Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)

1921-05-05 / 101. szám

2 EGK! KÉPÚJSÁG. azt a hangversenyt, melyet a Zenekör tegnap bemutatott az intézet tornatermében. Nem találhattuk meg azt a csillogást, azt a sokoldalú ügyeskedést, mely a «Mikes»ben pompázott. Hiszen éppen a legbeszédesebb hangszerek nem szólaltathatók meg. De találtunk mást, ami tavaly nem tudott még kidomborodni: kiváló biztosságot az ütemet domináló hangszerekben és láttunk igen ügyes vonókezelést a primhegedűsöknél. A másodhegedűsöknél a mozdulatok többé kevésbbé ellentmondók, itt-ott jellegnélküliek voltak, de ez inkább csak külsőség, amit a gyakorlat ki fog küszöbölni. A megválasztott darabok erős próbára tették a Zenekört, s egyes részekkel valóban küzdelmet kellett vívniok, így a Leutner-féle ünnepi nyitány — polifonikus szerkezete miatt és fúvó hangszerek hián — nem volt teljes szépségében bemutatható. Igaz, hogy a karvezető úgy ebben, mint a többi számokban nagy ügyességgel állította be a két harmóniumot a flóták, oboák, fagottok pótlására, nemkülönben szellemesen osztotta ki a kürtök szólamát a zongora tenor regiszterébe; helyesen vitte be a zongora magas billentyűibe a piccolót, de mindez nem pótolhatja az eredeti kürtök, flóták, oboák és piccolók csillogását, ércességét és behízelgő tónusát. Szépen hangzott a Fucsik-féle «Álomideál» keringő, melynek kivált a bevezetésen túli része tetszett legjobban. A Supéféle Nyitány, a közismert «Paraszt és költő» csak a bevezető részében nem tudott teljesen kiemelkedni, éppen az eredeti fúvók hiányában. De amit ki lehetett hozni, azt a Zenekar bravúrosan ki is aknázta. A *Nem !?Nem! Soha!* irredenta dal zenekari kísérete, valamint a műsort befejező Rákóczi-induló, mind a zenekar sokat ígérő fegyelmezettsége és szorgalma mellett tanúskodik. Herovics Antal karvezetőt igazi elismerés illeti meg. Az Énekkar szabatosan előadott «Magyar egyveleg«-gel, valamint a «Nem ! Nem ! Soha!« irredenta dal eléneklésével vett részt a műsoron. Mindkét számmal arról tett bizonyságot, hogy a hagyományokhoz hű maradt és erősen tartja a színvonalat. A magánszereplők közül ki kell emelnünk két hegedűjátékost: a klasszikus irányban fejlődő Egerland Istvánt és a magyar ritmust ügyesen kezelő Tompa Bélát. Horváth Gézának egyik apró magyar ábrándját elég ügyesen adta elő Gorove István. Végül elismeréssel kell szólnunk Murányi László és Ádámffy László finom zongorakíséretéről. Braun Jácint zeneköri tanár-elnök rövid és meleg közvetetlenséggel előadott záróbeszéde pompásan mutatott reá a zeneköri működés nagyszerű pedagógiai céljaira s arra a hatásra, melyet az életneknevelés érdekében fejt ki ez az ifjúsági intézmény. A díszes közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a tornatermet s melynek soraiban ott láttuk városunk legelőkelőbbjeit, s hálás tapsokkal jutalmazott minden szájmot s a legteljesebb megelégedéssel távozott a szépsikerű hangversenyről. K. Az „Egri Műkedvelők Köre“ Hétfőn délután tartotta második választmányi ülését, amelynek lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: Az ülést dr. Molnár Kálmán elnök távollétében dr. Tordai Ányos védnök nyitotta meg. Ügyrend előtt az elnöklő védnök bejelentette, hogy Breznay Imre védnök 100 drb különféle, jobbnál-jobb színművet ajándékozott a Körnek s ezzel vetette meg a Kör könyvtárának alapját. Az ügyrend folytatólagos megszövegezése során két szindizáló bizottságot választottak a következő tagokkal: A dráma és vígjáték bizottságba (A osztály): Hevesi Gusztávné, dr. Bárdos József és Rusztek Károly; az operett, bohózat és népszínműi bizottságba (B osztály): Lestár Anna, dr. Petrik Jenő és Vucskits Jenő. E két bizottság feladata az előadásra kerülő darabok bírálata, valamint a szereposztás. Ezután 10 állandó rendezőt választottak, továbbá 1 műszaki rendezőt, 1 műszaki igazgatót, 4 ügyelőt és két súgót. A rend és fegyelem biztosítására megalakult a színházi törvényszék, amelynek tagjai lettek: Ottó Nándor védnök, mint elnök, Forster Tiborné és Bene Lajos mint ülnökbírák. Végül a választmány elhatározta, hogy szerződést köt két karmesterrel, akik a zenés darabok betanítását és a zenekar megszervezését fogják végezni. A Műkedvelők Körének munkaprogramjából annyit már közölhetünk, hogy a választmány már egy nagyszabású templomi zenés mise, egy több felvonásos színmű és egy operett előkészítésére adta meg a bizottságoknak a felhatalmazást. . —y —f. HITIEK, Eger, 1921. május 5. Ma délután football-mérkőzés az Érsek-kertben. A kertészeti egyesület, melyről egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk, alakulóban van. Az előmunkálatok befejeztetvén, az alakuló gyűlést, mint halljuk, vasárnapra (máj. 8.) hívják össze. A Szociális Misszió estélyt rendez május 11-én (szerdán). D. u. igen gazdag tartalmú programmal előadás lesz az Urániában, este 8 órától pedig táncmulatság a Kaszinóban, mely utóbbira csak a meghívóval lehet jegyet váltani 20 - ért. A délutáni előadás helyárai: páholyülés 30, földszinti hely 25, emeleti ülőhely 20 kor. Kertmegnyitó a tűzoltóknál. Az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentő-Egyesület, mint már említettük is, szokásos kertmegnyitó ünnepélyét ma (áldozócsütörtök) d. u. 6 órakor tartja. Az ünnepélyt kedvezőtlen idő esetén is megtartják. Poháráról mindenki gondoskodjék. A parancsnokság. Meghívó. A Polgári Lövésztársulat ma délután 4 órakor választmányi ülést, 1/25 órakor pedig évi rendes közgyűlést tart, melyre a tagokat meghívom. Jankovics Dezső, főlövészmester. A Hadirokkantak Özvegyei és Árvái (Hadreá) Nemzeti szövetségének egri csoportja május 8 án zártkörű táncmulatságot rendez a Koronában. Kezdődik este 6 órakor. Ugyanaznap d. u. 3 órakor nagy népünnepély lesz az Érsekkertben. Belépődíj 15 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak. A Propaganda Vállalat üzlete kölcsönkönyvtárral felszerelve Érsek-utca 1. szám alatt megnyílt. 2—4. Szenzációs nyeremények: Egy millió, két millió, sőt hárommillió koronát is nyerhet az uj, május 19-én kezdődő m. kir. osztály sorsjátékon. Össze sem hasonlítható nagy nyereményeket biztosit a régivel szemben az uj játékterv, melyet készséggel küld, — ha egy levelezőlapot ir,— a hírneves Benkő Bank részv. társ.-nak Bpest, Andrássy út 60. Köztudomású, hogy a Benkő Bank a legszerencséseb bankház és sok milliót fizetett már ki vevőinek. 3-4 Mit olvassunk? Erre a kérdésre ad igen hasznos tájékoztatást Pogonyi Bernátnak ily című munkája. Ára 1 K 60 f. a Sajtószövetkezetnél, Eger, alapítványiház, mondja: «Én keverem a kártyát, én emelek, én osztok, én ütök ...» A többi öt játékos felugrálva kérdi: «Hát mi?» Erre a francia császár azt feleli: «No, ha majd ferblit játszunk, hát Önök közül szabad lesz egynek-egynek cupaszt mondani.» Az asztal mellett ülő, vagy álló játékosok, akik hiába kérnek kártyát: Viktor Emánuel olasz király, I. Vilmos porosz király, Abdul Aziz szultán, egy tipikus angol és egy torzonborz muszka. Az egész kép ügyes célzás a III. Napoleon csalfa diplomáciájára, amellyel akkoriban magára haragította egész Európát. 4. kép. 1863. máj. 4. Almásy Bódog. Cirkusz, körül nagy közönséggel. A porondon fehér papírral beragasztott abroncsot tart egy bohóc, kinek fején korona is van és egy — elegáns frakkos —férfi: Schmerling Antal osztrák államminiszter. Az 1848. feliratú papirost átszakítva, egy fekete cirkuszi lő ugrik át az abroncson. A ló hevederén ez a felírás: Oktroy febr. 16. (A kép találó célzás a februári pátensre, de téves dátummal, mert az, 1861. február 26-án jelent meg s az országot Schmerling terve szerint beolvasztotta volna a Gesammte Monarchie-ba.) 7. számú kép, 1861. aug. 4. Almásy Bódog. Ennek is az előbbi gondolat a tárgya. Szobortalapzaton áll Schmerling s egy jól táplált osztrák támaszkodik a talapzathoz. Ez a hívó madár (der Loekvogel) s mellette egy daliás magyar áll komoly arccal. A két alakot egy osztrák sapka alá akarja borítani Schmerling. A sapka felirata: Reichsrath. Egy másik délceg magyar, fügét mutat az osztrák politikusnak, mintha mondaná : Nem megyünk be avval a bizonyos 85 taggal az összbirodalom tanácsába, a Reichsrathba. A sokatmondó jelenetet szomorúan, némán nézik a monarchia nemzetiségeit jelző mellék-alakok. A Gesammte Monarchie gondolata t. i. azoknak sem tetszett. 6. sz. kép. 1861. junius 30. Almásy Bódog. Magyar fegyveres honvédek kötnek ki az olasz parton és menetelnek. Zászlójukon ez a kettős felírás : Élni vagy halni! — Magyar légió. A kép jobb sarkában áll a vörösinges Garibaldi s mellette két francia katona. Mindhárman lelkesen üdvözlik a magyar csapatot. Felírás: Esküszöm, hogy meghálálom. Mellőzve itt azt a tényt, hogy a világháborúban szépen meghálálták az olaszok ezt a magyar támogatást, meg kell állapítanunk, hogy ez a kép teljesen az akkori eseményekre vonatkozik. III. Napóleont ugyanis a krimi háborúban támogatta Viktor Emánuel, a francia császár viszont az olasz egység pártjára állott. Az 1859 diki olasz-osztrák háborúban francia seregek is harcoltak az «Italia unita« érdekében s Garibaldi 1080 marsalai katonája között (1860. május) magyar légionáriusok (pl. Türr István tábornok, Tüköry ezredes stb.) is szép számmal voltak. 20. sz. kép. 1864. aug. 20. Ez nem szimbolikus kép, hanem csak egy tényt örökít meg. A középen átlőtt céltábla előtt áll két délceg férfi. Az egyik cisztercita tanár: Schill Athanáz, aki hires céllövő abban az időben; a másik szép szál, magyarruhás férfiúban Fülöp Józsefre, vármegyénk akkori főpénztárosára és a Lövésztársulat vezető férfiára ismerek. A két férfi kezet fogva, barátságosan néz egymásra. Sok azután a képtalány, mely rendszerint hazafias mondást, kívánságot fejez ki. Pld.: 22. sz. kép. 1860. május 13. Értelme : Legyen sokáig élő Kossuth. * Más alkalommal még visszatérek ezekre az érdekes képekre és lehetőleg mind megismertetem. Érdemesek reá. Addig is ajánlom, hogy mindenki nézze meg, aki csak teheti. Nagyon érdemes, mivel egy nevezetes kort tekinthet át a hazafias Eger város múltjából. Breznay Imre.