Egyetemes Filológiai Közlöny – LI. évfolyam – 1927.
Vegyes - Burián János†. Koszó János
ifjú lélekkel, könyvével lett Szinnyei, az egyetemi tanár, az egész magyar tanulóifjúság tanárává is. Méltán ünnepelhette tehát a magyar tudományos világ Szinnyei Józsefet, a valóban vezérnek termett egyéniséget, az eredményekben gazdag tudóst és tanárt. Az ő dicsőségét hirdeti az a nagyterjedelmű Emlékkönyv is, melyet hetvenedik születésnapja alkalmával tisztelőinek és tanítványainak értekezéseiből kiváló gonddal állítottak össze Gombocz Zoltán és Melich János, a Magyar Nyelv szerkesztői. LOSONCZI ZOLTÁN. A decemberi választmányi ülésen még ott volt és élénk érdeklődéssel fordult minden fölvetődő kérdés felé; a karácsonyi ünnepek után pedig — egy csalóka napfénnyel teljes téli napon — már ott álltunk sírja mellett a Kerepesi temetőben. A sors mégis kegyes volt irányában: úgyszólván utolsó lehelletéig fürge frissességgel foglalkozhatott a tudománnyal, művészettel, melyek életének vezércsillagai voltak, pedig hosszú, munkával, eredményekkel és megpróbáltatásokkal teli pályára tekinthetett vissza. A csallóközi kisbirtokos köznemesi családból származott, 1852 november 2-án született Burián János, ki elemi és középiskolai tanul*mányait a közeli Pozsonyban végezte, már 15 éves korában mélyedt a latin auktorok behatóbb tanulmányozásába, amennyiben az iskolai szemelvényes olvasgatással, fordítással meg nem elégedve, egyes nagy ókori írókat a maguk teljességében igyekezett megismerni. Pálffy Sándor, meg Andrássy Sándor gró foknak volt ugyanekkor instruktora, tehát bizonyos tekintetben pedagógiai működését is megkezdte már. A klasszikafilológia, meg a tanítás ettől kezdve végigkísérték egész életén. 1873 —1877-ben a pesti egyetemen végezte tanulmányait, majd önkéntesi évét leszolgálva, a boszniai okkupáció harcaiba keveredett bele, hol azonban szintén derekasan megállta helyét, úgy a hogy katonai kitüntetésben is részesült. A budapesti gyakorló főgimnázium, Trencsén, majd húsz éven át Losonc voltak tanári működésének első színhelyei. 1883-ban nőül vette Pokorny Sándor losonci polgármester leányát, kivel boldog házaséletet élt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy minél eredményesebben foglalkozhassék a tudománnyal. Szeretettel fordult a modern nyelvek felé is: a németen kívül az olasz, francia, angol nyelvben volt jártas. Ismételten utazta be Német*, Olasz*, Franciaországot, meg Svájcot. 1898*ban került az aradi kir. főgimnázium élére igazgató* ként (1913*ban elnyerte a tanker. főigazgatói címet is), ahol 22 teljes évet töltött ebben a minőségben, míg a bitorló oláhok barbársága 1919 július 16-án ki nem üldözte őt is a múzsák szentelt hajlékából, a szép aradi Lyceumból. Ekkor sem csüggedt, hanem 67 éves korát megszégyenítő tetterővel vezette a megalakuló r. kath. főgimnáziumot, míg az oláh ebbe is bele nem avatkozott s ő kiutasító végzéssel 1922 nyarán kénytelen volt távozni. Budapesten működött még rövid ideig: a Kölcsey Burián János