Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 1967 (9. évfolyam, 1-19. szám)
1967-01-12 / 1. szám
PARTÉLET A párt-végrehajtóbizottság munkabizottságaintl Beszélgetés az ideológiai albizottság munkájáról A párt-végrehajtóbizottság irányításával egyetemünk politikai munkáját több munkabizottság teszi teljesebbé. A bizottságok már elkezdték munkájukat, tevékenységükről — mely átfogja az egyetem minden lényeges politikai, nevelő, oktató intézményét, szervezetét — lapunkban rendszeresen tudósítást közlünk. Sorozatunkban első ízben a propaganda bizottság ideológiai albizottságának vezetőjétől, dr. Székely György elvtárstól érdeklődtünk az albizottság eddigi munkájáról, jövőbeni terveiről. — Az albizottság munkája — mondotta Székely elvtárs — kisugárzik majd az egyetem eszme minden területének ideológiai életére, tevékenységére. Feladata a hallgatók, oktatók, különböző területen dolgozók ideológiai nevelése, tájékoztatása. Az albizottság segítséget ad neves és a témát ismerő előadókon keresztül az eszmeipolitikai események széles körű, magas szintű ismertetésére. Politikai, társadalmi szervezeteink ideológiai irányítása, segítése és ellenőrzése ugyancsak tevékenységünk közé tartozik. — Ezt a szerteágazó területet minden bizonnyal közös munkával lehet átfogni. Hallhatnánk valamit az albizottság tagjairól? szintén feladatunk. Mindenekelőtt biztosítjuk, hogy a lap , szerkesztője első kézből értesüljön az egyetem különböző . Az ideológiai albizottság összetétele már önmagában jelzi sokoldalú feladatát. Nemcsak az ideológiai tanszékek vezetői és ismert munkatársai vesznek részt benne, hanem mindhárom kar és az Egyetemi Könyvtár is képviseltetik magukat. A munka sokoldalúságát és az albizottság ülésein különféle ideológiai problémák magas színvonalú megvitatását, ezen túlmenően az is biztosítja, hogy az albizottság tagjai a pártszervezetek és a KISZ képviselői is, így biztosítjuk, hogy megbeszéléseink az ideológiai igényesség mellett mindig az egyetemi realitások talaján mozogjanak, és az egyetemi problémák megoldását segítsék elő. A teljesség igénye nélkül említem meg, hogy a bizottság munkájában tevékenyen részt vesznek: Jánossy Lajos, Kardos László, Mátrai László, Seres Imre professzorok, Pándi Pál docens és még sokan tudományos és ideológiai életünk aktív részvevői közül. — Célszerű lenne, ha Székely elvtárs ismertetné az albizottsághoz tartozó területeket. — Amint mondottam, szinte az egész egyetemi életet érinti, de a könnyebb áttekinthetőség kedvéért, néhány főbb egységre bonthatjuk eseményeiről, terveiről, természetesen mi is teszünk javaslatokat a lap feladatait illetően az egyetem összpolitikai vonatkozásaiban, ezt viszont már a szerkesztőség tagjai dolgozzák fel a lap jellegének, az olvasók érdeklődésének megfelelően. A lap rendszeres politikai informálását ugyancsak segíti, hogy a felelős szerkesztő részt vesz a pártbizottsági és pártvégrehajtó bizottsági értekezleteken. A lap tevékenységét albizottságunk segíti, számukra javasolt cikkek megíratásával, mint ahogy tervünkben szerepel Nagy Károly kongresszusi beszámolója, Takács Imre cikke a választásokról. E terv keretében jelenik meg majd a lapban Andics Erzsébet cikke az 1867. évi kiegyezésről és sor kerül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évében a szovjet egyetemi oktatók cikkeinek publikálására is. A levingrádi egyetem rektora, egyetemünk díszdoktora is ír cikket a lapba. A forradalom egyes kérdéseiről Balogh Sándor, Simon Péter, Szakács Kálmán elvtársak is jelentkeznek írásaikkal. Az ideológiai albizottság ezenkívül a lap szerkesztőjével rendszeresen megbeszéli azokat a politikai feladatokat, amelyekkel foglalkozunk. S reméljük, hogy ez segíti a szerkesztőséget sokoldalú feladata megoldásában. Az interjú közben munkaértekezletté is vált és kétirányú hasznos megbeszéléssel gazdagodtunk, mert ebben az időszakban az ideológiai albizottság vezetője nemcsak lapunk vezetőjével, hanem a hatáskörébe tartozó egyéb szervezetek és intézmények megbízottjaival is summázta a pártválasztás óta eltelt időszak munkáját, eredményeit és közösen kialakították a jövő fel Szerkesztőség A hallgatóság világnézeti fejlődésének segítése a KISZ-szervezet és a kollégiumok világnézeti nevelési programját hivatott erősíteni, és segíteni az albizottság. A KISZ rendezésében sorra kerülő gyűlésekre előadóttat kérünk fel. Az országgyűlési választások ismertetésére például a jogi kari pártszervezet ad előadókat. Az Egyetemi Klub fontos feladatot hivatott betölteni az ideológiai nevelésben. Programjában olyan előadásokat iktattunk be, mint például: Az irodalmi élet és irodalomtudomány aktuális kérdése, melyet Pándi Pál tart. Balogh József A szociológiai kutatás és oktatás problémáiról, Jánossy Lajos a fizika filozófiai kérdéseiről, Seres Imre A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és jogi kérdései címen tartelőadásokat az Egyetemi Klubban. Nagyon lényeges a kollégiumokban rendezendő ideológiai megbeszélések programja is. Egyetemünk rektora, aki mint tudott, küldöttként vett részt a párt IX. kongresszusán, élménybeszámolót tart a kollégiumokban. Érdeklődésre tart számot Antal Zoltán tájékoztatója a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről, a gazdaságföldrajz tükrében. A magyar történész kongresszussal kapcsolatosan Elekes Lajos A történelemszemlélet és a szocialista tudat fejlődése címmel tájékoztatja majd kollégiumi hallgatóinkat. Az összegyetemi politikai rendezvények ugyancsak feladatot jelentenek az albizottságnak. A pártkongresszus határozatainak, terveinek ismertetésére , a Politikai Bizottság tagjai közül kérnénk fel előadókat. A pártaktíva havi ideológiai megbeszélésein szó esett az imperialisták fellazító politikája elleni harcról. Előadás lesz az egyházzal kapcsolatos aktuális problémákról is. A tervek szerint Mód Aladárné A társadalmi struktúra átrendeződése Magyarországon, Csendes Károly vagy Markója Imre elvtársak A bűnözés és a huliganizmus címmel tartanak előadást De szerepel olyan téma is, mint a Fővárosi Tanács terve a laikuskérdés megoldására, melyet a szakszervezeti bizottsággal közösen rendezünk és előadónak a Fővárosi Tanács valamelyik vbtagját kérjük fel. Az egyetem dolgozóinak informálása szintén az albizottság feladatai közé tartozik. Itt előadások, gyűlések vagy egyéb rendezvények keretében szakszervezeti bizottsággal közösen tájékoztatjuk egyetemünk nem oktató dolgozóit Az Egyetemi Lapok politikai irányvonalának megszabása SZAKSZERVEZETI*íreixik A szakszervezeti bizottság december havi ülését a Magyar Néphadsereg Tisztiházában rendezte, amelyen még részt vettek a tisztiház vezetői, párt- és szakszervezeti képviselői. Utána megtekintették a Vltava hadgyakorlatról készült filmet és meghallgatták a róla szóló előadást. ★ Kedves, szeretetteljes karácsonyi összejövetelt rendezett a központi alapszervezet nyugdíjas dolgozói részére. Az ünnepeltet ugyan nem „töménnyel” köszöntötték, de a habos kakaó is remek, jó hangulatot varázsolt, a fenyőcsokrok közepén lobogó gyertyák valódi ünnepi fényt árasztottak. ★ Aggódva figyeli a szakszervezeti bizottság, hogy az új esztendő nem szül új büfét a bölcsészkaron. Napjainkban már a gólyák is felnőnek, nem szeretnek féllábon álldogálni — pedig csak így lehet — nem beszélve azokról, akik már 20—30 esztendeje túllépték a gólyakort. Új büfét az új évben! Inhatnánk mottóként. . K4 ,, ___t KÖVETKEZŐ HÓNAPOKBAN: A szakszervezeti munka dandárja Az esztendő első napjaiban felkerestük szakszervezeti bizottságunkat, hogy hírt kapjunk a választást előkészítő munkákról. Szó esett arról is, de nem tükrözné a való helyzetet, ha a szinkronban futó munkákat meg sem említenénk. Az elmúlt év utolsó nagy szakszervezeti eseményéről, a 16 fős szovjet oktatói csoport 11 napos látogatásáról készült éppen a zárójelentés. A látogatásnak, — ahogy Salamon elvtárs informált —, üdülés, pihenés jellege volt, de ez nem jelentette azt, hogy vendégeink nem folytathattak eszmecserét magyar oktató kollégáikkal. Noha a két ünnep közötti idő, vizsgaidőszak,év vége, a munka megszokott ütemét némileg módosította, de professzoraink, oktatóink döntő többségetudott időt szakítani és sor kerülhetett baráti találkozásokra is. Köszönet azoknak, akik megértették a vendéglátókra váró kedves kötelezettséget! Hosszú lenne felsorolni a 11 nap gazdag programját, ízelítőül azért néhányat csak ismertetünk. Budapest nevezetességeinek megtekintése itt is, mint minden külföldi látogatásnál, amolyan alapprogram volt. De a parlamenti úttörő ünnepségen való részvétel már pluszt jelentett vendégeinknek, mert ilyen eseménnyel egy évben csak egyszer szolgálhatunk. Hasonló kedves emléket nyújtott számukra a Szilveszter éjjeli budapesti utca képe. Láthatták avidám évbúcsúztató alkalmával a pesti embert, akikkel mindaddig csak a munkáshétköznapokon találkozhattak. A delegáció ittlétét színházlátogatás, vidéki utak szervezése, tájjellegű ételek, italok megismertetése tette gazdagabbá szakszervezetünk vendéglátásában. Ugyancsak a szakszervezet feladatát jelenti a júliusban lebonyolításra kerülő 30fős viszontlátogatás megszervezése Leningrádba. De ha már a külföldi kapcsolatoknál tartunk, meg kell említeni —ha késve is —, hogy az elmúlt hónapokban a prágai Károly Egyetemről és a varsói egyetemről jártak itt vendégek s megállapodást írtak alá a viszontlátogatásra. Július, augusztus hóban mintegy 30—40 fős csoportunk látogat Prágába. Az itt járt három tagú lengyel egyetemi delegációval kötött szerződés értelmében a jövő télen Zakopanéban téli üdülésben vehetnek résszt dolgozóink. Ugyancsak sor kerül a már hagyományos és sikeres jénai látogatásra is, ahogy hírlik a 130 fős léteám már betelt Mindezek bonyolítása, intézése közben szinkronban halad a munka, a napi eseményekkel. E hónapban középpontba kerülnek a szakszervezeti bizalmi választások is. Első lépcső ez, de mondhatnók, a fundamentum is. A szakszervezeti demokrácia kiszélesítése, megnövekedett feladataink elvégzése csak úgy valósulhat meg, ha véglegesen szakítva a múlt rossz hagyományaival a bizalmiak nem tagdíjbeszedő automaták, hanem olyan szakszervezeti tisztségviselők, akik együttélve munkatársaikkal, választóikkal, azok ügyes-bajos dolgait szívükön viselik. A bérezéstől kezdve a prémium, jutalom elosztásáig, a szociális juttatások helyes elbírálásán keresztül a munkafegyelem megfelelő kialakításáért dolgoznak, hallatják szavukat és partnerei adott területükön a gazdasági vezetőknek is. Rendkívül nagy jelentőségű feladat ez, tehát érthető, hogy milyen nagy erőfeszítést kíván a napjainkban sorra kerülő bizalmihálózat jó, a lehető legjobb és legalkalmasabb személyekre eső megválasztása. Február és március semmivel sem gyérebb munzkaprogramú. Március közepén kerül sor a szakszervezeti csúcsvezetőség választására. Első ízben alakul egyetemi szakszervezeti tanács, amely irányítója lesz szakszervezeti munkánknak, életünknek." Mindezek a jelentős és fontos feladatok úgy hoznak és hozhatnak sikert, ha a szakszervezeti tagság átérzi ennek jelentőségét, és valóban érdekei képviselőiként gonddal, megfontoltan választja a legrátermettebbeket. k. m. EGYETEMI LAPOK Karácsonyi ünnepély - KISZ-élet Az Egyetemi Angol Intézet régi, kedves hagyománya a műsoros karácsonyi ünnepély, angol módra fenyőgallyakkal, gyertyafénynél, angol dalok, kíséretében. A műsor pedig lehet szabadon választott magyarul vagy angolul előadott jelenet, vers, esszé klasszikusoktól vagy az évfolyam házi szerzőitől. Ez rendszerint a megbízott műsorszerkesztők találékonyságától függ. Minden évben meg is rendezik a karácsonyi ünnepélyt, a KISZ programjában is szerepel, és általában ez az a programpont, ami sohasem marad el. Ennek nemcsak az az oka, hogy múltja van, hanem az is, hogy jelene, életrevaló ötlet, jó lehetőség, nemcsak az öntevékenységre, a közösségi életre, hanem ezen keresztül a szervezet felvirágoztatására. Ennek ellenére sokan kérdezték és kérdezik: ez lenne hát a KISZ-szervezet munkája, amit már 30 évvel ezelőtt is csináltak nem KISZ-fiatalok? A kérdés felvetésének inkább gyakorlati jogosultsága van, hiszen elvileg, senki sem vitatja a hagyományok, a régi formák felhasználásának lehetőségét, sőt szükségét. A gyakorlat azonban néha más képet mutat. Ha a KISZ-alapszervezet gyakorlati tevékenysége majdnem olyan, mint a karácsonyi ünnepély minden évben, akkor céllá válik az, aminek csak eszköznek kellene lennie. Jogosan hiányolják az önálló kezdeményezést a tagok is meg a vezetők is. Hiszen jó az, hogy a közöségi élet hagyományos formáit felhasználjuk és új tartalommal töltjük meg, de ez nem elég; új formákat is kellene keresni, amelyeket a mai fiatal kizárólag sajátjának érezhet. Az 1966-os Karácsonyi Ünnepélyen sajnos a hagyományokkal ellentétben a műsor rövidebb volt a kelleténél és laposabb, mint az előző években — viszont az este nagy részében a hangulatjó volt, késő éjszakáig szólt a gitár és a dal. — Szekrényessy — Cseke Jenő: Nyolcsoros Eszembe jutsz ha már üresek Esevert padjai a térnek Körben kigyúlnak a jegenyék És sárgulva csontjukig égnek Eszembe jutsz idegen utcán Szelek susogása a hangom Tiinő karcsú lány alak után Még utánad fordulok a sarkon. Szilveszteri gondolatok, szilveszter után Az év utolsó napjaiban az ember akarva-akaratlanul áldozatul esik bizonyos hagyományoknak. Ilyenkor illik fogadalmakat tenni a következő évre, leszámolni a múlttal, új életet kezdeni, amelynek az értékét az csökkenti, hogy a legtöbb ember nem teljesen józan állapotban kezdi el. Általában ez is hagyomány, meg az is, hogy ilyenkor örülnek az emberek. De vajon minek örülnek? Annak, hogy egy évvel ismét öregebbek lettünk? Vagy annak, hogy másnap, az év első napján, amikor estefelé felkelnek, olyan gyengék és másnaposak lesznek, mint az év egyetlen napján sem. És mégis örülnek, még az egyetemisták is, akik pedig tudják, hogy az újév újabb szenvedéseket hoz nekik vizsgák formájában. A kérdést sokáig nem is sikerült megoldanom, egészen addig, amíg szét nem néztem a szilveszter éjt kavargó, trombitáló tömegben. Az emberek itt szemmel láthatóan az örömnek örültek, még inkább a felfordulásnak, annak, hogy most sok minden olyat lehet tenni, amit máskor nem. Először is éjjel, ebben a szokatlan időpontban úgy sétálhat az ember az utcán, mint nappal. Senkinek sincs joga őt ezért igazoltatni, útonállónak vagy egyébnek tekinteni. Aztán a társadalmi érintkezés is lazább, bárkinek a fülébe dudálhat az ember vagy egyéb csínnyel bosszanthatja, anélkül, hogy az illető megsértődne. Én a magam részéről például nem foglalkozom labdarúgással, különösen nem az utcán, ezen az éjszakán viszont abban lettem kedvem, hogy utcahosszat rugdostam egy elhasznált rózsaszín szilveszteri dudát. Ezek a szilveszteri dudák pedig igen sok örömet okozhatnak az embernek. Csak egy baj volt velük, hiába próbáltam vele elindítani a villamost, ez egyáltalán nem sikerült. Végül aztán rájöttem, hogy a szilveszter azért jó, mert az év dolgos, rendes 364 napjával szemben, ez a nap a felszabadult örömök, a kikapcsolódás egyetemes, mindenkire érvényes napja. Ez a felnőttek „20 perces nagyszünete”, és tulajdonképpen az év bármely más napján is meg lehetne rendezni. Akkor miért éppen ezen a napon? Többek között azért, mert az ember abban is szeret rendet tartani, hogy mikor rendetlenkedik." Vizsgára készülnek a jogi kari könyvtárban is