedden 7.45-kor a Kossuth-, és július 5-én, szerdán 14.15-kor a Petőfi-adón. A KARAMAZOV TESTVÉREK, Dosztojevszkij regényének rádióváltozata. A főszerepben: Major Tamás, Latinovics Zoltán és Darvas Iván július 4-én, kedden 20.11-kor a Kossuth-adón. A Televízióban A DELTA rovat vasárnap délutánonként jelentkezik. Minden számában szerepelnek egészségügyi témák is. ILLYÉS GYULA: TISZTÁK — a Vígszínház művészeinek előadásában, június 9-én, pénteken 20.25-kor a 2. műsoron. RADAR. Egészségtan a tanárképző és óvónőképző intézményekben. Június 16-án, pénteken 18.35-kor. AMERIKAI FILMPORTRÉ SZTRAVINSZKIJRÓL — június 17-én, szombaton 21.30-kor. DÓZSA GYÖRGY: Ilyés Gyula drámája Dózsa születésének 500. évfordulóján, a szegedi Szabadtéri Színház előadásában a felvételről, a rendkívüli adásnapon, június 19-én, hétfőn 18.40-kor GYŐZTESEK HANGVERSENYE. A brüsszeli „Erzsébet királynő” zongoraverseny első helyezettjének koncertje június 24-én, szombaton 22.00-kor. CSALÁDI OTTHON június 29-én, csütörtökön 17.40-kor. (A Rádió és a Televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja!) 1972. VI. 7.5 EGÉSZSÉGÜGY! DOLGOZO Tudja-e? Érdekli-e? Kérdés—felelet játék 1. Szerelmi bosszú egy mondóból ollózva: Apolló isteni lelkének minden melegével szerette Koronisz lapütha királylányt, aki viszont az Iszküsznek is nevezett Khilusz iránt érzett bűnös vonzalmat, s titkon még akkor is vele hált, midőn már Apolló fiát hordta a szíve alatt. Hűtlenségéért életével kellett lakolnia, halála után azonban méhéből kihámozták elevenen maradt gyermekét, akit aztán Kheiron tesszáliai kentaur nevelt fel. Ki volt ez a gyermek? 2. Hány gyermeke volt Aszklepiosznak, és mi lett belőlük? 3. Egy életrajzból idézünk: „A kórbonctann első oktatója volt Magyarországon ... Saját költségén rendezte be az első magyar kórbonctani intézetet, egyben az első magyar kórbonctani tankönyv szerzője. Ezenkívül ő volt az első, aki az elsősegélynyújtás kérdéseit írásban és képekben ismertette. Mint régész is jelentős munkásságot fejtett ki. Saját pénzén bérelt helyiségben múzeumot rendezett be, gyalogosan bejárta Magyarországot, történelmi jelentőségű tájakról, várakról alaprajzokat és vízfestményeket készített, számos kórbonctani műszót alkotott, írt szépirodalmi művet is...” Kiről szól az életrajz? 4. Ki volt az a lovag, aki a kórbonctani szemlélet meghonosításával önálló tudományággá tette a szemészetet, megírta az első nagyvonalú szemészeti műtéttant, és azzal is halhatatlanná tette nevét, hogy a szemüvegrendelést, amely eladdig az optikusokra tartozott, orvosi feladattá tette? 5. Ki volt az a késmárki főorvos, áld feltalált egy magyar balzsamot, és ezért nemességet kapott? 6. Tud-e legalább két olyan európai várost, amelyben orvost választottak polgármesterré? 7. Mi „a járványokat leigázó” isten neve az indiaiak nemzeti eposzában, a Mahabharátában? 8. Az első általános érvényű magyar közegészségügyi rendelet, az 1770-ben kibocsátott Generale normativum in Remancttatis című jogszabály volt. Mit szabályozott? 9. Mi köze van a cukortermelésnek a gyógyszerészedhez? 10. Mi köze Gebelnek, a VIII. században élt híres arab orvosnak és polihisztornak — akinek a neve alatt számos anatómiai és más orvosi könyv jelent meg — a szép, de kissé hosszú nevű Abu Musza Dsabir ben Hajján esz-Szufihoz? 11. Ki a világirodalom leghíresebb hajóorvosa? 12. Az irodalomban legtöbbször feldolgozott orvosa téma: a fogászat. Meg tudná mondani: A mi a címe Barlet és Grédy filmen is világsikert aratott darabjának, amelynek egy fogorvosi asszisztensnő a címszereplője? 8) Shaw melyik darabja kezdődik egy kezdő fogorvos rendelőjében? C) Ki írt Sebészet címmel mesteri novellát egy foghúzásról? D) Ki írta a Fogfájás néni című mesét? (hun) (A válaszok a 8. oldalon)