Elektromos Híradó, 1969 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

ELEKTROMOS H­Í­R A.­­ . A feladat kettős, a vállalat feladata, hogy a munkák jobb összehangolásá­val, célszerű műszaki és szervezési intézkedésekkel a munkavégzésre kedve­­­zőbb előfeltételeket teremtsen, s a rövidebb munkaidőre is változatlan béreket biztosítson. A dolgozók feladata, hogy változatlan mennyiségi és minőségi mun­kateljesítéssel az eredményes vállalati munkát elősegítsék. A felkészülési terv gondos és részletes felmérés alapján meghatározta a­­zokat a teendőket, amik a hatékonyabb munkát elősegítik. Elképzelhető, hogy a­ tervbe vett intézkedések egyike-, másika külső körülmények folytán nem valósul­hat meg. De a terv lezárva nincs, ésszerű kiegészítésére lehetőség van, szük­séges és kívánatos is, hogy a dolgozók javaslataikkal ehhez hozzájáruljanak. A munkaidőcsökkentést önerőből kell megvalósítanunk, s ehhez ésszerűbb, szervezettebb munkára, lelkes együttműködésre, az eddigieknél nagyobb erőfe­­­szítésre van szükség. Erőfeszítéseinket serkentse az a tudat, hogy megéri. 1968. ÉVI EREDMÉNYEKRŐL (KASZÁS ISTVÁN) Elmúlt évi gazdasági eredményeink számbavétele ez időszerint még folya­­­matban van, amennyiben megkezdőd­­­tek az éves mérleg összeállításán­a­k munkálatai. Statisztikai úton azonban csaknem kielégítő pontossággal lehet már számot adni éves munkánk ered­ő iményeiről. 1968. évben kereken 3600 millió kWh villamos energiát értékesítettünk, a tervezett mennyiség 99,4 %-át. A csekély mérvű lemaradás a teljesít­ménydíj­a­­- ipari fogyasztók kategóriá­­­jában mutatk­ozik, ahol a tényleges fo­­gyasztói igényeknek megfelelően a ter­vezett villamos energia mennyiségnek csupán 97,3 %-át értékesítettük. A fogyasztói igényeket egész év folya­­­­mán sikerült maradéktalanul kielégíte­­­nünk, így a tervi­emaradás nem válla­­­latunk bukásaként adódott.­­Az éves árbevételi előirány­z­a­t­ot 100 %—ra teljesítettük. A villamos e­­­nergia értékesítés árbevételének a mennyiségi tervteljesítéssel arányos lemaradását az egyéb üzletágak, e­­­zek között elsősorban a hálózatsze­­­relés árbevételi többlete kiegyenlítette. Kedvezően alakultak az év folya­­­mán ráfordításaink. A tervben előirány­zott globális önköltséghez képest mint­egy 36 millió Ft-­os önköltségcsökken­tést értünk el. Miután az árbevételnél­­lemaradás nem mutatkozik, így nyere­­­ségünk is 36 millió Ft-tal meghaladja a tervben előirányzott nyereségtöme­­­get. 2.Ц............ ....11.1 ....­ . 1 ...­A többletnyere­sgből kereken 22 millió Ft a villamos energia elosztási üzletág eredményjavulása és 10 mil­­­lió Ft nyereségtöbblet jut a hálózat­­­szerelési üzletágra. A vállalati mér­­­leg végleges formában való rögzítése után lesz majd lehetőség arra, hogy megállapítsuk, milyen mértékben já­­­rult hozzá az egyes főosztályok,osz­tályok tevékenysége a vállalati e­­­redménytöbblet keletkezéséhez. Néhány következtetést azon­ban már az előzetes vállalati számokból is rögzíthetünk, így megállapít­ható, hogy vállalati szinten az állóeszköz­fenntartási munkák költsége tervsze­­­rűen alakult, így a megtakarítások nem a berendezéseink állagmegóvását cél­zó munkák esetleges elhagyá­s­á­n­a­k következménye. Ugyancsak tervsze­­­rűen alakultak eszközterheink, a­­mennyiben­­ az­ értékcsökkenési leí­­­rás és az eszközlekötési járulék, e­­gyüttes összege 100 %-os tervtelje­­­sítést mutat. Kedvezően alakult a befejezetlen termelés állománykülön­bözete is. Dacára annak, hogy 1968. év folyamán az életbe-léptetett új ren­delkezések korlátozták a befejezetten munkákkal kapcsolatos rész-számlá­zás lehetőségét, a befejezetlen állo­­­mánykülönbözet csupán mintegy 2 millió Ft-tal növekedett az első köny­velési zárás adatai szerint. Az éves tervteljesítés eredménye­inek­ értékelésére a vállalati mér­leg elkészítése­ után még visszatérünk. ---------^■ JANU XK~

Next