Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-09-19 / 215. szám

Felhívás. Felhívom a helybeli hadirokkantakat és hadiözvegyeket, hogy lakás változtatásukat saját érdekükben hivatalomban (vármegyeház) múlhatatlanul jelentsék be. Újság elárusításhoz rokkantat keresek. Hrabovszky az egri hadigondozó igazgatója. 3—3 Elveszett egy női szemüveg (lorgnette) fekete zsinóron. Megtaláló adja be a szerkesztőségbe, dús jutalomban részesül. 3 -3 Elveszett! Aki egy arany karkötő láncot a Kaszinótól a Hatvani temetőig megtalált, jelentkezzék a kiadóban, az aránylagos értékbeni jutalmat meg­kapja, mivel kedves emlék. 1—1 Szociális rovat. Tisztviselők és földmivesek. A legutóbbi időkben sok szó esett már a tisztviselőkről, különösen Gaál Gaszton nemzet­gyűlési képviselő felháborító beszéde óta. Nem lesz talán érdektelen, ha egy kissé foglalkozunk ezen kényes kérdéssel mi is, más oldalról is meg­világítva az ügyet. A tisztviselő kérdés ma csakugyan országos ügy és annyira fontos, hogy rendezése a legsür­gősebbek közé tartozik. Nem is annyira ezzel akarok én most foglalkozni, mert ez már annyira le van tárgyalva, hogy én már csak üres szal­mát csépelnék, hanem egy ezzel kapcsolatos má­sik ügyről a földmives munkásokról.­Azt mond­hatja valaki, aki a czimet meglátja, hogy mit akarok én a földmivessel, hisz az tejben-vajban fürdik? Ép olyan tájékozatlan állítás, mint aki ugyanezt állítja a tisztviselőkről. Mert mind a kettő egy és ugyanazon hibában leledzik, t. i. szegényy. Mert szükséges tudni, hogy földmives és földmives közt különbség is van. Az egyik gazda, aki a megélhetés gondjait többé-kevésbbé kön­­­nyen veszi fel, mivel­ termelő. A másik pedig csak munkás a gazdánál, aki a végzett munká­jáért bizonyos napszámot kap. Ehhez aztán több nincs, mert földje nem lévén, a gazdáktól kény­telen méregdrága áron egy kis földecskét bérelni, mert dolgozni tud és akar és nem akar minden szál zöldségért a piacra szaladni. Az a nyári, nagynak nevezett napszám még a nyáron elfogy, mert beéli magát sokszor a télen is, viszont jobban is kellene a nagy munkához étkezni, ha futná. Aztán beszerezni a télre egy kis fűtő­anyagot, amihez ma már méregdrága áron sem jut, cipő is kellene, itt a tél, nem lehet többé mezítláb járni, ruha is melegebb kellene neki és családjának is. Kenyérnek való is megjárná, ha nem volna oly elérhetetlen magasságban, amit csak a vaskasszák tetejéről lehet fölérni. Mind­ezek oly iszonyú összeget igényelnek, hogy három nyár napszámra is kellene hozzá. Itt a­ tél. Ez a szó most nem csak a cigány házát teszi ludbőrössé, hanem a szegény földmi­ves munkásét is. Mi lesz a télen ? Ez olyan nagy kérdőjel, ami előtt elképedve áll a szegény föld­mives munkás. Megszűnnek a munkaalkalmak, következéskép a napszámok is és élni kell a készből, ha ugyan lesz, így tehát látván a sze­gény földmives maga előtt a saját nyomorúságát, szemet vet a csillogóbbnak tetsző úri élet felé, pedig ha tudná, hogy ott is ur és ur közt nagy különbség van, csöppet sem irigyelné a nyomo­rúságban osztálytársát. Mert az az urnak nevezett kis tisztviselő az ő 800 -1000 kor. havi fizetésé­vel még nem ur és ha az állam nem segít rajtuk is természetben, amint kellene a földmíves mun­káson is, bizony közülük is soknak felkopna az álla. Mert ha manapság urat keresünk, azt ne a kis tisztviselők közt keressük, hanem a zsidó táncosok közt, mert itt még ma is meg­van min­den földi kényelem, így tehát tisztviselő és föld­mives munkás egy sorsban lévén, egymást ne üldözni, hanem támogatni törekedjenek, mert kö­zös erővel a nyomorral is jobban meg tudnak küzdeni/Mert én­ olyannak képzelem el az ország testét/mint egy emberi testet, melyen a kezek képviselik a munkásságot, a láb a kereskedő és szállító osztályt, a fej pedig az intelligenciát. És ha a test részei közzül bármelyiknek is baja van, ezt az egész érzi, épp úgy éreznie kell az ország testén bármelyik osztálynak, ha a másik szenved. És ne cselekedjünk úgy, mint valami esz­telen ember, aki a fejét szépen kicsinosítaná, megberetválkozna, divatosan megnyilatkozna, ha­ját beszagosítva, szépen kifésülné, kezein pedig a körmöket hosszúra hagyná nőni, kezét, lábát soha meg nem mosná, kezére, lábára fityegő ron­gyokat aggatna és igy menne ki az emberek közé. Nem­de, nevetség és gúny tárgya lenne, sőt hifi Hi '-Ki'!'­­~AG akadna ember, aki egyenest bolondnak ítélné. Ami áll az ilyen emberre, épp úgy áll az or­szágra nézve is, ha csak egy osztályt viszünk előre, a többivel pedig nem törődünk. Összhangzatos, egész munkát végezzünk mindenütt, becsüljük úgy a tisztviselőt, mint a földműves munkást és a többi osztályokat, de kü­lönösen a két utóbbit, mint legelhagyatottabba­­kat. Ha rá irányul a figyelme a vezetőknek je­len soraim után a mindenki által magára hagyott földműves-munkásra is, csekély felszólalásomért meg leszek jutalmazva. Nagy László földmives. Igazságügy. ítélet a nagytályai jegyzőcsalád elleni me­rénylő ügyében. Az egri kir. törvényszék a napokban hir­dette ki ítéletét Molnár Julianna ügyében. Az ítélet súlyos testi sértés vétsége miatt 2 évi börtönt szabott ki a merénylőre. Az lyosbításért felebbezett, mert a bűnös ügyész sú­vallomá­sából kiderül, hogy gyilkossági szándékból előre megfontolt terv szerint követte el tettét. Molnár Julianna ugyanis március 22-én reggel 5—6 óra között fejszével behatolt Jezserszky Imre jegyző hálószobájába és az ott alvókat, a jegyzőt, a fe­leségét és Jezserszky Emmát egyenkint fejbeütötte a nála lévő fejszével. Az ütés egyik esetben sem volt halálos, csupán súlyos testi sértést okozott. A gyanú természetesen Molnár Juliannára esett, a­ki cseléd volt a jegyzőnél. Azonnal bekísérték az egri ügyészségre és megkezdték a vallatást. A megijedt és most már bűnbánó nő négyféle vallomást is tett mindig megcáfolva az előbbi szavait. Két esetben más és más embert is bele­kevert a gaztett elkövetésébe, ezek azonban alibi tanukkal igazolták távollétüket és felmentették őket. Harmadik esetben töredelmesen beismerte, hogy egyedül ő a bűnös. Később azonban újabb tárgyalást kért és akkor már azt állította, hogy Bárczy Istvánnal közösen rendezték a vérfürdőt. Ezt a vallomását még ma is fentartja, habár a józan^, *sz is azt következteti, hogy ha a fejsze­csapások férfitől származtak volna, mind a három halálos kimenetelű lett volna, a merényletet tehát csak Molnár Julianna egyedül követte el. Bárczi különben is a\ibit bizonyított s a bíróság fel­mentette. Az ügyész azonban hivatkozással a bűnös terhelő vallomására, megfelebbezte a Bár­­czit felmentő ítéletet. A kommunista ügyekben ítélkező bíróság legutóbb a káptalani jószágállomány elkobzásával vádolt mezőkövesdi volt vörös járásbiztos és a diktatúra bukása előtt Tiszafüreden átvonuló vö­rös dandár élelmező tisztje ellen emelt vádakban ítélkezett. Mindháromra nézve felmentő ítéletet hoztak, írtak, sokat beszéltek. Ma már tetteket, eredmé­nyeket vár mindenki. Örömmel látjuk, hogy országszerte pezseg a sportélet, acélosodnak az elernyedt izmok, erősödnek a csüggeteg szívek. Ahol a legnagyobb szükség van erre­­ a hadse­regben, ott a legintenzívebb a munka. Erről tesz tanúbizonyságot a katonaság f. hó 25-én kezdődő napokon át tartó sportversenye. A különböző versenyekben részt vesznek az egri helyőrség, a Heves vármegyei katonai pa­rancsnokság és csendőrség tisztjei, továbbszolgáló altisztjei és legénysége. A versenyek f. hó 25.-én kezdődnek egyéni céllövőversennyel. Külön tisz­tek, altisztek és legénység számára. Kezdete reg­gel 8 órakor a katonai elemi lőtéren. A sportbi­zottság vendégeket is szívesen lát s villásregge­liről gondoskodik. 26.-án úszóverseny a férfiuszodában. Okt. 1., 2. és 3.-án könnyű és nehéz athletikai ver­senyek az érsekkerti Moveese sportpályán, me­lyekre ezideig több mint 300 nevezés történt, ami a versenyeket igen izgalmassá fogja tenni. A versenyek győztesei különböző díjakkal fognak kitüntettetni, melyeket a rendezőség a társadalom adományaiból kíván összehozni. Tu­domásunk szerint a megye és város vezetői ezen célból már akciót is indítottak. A felajánlott díjak az ezredparancsnoksághoz küldendők. Ha oly dij, vagy pénzösszeg ajánltatik fel, melynek értéke 3000 koronát meghalad, az mint vándordíj az adományozó nevét fogja viselni. A feltételeket az adományozó bevonásával a sportbizottság fogja meghatározni. Már eddig is többen ado­mányoztak értékes tárgyakat, így Kolumbán Ist­ván, Sebeők Béla, Ferenczy Zoltán, Leőc­ey Géza őrnagy, Takáts István kereskedő, Kecskeméti T. főhadnagy, Császár Géza százados, Lukács Béla főhadnagy stb. Bővebb felvilágosítást nyújtanak a fal­ragaszok. Labdarúgás. Sport. A M. E. S. E. szept. 19-én Salgóbányán revanchot ad az ottani csapatnak, amely egyúttal viszonozni akarja azt a barátsá­gos fogadtatást, amelyben Egerben része volt és amelyet a M. E. S. E. vezetőségének jegyző­könyvileg köszönt meg.­­ Az érsekkerti pálya különben is átalakítás alatt áll és csak okt. 1-én lesz olyan állapotban, hogy rajta nagyobb szabásu mérkőzést is lehet tartani. Addig minden vasár­nap diákmérkőzések lesznek, amikor az egri iskolák versengenek egymásssal. Ma délután 4 órakor a Tanítóképző és a Gimnázium méri össze erejét. A putnoki csapat szeptember 10-iki mér­kőzését nemcsak lapunk, hanem a miskolczi saj­tóorgánumok is élénken kommentálták, azt állítva, hogy az egriek megérdemelték ugyan a győzel­met, de nem 5 : 1 arányban. Talán mondanunk sem kell, hogy referádánkat munkatársunk saját iniciativájából s nem a Move Ese vezetőségével történt megbeszélés alapján írta. Vívó és birkózó sport. Október elsején Horváth Lajos százados vezetése alatt 6 hónapos vívókurzust nyit a Move. A kiképzési díj Move tagoknak 400 korona, nem tagoknak 20 -30 korona egy óra. A téli hónapok alatt Baranyó reáliskolai tanár vezetése alatt birkózó tanfolyam is lesz, amelyre épen úgy, mint a vívó tanfo­lyamra is a Propaganda-üzletben lehet jelentkezni. Katonai sportversenyek. A sport nemzet­nevelő és országot mentő jelentőségéről sokat Közgazdaság. Drágul a bor. A folytonos esőzés nagyon szüreti kilátásokat úgy, hogy az idei megrontotta a szüreti ered­mény legfeljebb 20—25%-kal haladja meg a ta­valyit. Ahol az időjárás a szüret kezdetének elhalasz­tását megengedi, a minőség javulására számítha­tunk, azonban az esőzés általában sokat ártott mind minőségileg, mind mennyiségileg. Ebből következik aztán, hogy az ó­bor ára az új­bor minőségének romlásával lényegesen javult. A borárak általában emelkedőben vannak. A 9 fokon felüli kommerce borokért is 15—18— 20 koronát fizetnek, míg a kvalitásos borokat 25—28 koronán alul nem lehet megkapni. A mustárak egyenlőtlenül alakulnak. Hordóhiány alig van, úgy hogy a hordóárak az utóbbi idő­ben ennek következtében csökkentek. A terméseredmények csökkenésével függ össze, hogy a borkereskedelem tartózkodik az uj borok vásárlásától, azonban 10 koronán aluli árak egész kivételesen fordulnak csak elő. Az uj kö­tések 12—13 koronával történnek. A kivitel a vámküldföldre most sem jelen­tékeny, bár az utóbbi időben Svájcnak nagyobb mennyiségű palackbort szállítottunk. Ausztria csak kisebb tételeket vásárol a csekélyebb szesztar­­talmú borokkal való házasítás céljából. A borárak­ emelkedésére való tekintettel megállapíthatjuk, hogy ez az emelkedés a kül­földi kiviteli lehetőségeket károsan befolyásolja, sőt a belföldi fogyasztásnak is nagy mértékben gátat vet. A magas bérárak ezenkívül természet­szerűleg kihatással lesznek a munkabérek emel­kedésére is és ezzel ismét bejutunk abba az örök körforgásba, hogy egy-egy cikk drágulása, — ha nem is vonja maga után más cikkek áremelke­dését — pénzünk annyira óhajtott javulásának mindenesetre gátat vet. Szőlőink állása. Budapesti kerület: A folytonos esőzés a szőlők állapotára minőségileg és mennyiségileg is igen rossz hatással volt. Csak közepesen aluli termés várható. A borforgalom igen lanyha. Csak elvétve történik eladás literenkint 12—18 K-ért. Balassagyarmati kerület: A termés jó kö­zepesnek ígérkezik. Óborkészlet nincs, az új borokra kötés még nem történt. Egri kerület: A sok eső a termés egyhar­­mad részét elpusztította. A szőlők érése hátra­maradt. Csak közepes termés várható. Az óborok

Next