Élelmezési Dolgozó, 1972 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Küzdünk a nemzetközi szakszervezeti egységért Az ÉDOSZ központi vezetőségének meghívására Magyarországra látogató Arab Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége, az Egyesült Arab Köztársaság Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete, a Lengyel Élelmezés- és Cukoripari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete képviselői Budapesten tanácskoztak az ÉDOSZ székházban 1971. december 16-án. A testvéri szakszervezeteket különösen érdeklő kérdések megbeszélésén túl megvizsgálták a nemzetközi helyzet és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom alakulásának kérdéseit. A közös nyilatkozat Az Arab Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége és a három testvérszakszervezet a proletár internacionalizmus, a marxizmus-leninizmus szellemében, a világ élelmezésipari dolgozóinak táborában tovább küzd az egyetemes haladás és a béke biztosításáért, a nemzetközi szakszervezeti egység megteremtéséért. Erőiket nem kímélve, a szakszervezeteikhez tartozó tagságot mozgósítják az imperializmus elleni harcra, amely a világ dolgozóinak közös ellensége. Támogatják a Szovjetunió politikáját, amely a világ dolgozóinak legfőbb támasza, a béke őre. Mély aggodalommal figyelik az India és Pakisztán között kirobbant háború alakulását. Támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek a haladó erők részéről megnyilvánulnak az India és Pakisztán közötti háború politikai rendezése, Kelet-Pakisztán függetlenségének érdekében. Az Arab Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége és a három testvérszakszervezet képviselői ismételten szolidaritásukról biztosítják az arab népeket az imperializmus ellen vívott igazságos harcukban és fenntartják azon követeléseiket, hogy Izrael vonuljon vissza az öszszes elfoglalt arab területekről. A tanácskozás résztvevői támogatják az SZVSZ Élelmezési-, Dohány- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége Adminisztratív Bizottságának XXII. ülésén hozott határozatot az Európai Ázsiai Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Konferenciájának összehívására. Javasolják, hogy a nemzetközi szövetség titkársága kezdjen tárgyalásokat az Arab Élelmezési Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége titkárságával a konferencia előkészítésével kapcsolatos közös feladatok kialakítására. Üdvözlik a LEMP VI. kongresszusának határozatait és sok sikert kívánnak a lengyel élelmezés- és cukoripari dolgozóknak a szocializmust építő nemes feladataik végrehajtásához. Az Arab Élelmezésipari Szakszervezetek Szövetsége, az EAK és a lengyel testvérszakszervezetek képviselői magyarországi látogatásuk során megállapították, hogy az ÉDOSZ vezetői nagy erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységének megteremtéséért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Eredményesen fejlődik a szakszervezeti demokrácia, a tagság érdekeinek védelmében. Szakszervezeteik vezetése és tagsága nevében üdvözlik a Magyar Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetőségét és tagságát. Sok sikert kívánnak az 1972. évi célkitűzések megvalósításához. A három testvérszakszervezet képviselői megállapodtak az egymás közötti kapcsolataik erősítésében, kölcsönösen tájékoztatják egymást e tevékeny M. ABDEL LATIF RAYAN, az Arab Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének elnöke ANTON KUZBA, a Lengyel Élelmezés- és Cukoripari Dolgozók Szakszervezetének elnökeségük eredményeiről. Minden olyan akcióban részt vesznek — mozgósítják tagságukat, amely az általános haladást, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását és a béke megvédését szolgálja. Baráti üdvözletüket küldik az 1972. év januárjában megrendezésre kerülő Latin-Amerikai Élelmezésipari Szakszervezetek nemzetközi konferenciája résztvevőinek. Sok sikert kívánnak a konferencia határozatai végrehajtásában, az imperializmus ellen vívott közös harcban. Az Arab Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége és a három testvérszakszervezet képviselői — együtt szakszervezeteik tagságával — támogatják és üdvözlik a nemzetközi felszabadítási mozgalmat Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Támogatják és testvéri szolidaritásukról biztosítják a nyugat-európai kapitalista országok élelmezésipari dolgozóit bérköveteléseik és munkakörülményeik javításáért vívott harcukban. ALI ABU YOUSZOF, az EAK Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének titkára DR. TAMÁS LÁSZLÓ, a Magyar Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára Százszázalékos ellátottság Ácsott Ács. Cukorgyár. A kettő elválaszthatatlan egymástól. A közelmúltban százéves fennállását ünnepelték a helyiek, s az iparág testvérüzemei. A vendégek örömmel járták körül a régi üzemet, érdeklődéssel néztek be minden helyiségbe. Kíváncsiak voltak arra, hogy az ódon falak között milyen az élet? Hogyan dolgoznak az ácsiak? Megismerkedtek az eredményekkel, a tervekkel, s ki-ki vérmérséklete szerint, dicsérte az ott dolgozó munkásokat, műszakiakat, a gyár valamennyi dolgozóját, a gazdasági és mozgalmi vezetőket. Meg is érdemlik! Olyan életet teremtettek, amire mindenki büszke lehet. íme, bizonyításul a számok sokasága. A bővítés, a fejlesztés, a beruházás 1969-ben kezdődött, a bölcsődei felújítással. A központi fűtés 63 ezer forintba került. A kicsik nagy örömmel vették tudomásul, hogy a legzordabb időben is meleg volt a legkisebb helyiségben is. Még abban az évben megkezdődött a központi irodák, a vendégszobák és a munkásszállás központi fűtésének szerelése is. A bekötésre idén kerül sor. A fenti munkálatokra 323 ezer forintot fordítottak. Sétáljunk tovább a cukorgyár területén. Megnéztük a női fürdőt. A létesítményt 1970-ben adták át. A költségek 67 ezer forintot tettek ki. És egy újabb állomás. A gépszerelőműhelyt és a hozzákapcsolt 100 személyes szociális létesítményt egy éve, 1971 januárjában vették birtokukba a gyár dolgozói. Ugyancsak 1971-ben, az év végén, adták át rendeltetésének a várva várt éttermet és a konyhát. A 300 személyes étterem s a 600 adagot készítő konyha építési költsége meghaladta a 7 millió forintot. Mi készül el idén, tehát 1972-ben? Az év második felében kerül átadásra a cukorraktár kibővített része. Ebben lesz a 30 személyes férfi és egy 60 személyes női fekete-fehér rendszerű öltöző-fürdő. Lesz a munkakörülményeket javító új kiszerelőhelyiség, amely megszünteti a porártalmakat. A belső gyárban már korábban kialakítottak két, egyenként százszemélyes fekete-fehér rendszerű öltöző-fürdőt, amelynek egyik részét már 1970-ben átadták a dolgozóknak. A második, tehát a befejező rész építése idén, az év második felében fejeződik. Eddig csak a számokat soroltuk. A gyár dolgozóinak ezek sokat jelentenek, hiszen minden új helyiség, minden felújítás az ő érdekeiket szolgálta. De mit mond a kívülállóknak összességében a sok adat? Egy mondatba összesűrítve: amikor az év végéig minden, fent felsorolt létesítményt átadnak, a szociális ellátottság eléri a száz százalékot! És ezzel véget is ér a dolgozókról való fokozott gondoskodás? Szó sincs róla! A központunkhoz címzett levélből hadd idézzünk egyetlen gondolatot, íme: „Szakszervezeti bizottságunk és a vállalat vezetősége a beruházások befejezése után fokozottabb mértékben fogja figyelmét a munkakörülmények javítására fordítani.” Jóleső érzés Ácsra járni. Látják az oda érkezők, hogy az öreg falak mögött friss, pezsgő, fiatalos munkalendület tapasztalható. Ennek okát mindenki azzal magyarázza, hogy törődnek az emberekkel. A fent leírtak, úgy hisszük, ezt fényesen igazolják! Az épülő cukorraktári szociális létesítmény és a kiszerelő Az új üzemi konyha 2 ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ Egy értekezlet után A Budapest és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat budai malomüzemében Gabeschitz Sándor tmk szocialista brigádvezetővel beszélgettünk. Kilenc alkalommal nyerték el a szocialista címet. A brigád tagjai esztergályos, marós, lakatos és villanyszerelő szakmunkások. Vállalásaik egyik fontos célja, hogy az üzembe beérkező termékek gépi úton történő fogadását, illetve feldolgozását biztosítsák. Ezt sikeresen teljesítették, mert a brigád hibájából üzemzavar nem fordult elő. Gabeschitz Sándor részt vett a gabonaipari országos szocialista brigádvezetői tanácskozáson. — Mi a véleménye a tanácskozásról? — Az a megtiszteltetés ért, hogy a vállalatunknál rendezett szocialista brigádtanácskozáson küldöttnek választottak meg az országos értekezletre. Nagy jelentőséget tulajdonítottam e tanácskozásnak, ahol tapasztalatainkat kicserélhettük. Úgy vélem, ez a fórum jelentősen segíti a szakma szocialista brigádmozgalmát — mondta. Sok jót és újat hallottam, de mégis éreztem, egy kissé háttérbe szorultak az ipart nagyon is közelről befolyásoló tényezők. Gondolok itt a nagyfokú létszámhiányra, a gépparkok elöregedésére, a molnár szakmunkás-utánpótlásra és az ezzel összefüggő problémákra. Véleményem szerint kevés gondot tártunk fel például a gabonaipari dolgozók megfelelő munkakörülményeinek, munkafeltételeinek megteremtésére, a nyári főszezon alatt a dolgozók általános ellátásának javítását célzó feladatokkal kapcsolatosan. Úgy gondolom, ha ezek a hiányosságok felszínre kerültek volna a tanácskozáson, előbbre vitték volna a szocialista brigádok munkáját, hatékonyabban segítették volna a dolgozók, a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek felelősségérzetének fokozását. Breitner Ferencné Elnökségünk napirendjén Szakszervezetünk elnöksége decemberi ülésén több fontos, a szervezeti élettel összefüggő kérdést vitatott meg. A két ülés közt végzett munkáról szóló főtitkári beszámoló után mint két szorosan összefüggő, lényeges dolgot vitatta meg és foglalta határozatba. Az Élelmezési Dolgozók Szakszervezetének hatásköri jegyzékét, valamint a központi vezetőség, az elnökség, valamint az apparátus osztályainak ügyrendjét. A határozatok, a vezetés és a szakszervezeti munka egésze hatékonyságának fokozását kívánják szolgálni. A hatáskörök decentralizálása elősegíti, hogy a kérdésekkel elsősorban ott foglalkozhassanak, ahol azok felmerülnek. Az elnökség ellenőrizte a szakszervezet 1971. évi gazdálkodását, s megvitatta az 1972. évi költségvetését is. A múlt évi gazdálkodásról szólva megállapította: szükséges a költségvetés főbb összegének és egyes előirányzatának módosítása, mivel az év közben jelentkező, s előre nem látható feladatok ezt indokolttá teszik. Az ez évi költségvetés jóváhagyásánál az elnökség fokozott takarékosságra, a pénzügyi gazdálkodásban szigorú fegyelemre hívja fel a figyelmet Az elnökség tájékoztatást kapott arról, hogy a közgazdasági szabályozóknak milyen hatásuk van a gazdálkodásra. E téma elnökségünk szeptemberi ülésének napirendjén is szerepelt már, s mivel rendkívül fontos kérdésnek tartja az elnökség e témát, az jövő év első felében ismét jelentésre kéri fel a minisztériumot. Az elnökség kidolgozta javaslatát — s ezt a központi vezetőség januári ülése elé terjeszti — a központi vezetőség és az elnökség 1972. első félévi ülésének tárgysorozatára. A program igen széles körű, felöleli a szakszervezeti munka valamennyi szakterületét, bizonyos kérdésekben az ipar dolgozóinak egészére kihatóan, más kérdésekben, egyes iparágakat, kisebb kollektívákat érintően. Tanácskoztunk bizalmiakkal, művezetőkkel Az ÉDOSZ Budapesti Bizottsága XLIII. kongresszusunk határozatának végrehajtása érdekében az elmúlt hetekben többek között kis csoportokban mintegy 460 szakszervezeti bizalmival és közel 330 művezetővel tanácskozott. Ezt követően szakszervezetünk székházában megbeszélésre hívtunk meg mintegy 250 szakszervezeti bizalmit és művezetőt A cél egyrészt az volt, hogy értékeljük jelenlegi helyzetünket és választ adjunk arra, milyen szerepük, feladatuk van szakszervezeti és gazdasági életünkben a bizalmiaknak és a művezetőknek. Másrészt, hogy az eredmények értékelése mellett szóvá tegyük a hibákat, a hiányosságokat, elemzés alá vegyük a művezetők és a bizalmiak partneri kapcsolatát. A beszámolóban és a hozzászólásokban is megállapítást nyert; az üzemi életben a szakszervezeti szervek, választott testületek szerepe, hatásköre és felelőssége az utóbbi években megnövekedett. Általában jó és eredményes együttműködés alakult ki a szakszervezeti tisztségviselők és a gazdasági vezetők között. Ezt a jó együttműködést minden szinten rendkívül fontosnak tartjuk. Gyakorlati jelentőségük miatt mégis kiemelkedik ebből a szakszervezeti bizalmiak és a művezetők közötti munkakapcsolat. A tanácskozás egyik fontos mondanivalója az üzemi demokrácia szélesítése volt. Az utóbbi éveikben e területen is feltétlenül lemérhető a fejlődés. Mégis egyértelműen meg kellett állapítani a legnagyobb lemaradás az üzemi demokrácia kibontakozásában van, mivel a művezetők egy része még ma is egy kicsit nyűgnek, tehernek érzi azt. Gyakorlati munkánk során számtalanszor azt tapasztaljuk, hogy például a termelési tanácskozásokkal összefüggő feladatokat a szakszervezeti szervekre igyekeznek hárítani, pedig az idevonatkozó kormány- és SZOT-határozatok egyértelműen tisztázzák mindkét fél feladatát. Az üzemi demokrácia vonatkozásában további gondot jelent, hogy sokan azt gondolják, az üzemi demokráciát letudhatják a termelési tanácskozások megtartásával. Pedig itt sokkal többről, a dolgozókkal való állandó és rendszeres tanácskozásról, véleménykérésről van szó, amely feltétlen meghozza a gyümölcsét. Sok szó esett a szakszervezeti szervek, ezen belül a bizalmiak jog- és hatásköréről is. Az általános elv az, hogy a hatásköröket és jogköröket mindenütt az azonos szinten dolgozó gazdasági vezetés hatásköréhez kell igazítani. A tanácskozásokon felszólalt bizalmiak elmondták, elegendő hatás- és jogkörökkel rendelkeznek ahhoz, hogy eredményesen ellássák munkájukat. Ez rendkívül fontos a szakszervezeti mozgalom számára, hiszen a dolgozók legközvetlenebbül e területen érzékelik a szakszervezet tevékenységét, az ő érdekükben végzett munkát. Ugyanakkor a művezetők is mindinkább érzik, ha döntéseik előtt véleményt kérnek a szakszervezeti bizalmiaktól, társadalmi segítséget kapnak munkájukhoz. A tanácskozás egy sor kérdésre hívta fel a szakszervezeti bizalmiak figyelmét Többek között, hogy nyújtsanak továbbra is segítséget gazdasági egységük termelési céljainak megvalósításához, a dolgozók neveléséhez. Hívják össze havonta, vagy ha szükséges, sűrűbben is csoportjukat és tájékoztassák tagjaikat a felsőbb szakszervezeti szervek munkájáról, határozatairól. Adjanak több módot és lehetőséget arra, hogy a csoport tagjai elmondhassák véleményüket, problémájukat Ugyanakkor időközönként kérjék fel a művezetőket is, hogy tájékoztassák a tagságot a csoport gazdasági feladatairól, elért eredményeikről, a tervekről, az intézkedésekről. Kérték, hogy a bizalmiak még következetesebben képviseljék a csoportjukhoz tartozó dolgozók érdekeit a műhelybizottság és a gazdasági vezetés előtt. Segítsék a dolgozók szakmai és politikai fejlődését Véleményezzék a kollektív szerződés csoportjukat érintő részét Ellenőrizzék az abban foglaltak betartását. Intézzék a csoport tagjainak panaszát, segélyezését, egészségügyi problémáit. Vonják be a szakszervezetbe a még szervezetlen dolgozókat. A tanácskozáson elhangzott hozzászólások azt igazolták, hogy szükséges és időszerű volt szót váltani a tennivalókról, az együttműködésről. Azt javasoljuk alapszervezeteinknek, folytassák a Budapesti Bizottság által megkezdett munkát, hívják össze a bizalmiakat és adjanak útmutatást a jó együttműködéshez, a helyes munkakapcsolatok kialakításához, hiszen ezzel a tevékenységgel is a szakszervezeti munkát erősítjük. Kurlik Imréné, a Budapesti Bizottság titkára