Egyházi Tudósítások - függelékül a Religio és Neveléshez, 1841. 1. félév (2-26. szám)
1841-02-14 / 7. szám
JEltso félév. PEST EST. im p. VASÁRNP, Z? 7dik szám. Februarius’ 14. If Magyarország és Erdély. Esztergom vármegye’ fölirása a’ vegyes házasságok’ ügyében. Az utolsó évtized’ végső éveiben egy nevezetes kérdés foglalja el Europa’ figyelmét, a’ melly kérdés honunk’ nem csekély aggodalmát, és igy megyénk’ komoly részvételét is méltán ébreszti, és ez a’ vegyes házasságok’ kérdése. A’ ki az emberi természetet gondosan vizsgálva, egyszerismind a’ történetek’ évkönyveibe véres betűkkel irt lapokat figyelemmel olvassa, akarata’ ellenére is kényszerittetve elismeri, hogy gyöngédebb tárgy alig vagyon, veszedelmesebb mozgalom alig képzelhető , mint a’ vallás’ tárgya, mint a’ vallásos mozgalom. Nem akarjuk Fölséged’ emlékezetébe hozni azon százados véres harczokat, mellyek vagy a’ túlzó vallásos ábrándozás, vagy a’ vallás’ ürügye alatt más nemtelen czélok’ kivivására törekvő szándék által eszközöltetvén, annyi akadályai valának a’ józan szabadság, a’ kölcsönös szeretet és az emberiség’ minden jobbtól sóvárogva óhajtott előhaladásának; nem akarjuk pedig azért, mert Fölséged koronás fejedelmünk’ bölcsesége ’s szilárd akaratja, a’ nemzet’ értelmessége és Európának általános fölvilágosodása képesek lesznek akadályoztatni ezen véres események’ ismétlését. Van azonban egy harcz, kitünőleg az utolsó negyedszázad’ kirekesztő harczának lehetne talán nevezni; a’ csöndes, de hatalmas toll’ mozgásával és a’ szózat’ hangjaival víjja ezt a’jelen nemzedék, ’s noha hisszük, vagy legalább óhajtjuk, hogy ezen eszközök víjják ki valahára a’ valódi emberiség’ boldogító diadalmát és ezáltal a’ trónok és nemzetek’ biztos fönállását, mégis ezen fegyvereket a’ vallás’ tárgyára nézve gyakran fölöslegeseknek, sőt többnyire veszedelmeseknek tartjuk, nem azért, mintha a’keresztény vallás’ tanításai a’ vitatás és értekezések’ próbakövétől rettegnének, mert ezeknek szabályai az isteni szózat, az ész ’s főbb érzelem’ változhatlan örök alapjain nyugszanak; de azért, mert a’ történetekből merített tapasztalások bizonyossá tesznek arról, hogy a’ vallás’ ürügye alatt folyt véres patakok, épen úgy mint toll és szóval harczai más és többnyire kártékony czélok’ előmozdítására használtattak. Tartunk különösen hazánkra nézve ezen harcztól, mert minden jobbkeblü hazafinak törvényes utáni, csöndes élőhaladás érzelmei’ legbuzgóbbika levén, a’ haza’ berberkességét, az egymáshoz rokon közeledést, mint a’ közjólét’ egyedüli alapjait, forrón nem óhajtani lehetetlen; és igy nálunk, hol különben is annyi és annyi érdekek vannak ellentétben, tartunk tőle, hogy ez által az erőknek összefogása, és igy a’ hatalmas egyesség és ennek szülöttje, a’ nemzeti haladás, gátoltatik. Forrón óhajtottunk volna tehát jelenleg is minden vallási vitatásokat elmellőzni, ha némelly megyéknek közgyűlésünkben fölolvasott, a’ vegyes házasságokat érdeklő levelei’ tartalma a’ fölszólalást kötelességünkké nem tenné. Azonban a’ midőn fölszólalunk, távol vagyunk attól, hogy előre már most bebocsátkozzunk abba, miképen intéztessék ezen tárgy el, a’ hazánkba bevett valamennyi vallásos felekezetek tökéletes megnyugtatására? — az összes törvényhozás’ közbejötte nélkül ezt már elintézni alig lehet, és igy e' tárgybeli javalltainkat azon időre halasztjuk, a’ midőn követeinknek adandó utasításokról leszen szó, most egyedül nézeteinket a’ vegyes házasságok’ tárgyában költ egyházi körlevelek’ törvényes vagy törvénytelen voltáról és az érdeklett vármegyék’ levelei és határozatai' tartalmáról fogjuk véleményeinket kijelenteni. Midőn a’ vegyes házasságokról van szó, lehetetlen azon határvonalak’ kijelölését, mellyek a’világi és egyházi hatalmat egymás’ irányában környezik, elmellőznünk. A’ világi hatalom a’ polgári törvények iránti tiszteletet és a’ társaság’ fönállására ’s boldogulására intézett rendeleteinek mindenkinek pontos teljesítését és ezek ellen czélozható cselekvések’ elmellőzését méltán megkívánhatja, a’ polgári társaság’ fönállásával ’s jobblétével nem ellenkező vallás és lelkiismeret’ szabadsága pedig az egyesek és nemzetek’ legszentebb tulajdona, és igy hogy hite’ ágaístto^tanithassa, az istvai szolgálatot elrendelje, ’s^telkijavaí^csak a’ hi-