Elektrotechnika, 1917 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1917-11-01 / 21. szám

176 ELEKTROTECHNIKA 1917. november hó 1. Ą 66 972, gyári telek és épület Ą 1 173 863, élelmiszer raktár Ą 1 535, postatakarékpénztár к 64 379, folyószámlaadósok Ą 1 465 867, fémek к 750 495, anyagok к 62 925, szabadalmak Ą 1, pénztárszámla Ą 7 926. A társaság a 3 milliós alaptő­ke mellett értékcsökkenési tartalékát 987 949 koronával, rendes tartalékát 710 921 koronával mutatja ki. Hitelezőknek 3 096 441 koronával tartozik. Van a mérlegben még egy 45 557 koronás dublóza­­tartalék és egy 100 000 koronás hadiadó-tartalék. Az elszámolt nyersbevétel 927 017 koronára rúg. A vasárak emelése. Megírtuk, hogy vasműveink a vasárakat emelni fogják és hogy az emelés mértéke alatta fog maradni az osztrák paritásnak. Most ez az emelés megtörtént, még pedig az általunk jelzett alapon. Az emelés 100 kilogrammonként a rudvasnál 4, hengerhuzalnál 4, abroncsvasnál 9, durvalemeznél 4 —13, finomlemeznél 5—8, horganyozott lemeznél 5 k-t tesz ki. — Ebből kifolyólag a vasnagykereskedők természetszerűleg szintén emelték az árakat. Áraik a következők: rudvas 52 k, abroncs­vas alapár 57 k, hengerhuzal 52 k, Bessemer-acél 56 k, durva­lemez 2­­0—3 mm-ig 69 k, 3 Уз—4 Уз mm-ig 64 č, 5 mm és felül 59 k, finomlemez 1 mm alul 75 č, 1 mm felül 70 k. — A csavargyárak a csavaráruk árát, minőség szerint, 10—15%-kal felemelték. — A vasöntödék is emelték a kereskedelmi öntvények felárá­t, így a vasalóvas ára 2 k-ról 6 k-ra, az órasúly 8 k-ról 15 k-ra, tűzhelylap 5 k-ról 8 k-ra, tornagolyók felára 10 k-ról 20 k-ra emelkedett. Kőszeg város szénégető telepet létesít. A szénhiány következtében az utóbbi időben Kőszeg városa is abba a kelle­metlen helyzetbe jutott, hogy villamos üzeme csak a legnagyobb nehézségekkel küszködve tudja ellátni a redukált közvilágítást, miért is a város arra való tekintettel, hogy erdőkben bővelkedik és tekintve, hogy a faszén minőségileg fölér háromannyi koksz­­szál, elhatározta, hogy városi szénégető telepet létesít. A városi tanács és a képviselőtestület tekintélyesebb tagjaiból, valamint a Ganz-cég kiküldötteiből álló értekezleten kimondották, hogy egyelőre csak próbaképpen állítják föl a szénégetőt és pedig­ a városi téglaszínnel kapcsolatosan. Ha az új üzem beválik, akkor modern szénégetőt létesítenek, amely kivitelre is tud majd pro­dukálni. A Magyar Földgáz R.-T. és Medgyes városa. Medgyes város tárgyalásokat folytat a Magyar Földgáz R.-T.-gal, a város közvilágításának a báznai gázkutakból való ellátása tárgyában. Medgyesnek napi 45 000 köbméter gázra van szüksége. A tárgya­lásokat szeptember elején előreláthatólag befejezik, úgy, hogy a város még a tél bekövetkezte előtt elkészülhetne a földgáz­­vezetékkel, ami a szén- és fahiányra való tekintettel különösen fontos és kívánatos Medgyesre nézve. Irodalom. Katona Béla: „Magyarország közgazdasága 1916. évről“. Magyarország közgazdasági életének alapos és beható encyklo­­pédiája Katona Béla ez évről-évre megjelenő munkája, mely az adatok mindig növekedő, mindig átnézetesebben csoportosított tömegével tájékoztatja az olvasót közgazdasági életünkről. Közgazdasági életünk minden egyes ágára, a kereskedelemre, iparra, bányászatra, mezőgazdaságra, közlekedésre, a pénzügyre kiterjed ez a munka, mely széles alapon beható tudással tár­gyalja az év eseményeit, a közgazdasági élet minden egyes fázisát, különösen azonban a háború behatását a közgazdasági élet minden viszonylatára. Megtaláljuk a munkában az összes nevezetes háborús rende­leteket, intézkedéseket, s hű tükrét annak, hogy a háború köze­pette az egyes terhelési ágak és a gazdasági élet egyéb tényezői mily módon alkalmazkodtak a megnehezedett viszonyokhoz. Bárki, aki információt keres valamely oly gazdasági kérdésről, melyben kevéssé járatos, megtalálja az információt egyrészt álta­lánosságban, tehát az illető szakma viszonyait, főbb statisztikáját illetőleg, másrészt speciálisan az illető szakma háborús körül­ményeire vonatkozólag. A munka amellett nem száraz statisztikai adatok gyűjteménye, hanem élvezetes, áttekinthető olvasmány formájában ismerteti gazdaságunk fejlődését az elmúlt esztendőben. Világos és biztos ítélettel tekinti át az egyes fejleményeket egészséges kritikát gyakorolva és józanul bírálva meg a jövő lehetőségeit. A magyar gazdasági élet természetéből folyólag az állam háborús gazdálkodását a mezőgazdaság, nyerstermelés és az ezzel összefüggő iparokat ismerteti Katona legalaposabban. Az elektrotechnikai érdekeltséget érintő fejezetek kissé szűkre szabattak, nyilvánvalóan azért, mert a szakmán kívül állónak az elektrotechnikai érdekeltséget érintő gazdasági vonatkozású kér­désekről, kellő érdekképviselet hiányában, igen nehéz tájékozódnia, így szívesen láttuk volna, ha a bevezető fejezetben, mely a háborús intézményeket, központokat és bizottságokat ismerteti, a Műszaki, Elektrotechnikai és Hadifém­ Bizottság működése méltatásának is jutott volna hely, annál is inkább, mivel annak akciói az ország egész iparára, különösen azonban elektromos telepeire nagy jelentőséggel bírnak. A helyközi villamos telepek fontosságát is említve találjuk. Szeretnék, ha a mű legközelebbi kiadásában rámutattatnék a helyközi telepek igen nagy jelentőségére és arra a körülményre, hogy a tüzelőanyag folytonos drágulása csakis az energiának gazdaságos termelése által egyensúlyozható, mely kizárólag hely­közi telepek révén hajtható végre és kizárólag helyközi telepek útján látható el a mezőgazdaság energiaszükséglete. Szükség lesz rámutatni azokra a körülményekre, amelyek ez idő szerint elektromos telepek létesülését hazánkban akadályoz­zák, szükség lesz elsősorban rámutatni az elektromossággal kapcsolatos jogviszonyok törvénybe való szabályozásának szük­ségességére. A villamos telepek ügye szintén kissé rövidesen intéztetik el. Minthogy a magyar elektromos telepek ez idő szerint közel egy­negyed milliárd korona befektetést képviselnek és jelentőségük a háború okozta speciális körülmények között állandóan foko­zódik, nézetünk szerint a magyar közgazdaságnak ezen mostoha­­gyermekei a jövőben több szeretetet érdemelnek. Örömmel olvastuk, hogy a szerző a közigazgatásban a mű­szaki erők alkalmazásának nagyobb teret kíván nyitni és rámutat­hatunk arra, hogy a magyar mérnökség évtizedek óta agitál ez irányban. Igen örülnénk, ha a munka legközelebbi kiadásai e kérdéssel behatóan foglalkoznának. Az iparoktatás intenzívebbé tételét joggal kívánja a szerző és rámutat e célból az ipariskolák fejlesztésének szükségességére. Teljesen egyetértünk vele e tárgyban, de egyúttal hangsúlyoz­zuk, hogy nemcsak az ipariskolák, hanem a legmagasabb fokú ipari oktatás, a műegyetemi oktatás fejlesztésére is szükség van és e szempontokból a második magyar műegyetem felépítése áll első helyen. E megjegyzések nem a munka értékének csökkentését céloz­zák, hanem ellenkezőleg a következő kiadások kiépítésénél tám­pontokat óhajtanak nyújtani. Mindenkinek, aki a magyar közgazdasági élettel bármilyen kapcsolatban van, vagy aziránt érdeklődéssel viseltetik, Katona Béla munkáját a legmelegebben ajánlhatjuk. Dr. Szilas Oszkár. Felelős szerkesztő: Dr. Szilas Oszkár. Weiss L. és F. kő- és könyvnyomdája, Budapest, V. Korall­ utca 9.

Next