Élelmiszervizsgálati Közlemények 16. (1970)

Tárgymutató

Klorofilltartalom meghatározása kozmetikai készítményekben* LÓRÁNT BÉLA és NÁDORI PÁLNÉ Fővárosi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, Budapest A kozmetikai ipar készítményeiben egyre sűrűbben alkalmaznak olyan mes­terséges, vagy természetes alapanyagokat, amelyek alkalmasak a bőr irritációjá­­nak, gyulladásának, esetleg fertőzésének a megakadályozására. Az utóbbi anyagok közé tartozik a klorofill, a növények zöld festéke, amelyet nemcsak mint színezéket alkalmaznak a kozmetikai iparban, hanem a szakirodalom szerint desodoráló, bizonyos esetekben baktericid, sőt enzimgátló hatása miatt is (1—2). A hazai készít­mények közül a ,,Barbon” készítmények mindegyike, valamint a „Dentofil” fog­krém tartalmaz klorofillt. Ez az alapanyag nem tisztán kerül a forgalomba, hanem 37 —38%-os olajos oldata formájában. Tekintve, hogy a klorofill e készítmények egy fontos alapanyaga, indokolt volt egy módszer kidolgozása, hogy ezáltal e ható­anyagot a készítményekben meg lehessen határozni. A vizsgálat elve: kozmetikai célra a klorofillt növény olajban oldva hozzák forgalomba. Az ilyen készítményekből a klorofillt alkalmas oldószerrel — vizsgá­lataink során erre az aceton bizonyult alkalmasnak — különítettük el, az így nyert zöld oldat extinkcióját spektrofotométerrel mértük. A vizsgálati módszer kidolgozása: Az első feladat annak a megállapítása volt, hogy milyen hullámhossznál van a klorofill fényelnyelőképességének a maximuma. Különböző koncentrációjú kloro­filloldatokkal elvégzett mérési adatok azt mutatták, hogy a maximum 650 mm-nél van. Vizsgálatainkat 1 cm-es kü­­vettában végeztük. A kalibrációs görbe felvéte­lénél az eddigiek szerint jártunk el, a különböző töménységű ace­­tonos klorofilloldatok vizsgálata­kor kapott extinkciós értékeket a koncentrációkra és az extink­­ciókra vonatkozó koordináta rendszerben ábrázolva egyenest kaptunk, ez azt jelentette, hogy az alkalma­zott klorofilloldatok a közölt koncentrációértékek között a Lambert —Beer tör­vényt követik, más szóval, ilyen töménységű oldatok esetén a klorofilltartalom meghatározása lehetséges. Ennek alapján megkíséreltük különböző kozmetikai készítmények kloro­filltartalmának a meghatározását. Munkamódszerünk a következő volt: Barbon borotvakrém, borotválkozás utáni krém esetében: a 0,0002 g pontos­sággal mért krémet kb. ugyanannyi vízmentes nátriumszulfáttal kevertük össze, az így megbontott emulzióból acetonnal a klorofillt kioldottuk. Barbon arcvizek esetében: a mért arcvizet a klorofillről ledesztilláltuk, a szárazanyagból a klorofillt kioldottuk. A mellette levő egyéb desztillációs mara­dék nem zavarta a meghatározást. Denzofil fogkrém esetében: a mért fogkrémhez vízmentes nátriumszulfátot adtunk s úgy jártunk el, mint a borotvakrémnél. Minden esetben intenzív keveréssel végeztük a klorofill kioldását, mindaddig, amíg az acetonos oldat színtelen, átlátszó lett. Az 1. ábra szerint olyan de­ Hullámhosszak m 2-ben mérve 0,078% 0,016% 0,008% koncentrációjú klorofilloldatok esetében nyert extinkciók­ 630 0,650 0,125 0,095 640 0,810 0,180 0,112 650 1,100 0,225 0,120 660 0,820 0,155 0,080 670 0,410 0,070 0,055 * A módszer csak olyan készítmények vizsgálatánál alkalmazható, melyek klorofillon kívül egyéb színezékanyagot nem tartalmaznak. (Szerk.)

Next