Egyenlőség, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-07 / 32. szám
Augusztus 7. - tan varázst kölcsönöznek.»6 ( A zsidó elemi iskolák bevégzése után a piarista, majd az evangélikus gimnáziumba került Neugebauer. Atyja elbeszélésein lelkesedve, már nyolcz éves korá-ban lefordítgatta németre a Kossuthról szóló népdalokat. Mint negyedosztályú gimnazista látta Sonnenthalt a színpadon s ekkor elhatározta, hogy szinészszé lesz. Több időt töltött a német színház zsinórpadlásán, mint az iskola padjain. Szülei látván azt, hogy nem boldogulnak vele, Berg szinésztanárhoz adták kiképzésre. Egy szép napon azt a szomorú fölfedezést tette, hogy biz ő nagyon kis termetű színésznek és a reáliskolába lépett, hol annyira kitűnt a növénytanban és természettanban, hogy tanára, Mayer, a kathedránál tartasított vele előadásokat. Majd a kereskedelmi Akadémiában találjuk, hol tanára Horváth Árpád, Petőfiné második férje, nagyon megkedvelte. Egyszer színész, másszor iró, majd festővé akart lenni, de végkép döntött elhatározásában — Albrecht I főherczeg, ki egy ízben meglátogatta a kereskedelmi | Akadémiát s midőn Neugebauertől Uhland Schwabenstreich czimü költeményét hallota elszavalni, ez annyira megtetszett neki, hogy újból elmondatta vele. Ez idő- től kezdve Neugebauer meg volt győződve arról, hogy neki íróvá kell lennie s ott hagyta a kereskedelmi Akadémiát. Bankhivatalba került s 1879-ben az osztrák-magyar bankhoz jutott, ideje legnagyobb részét Bécsben töltvén. Jelenleg nevezett intézetnél felülvizsggáló Budapesten. Egyes műfordításokkal Neugebauer már korán lépett fel, de egy kötetbe gyűjtve csak 1878-ban jelentek meg Petőfi-fordításai Lipcsében, Wigand Ottó kiadásában, Gedichte von Alexander Petőfi czímmel és szüleinek ajánlva. E művéhez, mely őt egy csapásra ismert íróvá tette, bodenstedt és Jókai írtak igen elismerő előszavat. Bodenstedt hosszú bevezetésének utolsó sorai így hangzanak: «Úgy veszem észre, hogy ezen legújabb forditás lényeges előnyökkel bir a korábbiakkal szemben; sok oly dalt tartalmaz, melyek oly tisztán csengenek, mintha Petőfi azokat német nyelven költötte volna.» — Jókai többek között így ír: «Neugebauer forditása, eltekintve formai hűségétől, az eredetinek lelkesült szeretettel és kegyelettel való utánköltése, mely egyetlen gondolatot sem csorbít meg, s minden árnyalatot értelmesen ad vissza. Különösen ki kell emelnem a hangulatnak és színeknek szerencsés visszatükrözését, mik Petőfi költészetének oly kimondhatatt külföldi irók elhalmozták s a nagy elismerésre, mely Ivet a közönség és a kritika fogadta, minek bizonyságakép 1885-ben már újabb kiadásnak kellett megelennie, 150 verset foglal magában. 1887-ben Kiss József költeményei közül 120 01- dalnyi műfordítást adott ki Gedichte von Josef Kiss felirattal, Wigand Ottónál Lipcsében. Ezt követte ugyancsak Kiss Józseftől Lied von der Nahmaschine. Lefordította továbbá Pulschy Ferencz tanulmányát Deák Ferenedről, Csíky Gergely Proletárok, Cifra nyomorúság és Anna czimű színműveit, Kisfaludy Károlytól a Pár tilt őket és a Rablókat, Jókainak több regényét, Arany Jánosnak számos versét, továbbá múlt éve jelent meg tőle ugyancsak Wigandnál Lipcsében, Mikszáth A jó palócok cz. novella-kötetének remek, díszkiadású fordítása. Mindeme műfordításokat már a bevezetésünkben méltattuk, itt csak arra a mély hatásra hivatkozunk, melyeket külföldön okoztak. Mióta Neugebauer forditásai megjelentek, német lapokban, német szavalóestélyeken, mindenütt feltalálhatók a magyar költők munkái s ma már Jókainak, Petőfinek, Kissnek gyönyörü alkotásait ép úgy csodálják mindenütt, hol németül beszélnek, mint nálunk Magyarországon. S ebben az érdem főképen Neugebauert illeti meg. E helyen említjük meg, hogy Neugebauer lelkes czikkei hívták fel a Petőfi-társaság figyelmét Petőfi szüleinek a józsefvárosi temetőben levő elhanyagolt sírjára. Ez időtől kezdve, a társulat gondozza azt s a egyetemi ifjúság is évenként koszoruvval látja el a nagy költő szüleinek sirhalmát. Neugebauer már régebb idő óta bírja a koronás arany érdem keresztet s csak közelebb kapta meg a Medsidje rendjelet, melyet Vámbéry Ármin hozott neki Törökországból. Múlt év óta a gróf Dessewffy Aurélné elnöksége alatt álló Műbarátok körének pénztárosa. Mint igaz sajnálattal halljuk, ősszel megválik Budapesttől s a bécsi osztrák magyar bankba lép be. Benne a fővárosi társasélet egyik szellemes, szimpathikus és igen tevékeny tagját veszíti el. Reméljük, hogy hazájától távol is folytatja eddigi lelkes és eredményes működését, melylyel a magyarok és németek háláját egyaránt kiérdemli. «Achtzig und vier Macht grosse Freude mir, Ich wünsche, es mögem sein Hundert und neun » Neugebauer e fordításáról szóló nézetünket már az előszóban említettük fel, s itt csak újból hivatkozunk arra a számos üdvözlő iratra, melylyel hazai és ' Melléklet (3) EGYENLŐSÉG '.׳0iik.L■ wA ׳■ -גי״/.* •י ׳ ־י i'A • ■* ÁR •» AMSTEIPR ÍR HÁZTÜZHÉZÖBEJ Elbeszélés, (10) írta: KOMPERT LIPÓT. Arnsteiner Gyula rendkívül izgatott volt. Teljes bizonyossággal érezte, hogy élete most először jut fordulóra, mindez ideig némi kábultsággal nézte a fölötte elvonuló vihart, de most immár elérkezett a tett, a harcz ideje a zsidó utcza legvadabb szellemeivel, t. i. a gyapjúkereskedővel és nejével. A hét vármegyére