Egyetemes Filológiai Közlöny – XXXVI. évfolyam – 1912.
VI. Vegyesek - Petőfi és Dickens. Bayer József
világ legnagyobb írójának s azt hinném, hogy utána mindjárt én következem, hanem azért, mert az ő küldetése legszebb, ő szerez valamennyi író közt legtöbb jó kedvet, ő nevettet meg legtöbbeket. Ez legszebb küldetés a földön , másokat földeríteni. Oh, ha most hét mennyország van, aζ isten ülvetetlen még egyet fog teremteni s e nyolczadikba majd frozot helyezteti, mint az emberiség legnagyobb jótevőjét, mulattatóját.» (I. h. 114—115. 1.) Ez a hiteles formája s hiteles alkalmisága a fönt idézett mondásnak. Ha már most tekintetbe veszszük azt, hogy ennek a levélnek kelte 1847 okt. 14., egyúttal elhihetjük azt is, hogy a kérdéses mondás semmi összefüggésbe nem hozható Copperfield Dáviddal. De nézzük, várjon elolvashatta-e Petőfi (ha «először» úgy hihetőleg még többször is) Copperfield Dávidot ? Ismert adat, hogy Dickens kezdetben heti, később havi füzetekben adta ki dolgozatait. H. Morley ezeket írja: «In 1840 and 1841 Dickens attempted weeckly publication of his Master Humphrey's Clock . . . His longer tales, always first told in twenty monthly numbers, were Martin Cliuzzlewit, in 1844, Dombey and Son in 1848, and David Copperfield in 1850». (Of English Literature . . . Tauchnitz Edition, Leipzig 1882, 371 — 2. lap.) Ez adat szerint Copperfield Dávid könyvalakban 1850-ben jelent meg, mint havi füzetes kiadvány azonban előbb. Hogy mikor adták ki az első füzetet, erre is van biztos adat. John Forster Dickens életrajza 6-ik kötetének Appendixében ez olvasható : <.<1849. The Personal History of David Copperfield . . . Eight parts issued monthly from May to December.» (Copyright Edition, Leipzig 1874, 247 lap.) Teljesen igazolja a májusi kezdetet A. W. Ward is, ki azt mondja : «The first number of David Copperfield was published in May 1849, the last in November 1850». (Dickens, London, 1908, 102 lap.) Ezek szerint szó nem férhet ahhoz a tényhez, hogy Copperfield Dávid csak 1850 novemberében (midőn kettős füzet jelent meg) volt készen és hogy 1849 május havában adták ki a 20 havi részletben kiadásra tervezett regény első füzetét. Olvashatta-e Petőfi legalább az első füzeteket ? Tegyük föl azt a lehetőséget, hogy a májusi füzet elért Pestre 1849 június elejével, azaz tegyük fel azt a lehetőséget, hogy egy angol könyvkiadó czég minden megrendelés nélkül vagy akár egyenes megrendelésre valóban elküldötte egyik kiadványának első füzetét egy oly országba, mely élet-halál harczát vívta belső ellenségein kívül osztrákkal és oroszszal, s amely 1849 április 14-én kimondotta a függetlenségi nyilatkozatot! Petőfi (némi megszakításokkal) egész május havában Pesten van, aztán egész június havában is itt van, de július 2-án a magyar kormánynyal együtt ő is elmenekül Pestről. (L. Szinnyei Magyar írók, XI. 968—9. hasáb). Elhihetjük-e, hogy az a Petőfi, aki ekkor a Jött a halál . . . kezdetű költeményében azt énekeli: Tombol a vész irtóztató erővel A végítélet végórájaként . . . a ki arra buzdítja nemzetét: Előre hát éh nemzetem ! ne állj meg . . . Elő elő a zászlóval kezedben Egész Európa utánad jön . . . hogy, mondom, ugyanaz a Petőfi, aki nemzetét havczra buzdítja, maga a regényolvasásra is találjon időt! Részemről teljesen kizártnak tartom azt, hogy Petőfi még azon esetben is belekezdett volna Copperfield Dávid olvasásába, ha annak első füzete csakugyan eljut Pestig a lángban álló Magyarországon át. Ennek ellenében legteljesebb meggyőződésem az, hogy Petőfi sohasem látta Copperfield Dávid első füzetét s midőn a második megérkezhetett, már ott volt a