Egyenlőség, 1932. július-december (52. évfolyam, 39-47. szám - 53. évfolyam, 1-12. szám)
1932-07-02 / 39. szám
L?• 1 oldal tö;•׳׳.. life ( ■ ׳. .ץ: ■■■'■■•.־■■■ ..■•■•’־־■ ..; ;׳ EGYENLŐSÉG 1932 julius 21 is®.׳ isii.; való hűsége — mondotta a kultuszminiszter, — garancia arra, hogy a magyar zsidóság éppúgy bízhatik benne minden vonatkozásban, mint ahogy én és az egész kormányzat megbízhatik.“ A rendkívül meleghangú audiencia után az Egyenlőség kérdést intézett dr. Dési Gézához, ki a következőkben körvonalazta impresszióit előttünk: — Kedves kötelességemnek éreztem, hogy mint felekezetem hű fia, ebbe a kérdésbe beavatkozzam. Nem mint pártember tettem ezt, hanem mint a vérrel és verejtékkel megszerzett zsidó önkormányzat védője és mint a felekezeti béke hűséges őre. Feladatom könnyű volt, mert a kultuszminiszter és az egész kormány a legteljesebb tárgyilagossággal, jóindulattal és megértéssel fogadta előterjesztéseimet. Nyitott ajtókra találtam propozícióimmal. Igazságos és lojális lesz a kormányzat döntése, mely előtt meg kell hajolni mindazoknak, akiket nem pártszempont vezet, hanem a felekezet egyetemes érdeke. Négy és félmillió pengős a pesti hitközségből 609.000 pengővel emelkedett egy év alatt a hitközség vagyona — 10.000 adózót töröltek — 1931-ben nincs deficitje a hitközségnek. (Saját tudósítónktól.) A pesti hitközség most megjelent zárszámadása, kiküldött évi jelentése visszatükrözi azt a hatalmas munkát, melyet a pesti izr. hitközség elöljárósága az 1931. évben is kifejtett Stern Samu elnök kitűnő vezetése alatt. Az 1931 és az azt megelőző néhány esztendőt a pesti izr. hitközség történetében az építkezések nagy korszakának nevezhetjük. Ez évek történetében az építkezések vannak előtérben, minden, ami ezen felül gazdasági téren történt, éppen a hatalmas építések érdekében való volt. Az építkezések elgondolása jobb időkben s egy jobb jövő reményében történt. Sajnos, az építkezések befejezése oly időre esett, amikor a legsúlyosabb gazdasági viszonyok közepébe sodródott a pesti izr. hitközség. A katasztrofális viszonyok dacára az elöljáróság a kitűzött célokat megvalósította, sőt azoknál tovább is ment, többet alkotott, mint amennyi eredetileg tervezve volt, a hiányzó összegeket a hitközség a saját erejéből nyújtotta. Az építkezések okozta feladatok megvalósításán kívül azonban az elöljáróság feladatát még az is kellett hogy képezze, hogy a túldimenzionált hitközség pénzügyi mérlegét egyensúlyban tartsa és előteremtse azt a több mint 400 millió pengőt, amennyi a hitközség feladatainak megvalósításához szükséges. A zárszámadás adataiból láthatjuk, hogy az elöljáróság az 1931. évben is, súlyos feladatának a lehető legnagyobb mérvben megfelelt. Mert mit látunk a száraz számokból? Dacára annak, hogy a hitközség kiadásai a költségvetéssel szemben négy és fél millió pengőről négy és háromnegyed millió pengőre emelkedtek, az előirányzott deficit mégsem emelkedett, hanem ellenkezőleg valamelyest csökkent. A felmerült közel negyedmillió pengős több kiadásból 178.000 pengő esik a kórházakra, az ápolási papok számának ennél nagyobbmérvű emelkedése folytán és csupán 67.000 pengő esik az egyéb kiadásokra, mely több kiadás annak tulajdonítható, hogy az 1931. év folyamán két uj templom (Bethlen-téri templom, 1iősök emléktemploma), 02 új kultúrház és a Goldmark-terem vétettek használatba és ez uj épületek fentartási költségeire előirányzat nem lévén, a felmerült kiadások természetszerűen több kiadást jelentenek a zárszámadásban. A zárszámadásból megállapítható azonban az is, hogy az 1931. évben az elért bevételek és a felmerült kiadások közötti különbözet csupán 92.000 pengő, ami az összkiadásoknak nem egész 2%-át teszi, ami annál is inkább nevezhető kielégítő eredménynek, mert figyelembe kell vennünk, hogy a legutóbbi három év óta 10922 adóalanyt törölni kellett az adózók lajstromából, a rettenetes gazdasági leromlás következtében. Meg kell azonban azt is állapítanunk, hogy a hitközség egész 1931. évi 92.000 pengős deficitjével szemben, a kórházak deficitje 93.000 pengő, úgyhogy ha a kórházak számadatait kikapcsoljuk, akkor a hitközség 1931. évi zárszámadása teljesen deficitmentes, sőt még valamelyes pluszban is van. " Ez az eredmény a hitközség elöljáróságának energikus és minden aprólékosságra kiterjedő pénzügyi politikájának köszönhető. De köszönhető ez a pesti zsidóság példás áldozatkészségének is, mely a súlyos viszonyok közepette is zsidó szívvel megnyilvánult, ezzel tettekkel támogatván a hitközség vezetőségét. Ennél szebb bizalmi nyilatkozatot a hittestvérektől nem lehet kívánni. Vajjon nem megható-e, hogy ilyen rettenetes viszonyok között a hitközség kubiszadó imén elérte azt az összeget, amit az év elején a költségvetés beállított? Az önkéntes hozzájárulásoknál pedig emelkedést látunk a legtöbb tételnél. A katasztrofális viszonyok tulajdonképen csakis a közvetett bevételeket jelentő tételnél láthatók, tehát azon tételeknél, ahol fájdalom, az igények csökkentése okozott az előirányzattal szemben reduk-aciókat. (Gabella, imaszék, stb.) Mire költi a hitközség a közel négy és háromnegyed millió pengőt ? Kórházakra 1,500.000.— pengőt. Az iskolákrahárom elemi iskola, két polgári, két gimnázium és egy óvodai 700.000. — pengőt. Hitoktatásra 350.000.— pengőt. Jótékonyságra 220.000.— pengőt. Egyéb kulturális célokra, alapítványi kamatokra 110.000.— pengőt. Központi adminisztrációra 300.000.— pengőt. Gazdasági kiadásokra 130.000.— pengőt. Az angol kölcsön annuitására (kórházon kívül) 300.000.— pengőt. A nyugdíjasokra, kegydíjasokra és aktív alkalmazottak nyugdíjpénztári terhére 160.000. — pengőt. Intézmények szubvencionálására, rendkivüli kiadásokra, a kultuszadó beszedésével kapcsolatos kiadásokra 160.000.— pengőt. Érdekes az 1.900.000.— pengőt — az összkiadások 40%-át kitevő személyzeti kiadások részletes elszámolása. Ebből látjuk, hogy a személyzeti kiadásokból 826.000.— pengő, tehát 43% esik az oktató személyzetre. 441.000. — pengő, tehát 23% esik az szertartási személyzetre. 339.000. — pengő, tehát 17,5% esik az egész központi igazgatásra. 162.000. — pengő, tehát több mint 8% a nyug- és kegydíjakra és a nyugdíjpénztári hozzájárulásokra és 174.000. — pengő, tehát közel 9% az kórházi személyzetre. Megállapíthatjuk e számokból, hogy egy közület sem költ aránylag olyan kereset az adminisztrációra, mint a pesti izr. hitközség. * A zárszámadással együtt beterjeszti az pesti izr. hitközség elöljárósága az 1931. évi mérleget is. A mérlegből örvendetesen állapíthatm meg, hogy különféle hagyományok folyamán a pesti izr. hitközség ingatlan-vagyona 600.000 pengővel emelkedett. Ez ismét bizonyítéka a pesti zsidóság áldozatkészségének. A fővárosi zsidóság a költségvetés pénzügyi egyensúlyáért a legnagyobb elismeréssel adózik Stern Samu elnöknek, Nagy Ajufor pénzügyi elöljárónak és Eppler Sándor főtitkárnak. de főzzön otthon mert az étterem kitünő kóser konyhája la ebédet h&shoz 87011U P fi.Ö'O ért Atttlnkat,a súlyos &tttdasági helyzetre való t ekintével rend elvül lesnélitattuk. Palesztinai kóser boruk raktáron. U*fM8l!tMKgftt külön disztarmonfében minden árban vállalunk