Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1957
Futó József: A Tisza
a Tisza menti föld. Csakhogy ha gabonát vetettek belé, sok esetben a víz aratta le. A malária — melyet ekkor „magyar betegségnek” -nek neveztek — tizedelte a lakosságot. Nagyon „színes”, de „sok búval-bajjal bélelt” is volt ez idő tájt a Tisza menti falvak élete, a nóták tanúsága szerint is. A bizonytalanságon a Tisza megzabolázása, szabályozása változtathatott csak. Mit sem ért az egyéni kezdeményezés. A nemzet teljes összefogására volt szükség a bajok orvoslásához. Széchenyi István ösztönzésére Vásárhelyi Pál, a leghíresebb magyar vízépítő mérnök készítette el a Tisza szabályozásának a tervezetét. Vásárhelyi nagyon helyesen úgy okoskodott, hogy a kanyarok átvágásával meg kell növelni a Tisza rendkívül kis esését, így majd meggyorsul — úgymond — az árvíz lefutása is. A szabályozás előtt az árhullám a Szamos torkolatától Szegedig 50—60 nap alatt ért le. A szabályozás után ellenben ugyanezt az utat 6—16 nap alatt teszi meg. Az esés megnövekedését úgy érték el,hogy a Tiszabecs és a torkolat közötti eredetileg 1214 kilométeres utat 140 kanyar átvágásával 761 kilométerre rövidítették. Ezzel a kilométerenként 3,7 centiméteres átlagos esést 6 cm/km-re tudták növelni. Csakugyan meggyorsult az árvíz lefutása, de ezzel még nem óvták meg az árterületet az időleges elöntéstől. Az árvíz szétterülését a védőgátak építése akadályozta meg. Vásárhelyi azt javasolta, hogy magasra építsék a gátakat, legfeljebb 300—1000 méter távolságra egymástól, így az árvíz gyorsabban lefolyik és nincs ideje a gátak közötti terület feltöltésére. A Vásárhelyi-féle tervek ellenőrzésére az országgyűlés Paleocápát, a híres olasz vízépítő mérnököt kérte föl, ő a Pó szabályozása elvét akarta alkalmazni itt is. Vásárhelyivel szemben azt javasolta, hogy jó távol építsék egymástól a gátakat, hogy legyen helye az áradó víznek a gátak között. Csakhogy Vásárhelyi jobban ismerte a Tiszát, mint derék olasz mérnöktársa, s végtére is a magyar mérnök terve bizonyult helyesnek. Hanem Vásárhelyi korai halála, de még a szabad-v, ságharc hadi eseményei miatt is a Tisza szabályozása lassan haladt. Csak a század második felében gyorsultak meg a munkálatok. De egységes célkitűzések a szabályozás folyamán még akkor sem érvényesültek. A Tisza gátak közé szorítása a Hab«» az áradó Tisza A Bedre« és a Tisza találkozása Tokajnál