Élelmezési Dolgozó, 1949 (44. évfolyam, 4-16. szám)
1949-03-01 / 4. szám
(Folytatás az 1. oldalról) seny igazi céját. Ezt mutatta az élmunkások, újítók, észszerűsítők mozgalma és a brigádmozgalm. Az első országos munkaverseny megindulása óta nagy változások történtek a dolgozóknak a munkához, a termeléshez való viszonyában. E munkásainkat, a termelésben kiváló eredményt elért dolgozóinkat egész népünk tiszteli, becsüli. Hazánkban a munka a tőkések számára végzett robotkőr becsület és dicsőség ügye lett, mert magunknak dogozunk. Tervgazdaságunk a szocialista építőmunkában elért eredményeket munkásosztályunknk, dolgozó népünk áldozatkész munkájának és nem utolsósorban a munkaversenymozgalomnak köszönheti. A hároméves terv végrehajtását két év és öt hónap alatt a pécsi bányászok kezdeményezték, de ez a cél rövid idő alatt minden magyar dolgozó közös céljává lett. E cél elérése nemcsak dicső feladat, hanem munka, komoly kötelezettség is! Diósgyőr dolgozóinak versenyfelhívása a feladat megvalósítását szolgálja. A Szakszervezetek Országos Tanácsa örömmel és lelkesedéssel üdvözli a diósgyőri vasgyár dolgozóinak kezdeményezését, amely elindította az új szocialista munkaversenyt. A diósgyőri vasgyár dolgozói felhívásukban kijelentik,felismertük a munkásosztály megváltozott, új viszonyát az államhatalomhoz, a termelőeszközökhöz, a munkához. Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép vezetője útmutatása nyomán megértettük, hogy népi demokráciánk a proletárdiktatúra funkcióit tölti be. Ezek közül a szocializmus építéséért folyó harcban legfontosabb a termelésnek és a munka termelékenységének álandó fokozása, a szocialista munkaversenyek továbbfejlesztésével. Az a tény, hogy a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a néphez hű értelmiséggel, a hatalom birtokosa és népi demokráciánk vezető osztálya, nemcsak előnyöket és megnövekedett jogokat, hanem fokozott felelősséget és kötelezettséget is jelent.« A diósgyőri vasgyár dolgozói helyesen látják a jelen helyzetet, a jövő feladatait. Kezdeményezésüket követendő példaként állítjuk országunk valamennyi dolgozója elé. Felhívjuk a gyárak, üzemek, irodák dolgozóit, a bizalmiak, a versenybizottságok, üzemi bizottságok, az üzemek felelős vezetőit, a szakszervezetek összes szervezeteit, hogy kövessék a diósgyőri vasgyár dolgozóinak példáját és minden erejükkel biztosítsák az új, szocialista munkaverseny győzelmét. Csak a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésével valósíthatjuk meg két év és öt hónap alatt a hároméves tervet és gyorsíthatjuk meg hazánkban a szocializmus építését. Előre, a mi nagy, dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a szocialista munkaverseny sikeréért, a hároméves terv győzelmes befejezéséért. Ezen a szocializmust építő magyar munkásosztály! Élelmezési dolgozó ____________________________________________________ Mintaközség-avatás Mozsgón! Egy somogymegyei kisközségről vann szó, amely méltán lehetne’ példaképe a közösségi egységnek, legyen az város, falu, gyár, üzem vagy műhely. Kell arról a kollektív egységről és szocialista szellemről írni, amit ott láttunk, mert meggyőzőt bennünket arról, hogy a marxi, lenini, sztálini elmélet eljutott a legkisebb faluba is és a dolgozó parasztság többsége magáévá tette azt. Mozsgó munaközség dogozó parasztsága példa részünkre, városi dolgozókra, mert nem teszik őket elbizakodott a kimagasló termelési eredmények, hanem szerényen, maguk bízóan fogadják a termelési verseny folytatását. Kettős ünnep volt Mozsgón, mert amikor a község volt Mozsgón, mert amikor mintaközséggé avatták, ugyankor m agazdákat tüntettek ki ötöt jelvénynyel, oklevéllel és 500—50 forinttal, hármat pedig oklevéllel és 400—100 forinttal. Ami itt különösképpen példaadó a város dolgozói részére, az az a kollektív öröm és lelkesedés, ami a község apraia-nagyia részéről meghoüvámlít, kiegészítve azzal, hogy nem volt suttogás, írigykedés az érdemet illetően, mert mindenki tudta, hogy ők is részesei ennek a kitüntetésnek. A vány, illetve az üzemek női dolgozói részeire pedig kettőzött példa kel, hogy legyen az, hogy az őt jelvénnyel, oklevéllel és pénzzel kitüntetett közül három nőnek tűzték mellére a mentagazda jelvényt, ami azt bizonyítja, hogy a falu dolgozó női a munkában, termelésben bizonyítják be egyenjogúságukat a férfi dolgozókkal szemben. . . Megható volt az ünnepélynek az a teenece, amikor az ünnepi beszédek és a Tejmari Nemzeti Vállalat vándorzászlójának átadása után a három kitüntetett mintagazdanő átadta a város küldöttének az életet és a munkás-paraszt szövetséget jelképező kenyeret, kalácsot és bort. Azt látjuk, hogy Mozsgó mintaközség dolgozó parasztjai szerények és ez így is van, elvtársak, mert semmi más kérésük nincs, mint az, hogy a villanyt vezessék be a községire. Mozsgó mintaközség dolgozó parasztjai petróleum világítás mellett fejlosztik a kultúrát, rendeznek vitaestéket, terjesztik a szocklista eszméket, petraeumvitáigítás mellett vitatják meg a szövetkezeti kérdéseket és fektetekbe az 1949 évi termelési tervet. Meg kell, hogy emékezzünk a község pártvezetőségeiről, a titkár elvtársról, azonkívül a község főjegyzőjéről, az igazgató-tantóról, a tanítónőre és a község tisztviselőiről, akik valóban szellemi vezetői, irányítói, tanítói a község dolgozó parasztjainak és százszázalékos nevelőmunkát végeznek. Elvtársak! Ez a szellem kell, hogy áthasson minden dolgozót, úgy a városban, mint a falun, hogy minél előbb elérhessünk végső célunkhoz, a szociazmushoz! A szerkesztőség megjegyzése: Fenti cikkből is láthatják az Elvtársak, hogy mint kapcsolódik össze a szocialista termelésben a falu és a város dolgozója. Különös jelentőségge bír ez a mi iparunkban, amelynek termelési lehetőségeit nyersanyag formájában a falu, illetve a parasztság szolgáltatja. Szükséges tehát, hogy az üzemek dolgozói is megértsék e két nagy dolgozó réteg szoros egymásrautaltságát. Sajtónkról - szaklapunkról Szabad országok szabad népeinek kultúrfokát, szabadságát, felvilágosultságát, haladottságát, sajtójának fejlettségét elterjedtsége■ olvasottsága tükrözi vissza a leghűsérgesebben. Nem lehet most célunk a kérdés mélyebb boncolgatásába merülni, de meg kell állagítítnunk, hogy IMH-as törekvéseink és szerte a világ szabadságért küzdő nemzeteinek céljai között is főhelyet foglalt el a szabad sajtó megvalósításáért folytatott küzdelem. A sajtó azonban fegyver is és így kétszeres okunk van azt szilárdan és biztosan kézben tartani, mert a fegyver mindig annyit ér, mint amennyire annak tulajdonosa használja, használni tudja! A múltból mesttanulhattuk a leckét, hogy a sajtó fegyvere mindenkor jó és engedelmes eszköze volt a k Izsák már nyolci kapitalista rendszernek. Egy okkal több tehát, hogy a fegyver most végre visszafelé süljön el és azokat sújtsa, ezreik nemcsak éltek, hanem főleg és legfőképen visszaéltek vele. Külön meg kell emlékeznünk azonban ezúttal szaksajtónk — az Élelmezési Dolgozó — helyzetéről is. E lapot a Sakszervezet áldozatos munkával és igen nagy anyagi terhek viselésével szerkeszti és juttatja el a dolgozókhoz. És mégis igen sok esetben azt kel tapasztalnunk, hogy a dolgozók nem becsülik, nem olvassák, sőt nem egy esetben azt is hallottuk, hona egyáltalában nem is tudnak létezéséről! Az üzemekben igen gyakran csak leteszik az új szígkötegeket az Ü. B., vagy a szakszervezeti iroda helyiségébe, s aki akar, az visz belőle, aki nem, az otthagyja! Változtatni kell ezen a helyzeten és komoly formában kell ezeket a változtatásokat végrehajtani. Semmiképpen sem vehetjük tudomásul azt, hogy a munkásosztály egyik hatalmas ütőfegyvere, szaksajtója, a sarokban rozsdásodjál, porosodjék. Tudatosítani kell és tudatosítani is fogjuk dolgozóinkkal, hogy éljenek e fegyverrel. Szorosabb kapcsolatot fogunk teremteni lapunk és a dolgozók között. Nemcsak azt akarjuk, hogy lapunk a Szakszervezet szócsöve legyen hanem azt is, hogy a dolgozók felől, a termelés vonaláról is jöjjenek hírek, értesülések, amelyeket jól ki lehet értékelni és kellőképpen fel lehet használni. Ki fogjuk építeni az üzemi sajtófelelős és munkáslevelező hálózatot és szorosan összedolgozva, érdekessé, változatossá fogjuk lovunkat varázsolni. Ehhez a varázslathoz azonban a dolgozók legteljesebb támogatására is szükségünk van és számítunk is rá és csak ezen az úton-módon tudjuk majd elérni, hogy az »Élelmezési Dolgozó« valóban az élelmezési dolgozók kedvelt, szeretett és várt sajtója legyen. Tanulási versenyben a munkabrigádok Nagyszerű kezdeményezést indítottak el a Schmidt és Császár Malom brigádjai, amkor tanulási versenyre hívták a Hungám Malom és a Gizella Malm brigádjait. A verseny abból áll, hogy a brigád tegjai a munka befejezése után szemináriumon vesznek részt Amelyen a társadalom fejlődése, a munkásmozgalom kialakulása, a szakszervezeti mozgalom fejlődése és megváltozott szerepe a népi demokráciában, népi demokráciánk és a szocializmus építésének kérdését ismerik meg. A versenyt az a brigád nyeri meg, amelynek tagjai a szemináriumon a legjobb előmenetelt tanúsítják és a legpontosabban jelennek meg azon. A szocializmust termelés növelésével és tanulással építjük A versenyben álló brigádok kegyesen felismerték azt, hogy nem elég a szocializmust csak munkával építeni de szükség van arra is, hogy a szocializmus építőinek rohamcsapatai, a munkabrigádok, önmaguk poltikai képzettségét is állandóan fejlesszék, hogy ezzel az rfj társadalmi rend, a szocia’izmus újtípusú embereivé va’jártak. Szakszerverünk Oktatási T'r-k'rsága résé’öt örömmé' üdvözöljük a versenyben á'lló br'gádokat és ugyanolyan jó eredmények elérését kívánjuk részükre a tanulásban is, mint amilyent a munkában V 'tu UU1£. A béke és biztonság őre a SZTÁLIN vezetése alatt álló dicsőséges Szövet Hadsereg Éljen a Szovjetunió 31 éves dicsőséges Vörös Hadserege Újítók és almunkások értekezlete a maomiparban A napokban tartották meg a fővárosi malomipari él- és kiváló munkások nagy, közös értekezletüket, a Gizella Gőzmalom Újítók és Élmunkások Körében. Pokk Vilmos elvtárs elnöki megnyitója után rátértek a benyújtott újítások megvitatására. _A legérdekesebb Siklósi Gyula főmolnár elgondolása, amely a malmokban alapvető módon megváltoztatná a gépi berendezések mai rendszerét. Ennek léllege az, hogy a rázószitók működésbe állításához feleslegessé válnának a csapágyak és a tengely-meghajtó szíjak. A szitát elektromágneses készülék felszerelésével kívánja működésbe hozni, olyképpen, hogy a megszakításokkal működő mágnes magához rántja a szitát és az áram megszakadásaikor egy rugó a szitát visszahozza eredeti helyzetébe. Az ismertetés után szinte baráti beszélgetés formájában vitatják meg az egyes felmerült szakkérdésseket, különféle szempontokból kiegészítve egyéni meglátásokkal. Végül elhatározták a találmány kísérleti alkalmazását. Az ülés folyamán beszámoltak a Polgári Serfőzőnél tett látogatásról és megállanították, hogy igen hasonlóiy és szép dolgokat látták. Különösen az újítók és élmunkások körének megalkotása ragadta meg figyelmüket. Az értekezlet ezután az , egyes munkahelyeken tapasztalt hiányok ki éréket leérő térít rá. A sok érdekes és hasznos felszólalás után Petróczy Kálmán (Gizella) újító felelős felolvasta tanulmányát a malmok fizikai ési szellemi dolgozóinak viszonyáról. Megállapította, hogy a felszabadulás óta a két dolgozó réteg között ideológiai téren is hatalmas közeledés történt a szocialista országépítés javára. Végezetül megállapították, hogy az ilyen és ehhez hasonló ülések és értekezletek nagymértékben viszik előre a szocializmus építő munkáját. Ennek minél sikeresebbé tételére alakultak meg tulajdonképpen az újítók és élmunkások körei. MegHÍVÓ A Malomipari Dolgozók Termelő és Értékesítő Szövetkezete 1949. évi március 20-án 9 órakor Budapesten, Bajzir utca 19. számú emeleti nagytermében rendes közgyűlést tart. Az igazgatóság felhívja a szövetkezet tagjait, hogy az évi rendes közgyűlésen pontosan megjelenni szíveskedjenek. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság évi jelentése 2. Felügyelőbizottságnak az évi mérleg- és eredménykimutatásra vonatkozó jelentése. 3. Az évi mérleg- és eredménykimutatás jóváhagyása-4. Határozathozatal a felesleg felosztásáról. 5. Az igazgatóság és felügyelőbizottság felmentése. 6. Az igazgatóság és felügyelőbizottság felmentése. 7. Indítványok. Az üzletév mérlegét és az eredménykimutatást, az igazgatóság évi jelentését és a felügyelőbizottságnak a mérlegre és az eredménykimutatásra vonatkozó jelentését az 1949 évi március hó 10. napjától a közgyűlés napjáig a szövetkezet központi irodájában (Budapest, I, Soroksári út 44. sz. fdszt.) naponta reggel 8 órától délután 4 óráig lehet megtekinteni. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. Szavazni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. Meghatalmazotti csak szövetkezeti tag lehet* Egy tag csak újrv tagot képviselhet A képviseletre írásbelit meg* ha tabuázást kell kiállítani, melyet két szövetkezeti taggal, mint tanuval, alá kell! Íratni. Budapest, 1949 február hó 22. Az igazgatóság.