Élelmezési Dolgozó, 1957 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1957-07-10 / 1. szám
III. kongresszusunk határozatából — Tömegkapcsolatunk, önállóság, szakosztályok — A III. kongresszusunk előtt szakszervezeti tagságunkat több fontoskérdés foglalkoztatott. Taggyűléseken és a kongresszuson sok szó esett ezekről a kérésekről, kívánságokról, jogos követelésekről. Kongresszusunk nyilvánosan is állást foglalt ezekben, s a jogos követelések megoldására határozatot hozott. Bár az ellenforradalom a határozat végrehajtását késleltette, megsemmisíteni azonban nem tudta. A határozat alkalmazását és végrehajtását most még fokozottabban szorgalmazzák, állandóan napirenden tartjuk. Az elért eredményekről és a határozat végrehajtásának esetleges akadályairól szakszervezeti tagságunkat rendszeresen tájékoztatjuk a jövőben szaklapunk útján is. A KONGRESSZUS KÜLDÖTTEI választóik megbízásából többen szóvá tették, hogy gyenge a szakszervezeti vezetők és a tagság kapcsolata. A vezetők ritkán mennek a dolgozók közé. Így a szervezett munkások nem ismerik vezetőiket, a vezetők pedig nem elég tájékozottak arról, ami az üzemekben történik. A területi és az üzemi szakszervezeti bizottságok képviselői kifogásolták, hogy nagyon szűk a hatáskörük, önállóságukban gátolja őket abban, hogy az üzemek és a dolgozók mindennapi munkájában felmerült problémák megoldásában gyorsan tudjanak intézkedni. Többen kérték: tegyük lehetővé az iparban a régi hagyományos szakosztályokvisszaállítását. Ezt azzal indokolták, hogy iparunk több iparágból tevődik össze, s a szakosztályok ismerve a saját területüket, a szakszervezet vezetését segíteni tudják, a helyes munkastílus kialakításában, s olyan helyes határozatok meghozatalában, amely figyelembe veszi az iparágak dolgozóinak sajátos helyzetét, kérését, kívánságát. Kongresszusunk mindezeket szem előtt tartva, hozta a következő határozatot: „A szakszervezetek tömegkapcsolatának erősítése, a szakszervezeti demokrácia fokozottabb érvényesítése érdekében nagyobb önállóságot kell biztosítani a területi és üzemi szerveknek. Javítani kell az összes választott szervek munkáját, a kollektív vezetést, biztosítani kell a szakszervezeti tagság ellenőrzését a szervek munkája felett. A szakszervezet szerveiben és szervezeteiben minden fokon biztosítani kell a szakszervezeti alapszabály betartását és az Elnökség mellett 4—5 legfontosabb iparágban fel kell eleveníteni a szakosztályok rendszerét“. VAJON MIT TETTÜNK MÁR e határozat nyomán? Tömegkapcsolatunk kiszélesítésének egyik eszközéül szaklapunkat használjuk fel. Ezen keresztül rendszeresen tájékoztatjuk tagjainkat szakszervezetünk munkájáról, a szakszervezeti mozgalom helyzetéről. Biztosítjuk, hogy a szervezett munkások az újságon keresztül is véleményt mondjanak munkánkról, közöljék kérésüket, kívánságukat. Szakszervezetünk vezetői — a figyelmeztetés nyomán — arra törekednek, hogy minél több időt töltsenek el a dolgozók között. A KV, az elnökség és az apparátus vezetői hetenként 3 napot töltenek egy-egy üzemben. Ez lehetőséget ad arra, hogy ne másod, vagy harmadkézből tájékozódjanak hanem közvetlen a helyszínen ismerjék meg a dolgozók hangulatát, problémáját, s kérjék ki véleményüket a szakszervezet munkájáról, a hozandó intézkedésekről. Ezt a célt szolgálja az elnökségnek az a határozata is, amely szerint az elnökség tagjai az üzemekben fogadó napokat tartanak. Mindezek mellett a vezetőknek részt kell venni az üzemek rendevényein, szakszervezeti taggyűlésein. A taggyűléseken szerzett tapasztalatokat felhasználják és a vezetés módszereit e tapasztalatok figyelembevételével konferenciákon vitatják és alakítják ki. Egy-egy alapvető határozat meghozatala előtt a vezetők kikérik az alsóbb választott szervek és a szervezett munkások véleményét, s a határozat meghozatalánál észrevételeiket, javaslataikat figyelembe veszik. A hozott intézkedésekről rendszeresen tájékozatjuk tagságunkat beszámolókban, elnökségi tájékoztatókban, és a szaklapon keresztül. Szakszervezetünk apparátusa a területi bizottságok, a dolgozók panaszait, kéréseit minden esetben megvizsgálja. Panaszirodánk pl. ez évben már 604 bejelentéssel, panasszal foglalkozott, érdemben intézkedett. A szervezett munkásokban ez növeli a szakszervezet iránt érzett bizalmat, mert hiszen látják, nincs olyan kérdés, amelyre ne kapnának tőle választ. A TERÜLETI ÉS A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGOK hatáskörét részben már sikerült bővítenünk. Pl. a TB-k a tanácsi vállalatok tervezésében, a termelés és termelékenység mutatószámainak kialakításában a tanáccsal együtt — az SZB-k és a dolgozók bevonásával — döntenek. Az elnökség a TB-kre bízta minden munkaügyi kérdés (munkaidő, bér stb.) üzemi szintű intézését, az üzemek kultúrnevelési költségeinek elosztását, a területi és üzemi sportkörök, klubok irányítását, költségvetésük jóváhagyását, a költségek felosztását. Szakszervezeti bizottságainkkérésére az elnökség lehetőséget adott arra, hogy gazdaságilag is nagyobb önállósággal rendelkezzenek- Pl. a kétszáz főt foglalkoztató üzemekben már a szakszervezeti bizottságok dönthetnek a szülési, halálozási és rendkívüli segélyek ügyében. A jövőben ők határozzák meg a reszort- és munkabizottságok szükségességét, létjogosultságát és ezek tagjainak számát is. Mivel az üzemekben az elmúlt időben igen sok viszályra adott okot a munka- és védőruha-juttatás, elnökségünk úgy határozott, hogy a jövőben az SZB-k a vállalatok igazgatójával közösen a dolgozókkal való megtárgyalás alapján döntenek a munka- és védőruhajogosultság megállapításában, a kihordási idő meghatározásában. Ugyancsak az SZB-k döntenek a jövőben az üzemi kultúrcsoportok és sportszakosztályok létesítésében is. ELNÖKSÉGÜNK MELLETT több szakosztály alakult. A szakosztályok eddigi működésükkel — különösen a műszaki és malomipari és húsipari szakosztály — bebizonyították létjogosultságukat. A vezetőket arra ösztönözték, hogy egy-egy fontosabb intézkedésnél vegyék figyelembe az iparág sajátos helyzetét is és számos hasznos javaslatot tettek a vezetés módszereinek megjavítására. A szakosztályok többsége azonban még nem rendelkezik kellő tapasztalattal. Ezért munkájukat nem tudják kellőképpen elvégezni. Elnökségünk a jövőben nagyobb segítséget, kíván adni a szakosztályoknak. E célból dolgozta ki a végleges működési szabályzatukat, amit a közeli KV- ülés elé terjeszt megvitatásra és jóváhagyásra. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy szakszervezetünk vezetői következetesen dolgoznak a kongresszus határozatának végrehajtásán. Az elért eredmények — amelyek igen kedvezően hatnak szakszervezetünk munkájának megjavítására — pedig azt igazolják: a kongresszus helyesen szabta meg ezekben a kérdésekben a legfontosabb tennivalókat. Várhelyi László Az MSZMP országos értekezlete kiemelkedő esemény volt A Magyar Szocialista Munkás Párt a közelmúltban tartotta országos értekezletét. Újjászervezett pártunk életének kiemelkedő eseménye volt ez. Az ország népe bizalommal és jogos várakozással tekintett az értekezlet elé. Nem kellett csalódniok. A pártértekezlet több lényeges kérdésben foglalt állást. Ezeket mélyrehatóan elemezte, vitatta. A kialakult heves vitákban tisztázódtak a kérdések, és ennek alapján a párt egységesen tud fellépni. A pártértekezlet nyomatékosan figyelmeztetett: vigyázzunk a párt egységére, mint a szemünk fényére. Az országos pártértekezlet igen fontos határozatot hozott a párt, a gazdasági, a kulturális munka megjavítására és más kérdésekben is. Megvitatta és elfogadta a párt Szervezeti Szabályzatát. Ference: A gyönyörű üdülő 6 holdas parkjával együtt ifjú nemzedékünk birodalma. Százkét apróság megannyi tarka virágcsokor boldog kacajától hangos az udvar. Két héten keresztül élvezik a nyaralás örömeit. Vajon milyen itt az élet, ezt szeretnénk megtudni? S a körénk gyűlt gyermekeket nyomban meg is kérdezzük: Hogy érzitek magatokat? — Nagyon jó itt lenni — mondják szinte kórusban, aztán uccu neki, ki a piros labda után, ki a homokozóba, vagy az öreg tölgyfák, fenyők árnyékába. Végig járjuk az üdülőt. Mindenütt a legnagyobb rend, tisztaság. Az ebédlőben már tálalják az ízletes ebédet. A gyermekek naponta ötször ülnek asztalhoz, s ez minden bizonnyal meg is látszik majd rajtuk, ha hazakerülnek. S ha már az étkezésnél tartunk, elmondjuk, hogy a személyzetnek ez egy kis bosszúságot is okoz. Ugyanis az asztalok kissé magasak, s a gyermekeket pokrócokkal kell megmagasítani, hogy nyugodtan ehessenek. Persze ez nem olyan nagy dolog, egy fűrése könnyen segít a bajon. Míg körbe járjuk az udvart, a doktor bácsi is megérkezik. 6 nap-nap után rendszeres látogatója az üdülőnek. No persze, kedves szülők, nem kell megijedni, mert hiszen senki sem beteg, csak az orvos éppen azért rendszeresen jár az üdülőkbe, hogy a gyermekek egészségére vigyázzon. Nincs ok tehát aggodalomra. Két hét múlva barnára sülve, egy féts súlygyarapodással, s meganynyi kedves emlékkel térnek majd haza gyermekeik. Felsögöd. Az üdülő udvarán a hús fák árnyékában deres fejű öregek nyújtózkodnak, mások az asztal mellett sakk-csatában és társasjátékban mérik össze erejüket.. Közben vitatkoznak, a régi harcokra emlékeznek. Nyugdíjasaink, a szakma és a szakszervezeti mozgalom veteránjaink. Huszonhárman, két héten keresztül a szakszervezet vendégei, ingyenesen üdülnek. Számukra ez sokszorosan kiérdemelt megbecsülés, hiszen életük nagy részét az élelmezési szakmában becsülettel dolgozva töltötték és sok-sok éven keresztül a szakszervezeti mozgalom harcosai voltak. Knerr Máté elvtárs pl. 50 éven keresztül dolgozott egyhuzamban a Marhavágóhídon. Fiatal korában kezdett megismerkedni a mozgalommal. S a többiek: Balogh Márton, Gáspár Ferenc, a 90 éves Léderer Károly bácsi és 61 éves fia Rezső — és még hosszan sorolhatnánk — valamennyien soksok dolgos hétköznapot szenteltek a szakmának, szakszervezeti mozgalmunknak. Ha szóba kerül a munka, hogyan csináljuk ezt, amazt, nagyon sok okos javaslatot kapunk tőlük. Egyszerű szavaikból kitűnik: a szakszervezeti mozgalomért még most is felelősséget éreznek. Ezt láttuk a 85 éves Fehér József bácsiban is, aki azt tanácsolta: tartsunk minél több gyűlést, hogy a dolgozók elmondhassák mindazt, ami tetszik nekik, vagy a szívüket nyomja. Az ellenforradalom gaztetteiről is beszéljenek sokat, ne engedjék, hogy még egyszer előforduljon október 23, hiszen egész életünkben azért harcoltunk, hogy a munkásoké legyen a hatalom — mondja, aztán szerényen hozzá teszi —, ha netalán szükség lesz ránk, ott leszünk, az őszinte, segíteni akarást tút szívből köszönjük. Most azonban azt tanácsoljuk, nyugodtan pihenjenek, mi már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy nyugalmukat biztosítsuk. Azt azonban szívesen vesszük, hogy tanácsaikkal, javaslataikkal továbbra is segítenek bennünket. Szollár György ii szereti a csokit? Íme a szavazás Nekik a csengődi rizling ízlik a legjobban Munkavédelem, munkásellátás, kultúr- és sportmunka az elnökségi ülés napirendjén Szakszervezetünk elnöksége június 24-i ülésén megvitatta az édesipari szakosztály jelentését a kultúr- és sportmunka tapasztalatairól, az élelmiszeripar munkavédelmi és munkásellátási helyzetét, a szakszervezet pénzügyi helyzetét, a költségvetési arányok alakulását és az elnökség III. negyedévi munkatervét. Az elnökség határozata kimondja, az üzemi kultúrcsoportok munkáját meg kell javítani, konkrét feladatokkal kell ellátni őket, hogy mielőbb talpraálljanak. Az édesipari fiatalok részére biztosítani kell táncos rendezvényeket, szavalatokkal, zeneszámokkal tarkítva. Az üzemeket megfelelő filmekkel kell ellátni. Rendezni kell a könyvtárhálózatot. A sportmunkát az édesipari gyárakban is a tömegsport irányában kell fejleszteni. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt időben a vállalatoknál elmulasztják a biztonsági szemlék tartását, balesetoktatást, romlott a munkafegyelem, amelynek következtében nőtt a balesetek száma. Az elnökség a munkavédelmi osztályt megbízta, mutassák ki: egyegy balesetből mennyi kára származik a népgazdaságnak és az egyénnek is. Az osztály gondoskodjon nevelő, agitatív propagandaanyagokról. Az elnökség megvitatta a munka- és védőruhajuttatás és kihordás módosításáról szóló javaslatot. Eszerint a jövő évtől a vállalat igazgatója és a szakszervezeti bizottság — a dolgozókkal való megtárgyalás alapján — határozná meg azokat a munkaköröket, amelyekben a vállalat munkaruhát, formaruhát, illetve időjárás elleni védőruhát ad. Ha a vállalat a dolgozó részére az igényjogosultság kezdetében munkaruhát, valamely oknál fogva nem tud adni, a juttatási időt az igényjogosultság időpontjától kezdődően kell számítani. A javaslat még több módosítást is tartalmaz. Az elnökség megállapította, hogy az utóbbi időben, bár javult a munkásellátás, azonban még nem kielégítő. Több helyütt elhanyagolják a munkásszállásokat, s más szociális intézményt. Ezért az elnökség utasította a munkavédelmi és szociális osztályt, hogy havonként 11 iparágban (ez évben 6) vizsgálja felül a munkavédelem és munkásellátás helyzetét. Egy-egy iparág vizsgálata után a szakszervezet vezetői a minisztérium felelős vezetőivel tárgyalják meg a tapasztalatokat, a felmerült problémákat. Az iparág tapasztalatairól jövő év januárjában az osztály jelentést ad az elnökségnek. A költségvetés vitája alapján az eredetileg tervezett 13 millió forint bevételt 14,5 millió forintra emelték, figyelembe véve a béralap növekedését és az elmúlt félév tagdíjbevételét. Az elnökség több bejelentést hallgatott meg, s ezekben döntött. Ezenkívül meghallgatta Csutorka Lajos elvtárs, a szakszervezet titkárának szóbeli tájékoztatását a szakszervezet apparátusából elkerült dolgozók helyzetéről, ezt rezüik Fenyvesi József elvtárs, a Sárvári Cukorgyár Célgazdasága szakszervezeti bizottságának elnöke közölte velünk, hogy a vállalat műszaki és adminisztratív dolgozói a múlt évi prémiumukat még ez év áprilisában sem kapták meg. Szakszervezetünk közbenjárására az Élelmezésügyi Minisztérium Cukoripari Igazgatósága a dolgozókat megillető prémiumot kifizettette. Hasonló panasszal fordult hozzánk Beta László elvtárs, a Kaposvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozója. A panaszt kivizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a prémiumkifizetés elhúzódását az egyes vállalatok hanyagsága okozta, mert a mérlegbeszámolókat nem küldték meg az igazgatóságnak. Közbenjárásunkra a Sertéstenyésztési és Hízlalási Igazgatóság a kaposváriak múlt évi prémiumkifizetését a vállalat részére engedélyezte. Az igazgatóságnak javasoltuk: a jövőben vonják felelősségre azokat, akik akadályozzák azt, hogy a dolgozók időben megkapják a megérdemelt prémiumot. Hegyi Gizella, a Budai Malom dolgozója panaszos levelében arról írt, hogy a vállalat törvényellenesen megszüntette munkaviszonyát. Panaszirodánk vizsgálata során megállapította, hogy Hegyi Gizella panasza helytálló, ugyanis miközben kórházi ápolás alatt volt, munkakönyvébe egyszerűen beírták, „hozzájárulással kilépett”, holott ő nem akarta munkahelyét elhagyni. Figyelmeztetésünkre a vállalat igazgatója belátta: hibát követett el, s a törvénytelenséget megszüntette. Ezt követően Hegyi Gizelának segítséget nyújtottunk ahhoz, hogy nyugdíját újra megállapítsák, s ez számára előnyösebb legyen. A Budapesti IV—XV. kerületi Sütőipari Vállalat dolgozói, akiket a vállalat elbocsátott, sorozatosan panasszal fordultak szakszervezetünkhöz és kérték, állítsák vissza munkaviszonyukat. Ezek nyomán szükségesnek tartottuk, hogy az Élelmezésügyi Minisztérium Sütőipari Igazgatóságával, a Budapesti Tanács VB Élelmiszeripari Igazgatóságával együttesen vizsgálatot tartsunk a vállalatnál. A vizsgálat felfedte, törvénysértésről van szó, a dolgozókat törvényellenesen bocsátották el. A Területi Egyeztető Bizottság, a Tanács Iparügyi Osztálya a dolgozók munkaviszonyát visszaállította. Javasoltuk az illetékes szerveknek, hogy a dolgozók törvényellenes elbocsátásából eredő károkért (amely mintegy 15 200 Ft) vonják felelősségre azokat, akik a törvénysértést elkövették. Vida Gyula, az Ercsi Cukorgyár dolgozója arról panaszkodott, hogy a vállalat nem akarja fizetni tizenkét napi munkabérét, azzal az indokkal, hogy ez nem jár részére. A panaszt helyszínen vizsgáltuk meg, s az Egyeztető Bizottság döntött. Vida Gyula ennek nyomán megkapta a törvényesen járó bérét. Üdülési hírek Szakszervezetünk ez évben ezenhétszáz gyermeket küld üdülni az ország különböző helyeire. Ezen belül körülbelül 150-en vesznek részt külföldi üdültetésben. Szakszervezetünk régi harcosai közül mintegy száz nyugdíjast üdültetünk ez évben. A kéthetes üdülés költségeit szakszervezetünk téríti. Fiataljaink sátortáboroznak Szakmánk ipari tanulóinak sátortáboros üdültetéséhez szakszervezetünk 30 000 Ft-tal járul hozzá. Fiataljaink az ország különböző helyein sátor, táborozással töltik nyári szünidejük egy részét.