Egyenlőség, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-10 / 41. szám

41. szám Budapest péntek 1890. október 10. IX. évfolyam. EGYENLŐSÉG (­Előfizetési feltételek: (Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Váczi körut 23 hova minden küldemény intézendő. SZERKESZTI : 11 Egész évre házhoz küldve. . 8 frt. Félévre ........ 4 מ Negyedévre.................................2 » Egyes szám ára 16 kr. M JE O J K I/E NIK n I K I) K X PÉJÍTEHEJÍ. Tartalom SZABOLCSI MIKSA. Az aradi vértanúk napja. P­a­l­á­g­y­i Lajostól. — Aradi levél. Dr. Rosenberg Sándor főrabbitól. — A zsidó törzs magyar közmondásokban. Irta: Dr. J­e­ff­i­n­e­k Adolf. — Sabbatai Zevi. — Zsidó legényegylet. (Az első lépés. 50 aláírással.) Három évi jelentés. — Zsidó magyar irók és tudósok. Szer­­keszti dr. F­e­l­e­k­i Sándor. II. (dr. Körösi József.) — A kiházasitók. Humoros lengyel-zsidó elbeszélés. — Előfizetési felhívás. — Hazai hírek. — Külföldi hírek — Hirdetések. Naptár. Vasárnap (1890 október 12) 5651. Tisi­i hó(30 na­­­ pos) 28-ika. Hétío 29-ike. Kedd 30-ika. Rós-Cho­­des 1. napja. Szerda Chesvan hó (29 napos) 1-je. Rós- Chodes 2. napja. Csütörtök 2-ika. Péntek 3-ika. Szombat 4-ike. Ileu­szidra : Noach. Az aradi vértanúk napja. Lehullt a lepel s a vakító napfényben ott ragyogott szemeink előtt a vértanúk szobra. Sok ezren voltunk ott az aradi szabadságtéren, de nem hiszem, hogy akadt volna egy oly ember is, kinek lelkét, habár csak pillanatra is, meg ne ragadta volna a látvány. A szabadság szobra mely ott diszlik a szabadságtéren s az egész allegorikus csoporto­­zat nem annyira a vértanúság, mint inkább a szabadság dicsőítése. Ott a tündöklő szobormű előtt egy pilla­­natra mintegy villámlásszerüleg föllángolt kép­­zelmünkben a szabadságharcz jelentősége s úgy éreztük, hogy egy perczig lelkünkbe költö­­zött az önzetlen idealista hősök lelke. S éreztük a másik pillanatban, mily messze távoztunk ama nagy kortól s mennyire más ma a szellem, mint amaz időben. Vének, fukarok, önzők és haszonlesők let­­tünk. Egy jelszavunk van: az érdek. Emberek, kik irányt adnak a tömegeknek, szemérmetlen nyílt­­sággal hirdetik, hogy nem a szeretet, nem a részvét, nem a gyöngék és az elnyomottak tá­­mogatása, nem a testvériség a czél, hanem a kíméletet nem ismerő érdek. Kicsinyes kapzsi érdek ad irányt a politi­­kusoknak, kik pártkülönbség nélkül megszűntek az emberiség zászlóvivői lenni. Mit törődik egy érdekének teljes tudatára jutott lény az összesség, s a jövő nagy érdekeivel! Egyének, osztályok, fajok, nemzetségek, vallások stb. mind a rideg, lelketlen haszonlesés és önzés jelszavát követik s egymást eltaposni, egymás rovására saját ér­­dekeiket előmozdítani igyekeznek.. Valami szá­­nalm­as frázisokká lettek a forradalom korszakának jelszavai szabadságról, egyenlőségről és testvéri­­ségről s a «tisztult», «átszűrődött» államférfiú mosolyog felettük. Micsoda gyermekek voltak akkor az emberek! Botor gyermekek, hogyan tudtak lelkesedni! A mi józan, lelketlen lelkeink immár csak a kétszerkettő tanait követik. S az érdek dörgő elvével a servilizmus magasztos elve jutott diadalra. Simák vagyunk és alázato­­sak, — már a pályakezdő is taktikázó diplo­­mata akar lenni. S a­mily nyájas hízelgők va­­gyunk fölfelé, oly brutális gőgösek lettük a sze­­gény emberrel szemben. Bizony, nagyot változott az idő 1848 óta szép magyar hazánkban! A szoborleleplezési ünnepély maga is mu­­tatta, mily utat tettünk az egyenlőség­e felé. Kö­­rülkerített térségen kívül állt a »plebs,« belül az úri osztály foglalt helyet. A ki nem fizetett !.Lapunk mai szirma 10 oldalra terjedt.

Next