Egyenlőség, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-12 / 37. szám
37. sz. Budapest,vasárnap 1886. September 12. V. évfolyam. Előfizetési feltételek: Szerkesztőség és kiadóhivatal: TÁRSADALMI HETILAP. Budapest, V. Akadémia-utcza 7. szerkeszti . . . 5« hová minden küldemény intézendő. BOGDÁNYI MÓR Negyedévre . . . . . . . . . . . 2 ״ Egyes számara 16 ki*. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Az orvosság. Buda vára visszafoglalásának kétszáz éves fordulójának alkalmából számos dikcziót, felolvasást, visszaemlékezést, verset és prózát olvastunk és hallottünk, de egy sem volt olyan érdekes mint a pápa ő szentsége levele, melyet a magyarországi püspöki karhoz intézett. Nevezetes volt e levél nemcsak a forrás tiszteletreméltósága által, melyből eredeti, hanem tartalma által is, mert olyan politikiai és társadalmi kérdéseket tárgyalt, melyek hosszú évek óta foglalkoztatják a szellemeket anélkül, hogy megoldásukhoz csak egy lépéssel is közelebb jutottak volna. E kérdések közt elsősorban felemlítjük a szoczializmust, melyről a pápai encziklika többek közt szól, még pedig olyan hangon, mintha egyedül ő találta volna fel a panaceát azon társadalmi sebek gyógyítására, melyekből a szocziális kérdés fejlődött. A pápai encziklika a szoczializmust nagy baj gyanánt tünteti fel, minek legbiztosabb orvosszere a vallás még pedig a katholikus. Sajnos, hogy e fontos és dogmatikus határozottsággal állított tétel bebizonyítására a pápai encziklikában egyetlenegy argumentumot sem találtunk, s így nem igen győzhetett meg bennünket, bármennyire tiszteljük is különben a pápai infallibilitást. Nehéz dolog volna hinni, hogy a vallás a legbiztosabb panacea a szoczializmus betegsége ellen, főleg mikor az ember a mindennapi élet apróbb és nagyobb jelenségeit alaposabb vizsgálat alá fogja és nem zárkózik el a tények logikája elől. Ha a szoczializmust a vallásossággal kúrálni lehetne, akkor ennek az úgynevezett kórságnak kétségtelenül a vallástalanságból kellett volna erednie. Márpedig, úgy hisszük, mindenki tudja, hogy a szoczializmusnak mi a szülő anya? Nem a vallástalanság szülte azt, hanem a nyomor. Ha korog valakinek a gyomra, akkor nem szokott a templomba menni, hogy éhségét ájtatos imákkal csillapítsa, hanem vagy megy dolgozni vagy rabolni, a szerint, amihez előbb juthat. Az éhes gyomor nem ismer se vallást se erkölcsöt— az csak kenyeret kiván. A múlt télen itt történt a fővárosban, hogy egy Petz Mária nevű szolgáló, kinek az éhség nyomta a kezébe a gyilkot, a véres áldozat mellől a templomba sietett, hogy ott rendes ájtatosságát elvégezze. Ez a cseléd, mint látszik , minden buzgó vallásossága mellett még a szoczialisták vadságán is túltett, mert hiszen a szoczialisták csak a tulajdont akarják megtámadni, ő pedig az életét támadta meg egy jó barátnőjének. Nos és ez a nő, akit a nélkülözés gyilkossá tett, a vizsgálati fogságban is folytatta mindennapi ájtatosságát, sőt azt hajtogatta a börtönőrök előtt, hogy majd az isten úgyis megbocsátja bűneit, mert ő — t. i. Petz Mária, mindig — jámbor és istenfélő volt. A szoczialisták — majdnem kivétel nélkül atheisták — ez igaz, de ebből nem az következik, hogy a vallás a szoczializmus ragályától megóv, hanem hogy a szoczializmusnak a vallásossághoz semmi köze, mert az merően gyomorkérdés semmi egyéb. Mi sem tagadjuk, hogy a vallásnak az emberi szívre van idomító hatása, de eszünk ágába se jutna állítani, hogy a vallás a gyomorra is befolyást gyakorol. A pápa encziklikája a szocziális kérdést helytelenül ítéli meg és helytelen eszközöket ajánl a kérdés megoldására. A szoczialisták bizonyára az elsők, kik a pápa panaceáját visszautasítják, mint olyant, mely a tömeg nyomorát semmivel sem teszi elviselhetőbbé. A vatikánban jól ismerik a szoczialisták nézeteit s tudják, hogy e táborban a pápa által előírt orvosságot be nem veszik, de azért a római kúria nem tágít. Valahányszor nyilatkozásra alkalma nyílik, mindannyiszor a szoczializmust előrántja, hogy mint a hatalmasságok fenyegető veszélyét oda állítsa, melyet csakis ő képes elhárítani. Az ördögnek falra festésének eme taktikája bizonyára sokakat megfélemlített már és minél nagyobb Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.