Élet és Tudomány, 1958. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-16 / 46. szám
Mit tehetnek még a háború ellen? — ez volt a fő témájuk. Fölvetődött a gondolat: fölkeresik Szabó Ervint, a Fővárosi Könyvtár híres igazgatóját, akivel a Kör fennállása óta a mindenkori tagság állandó kapcsolatban volt, s akiről tudták, hogy legalább ugyanolyan eleven kapcsolatban van a munkássággal, mint velük, s megkérik őt, hogy hozza őket össze öntudatos gyári munkásokkal. A Kör munkástanfolyamai, előadásai már eddig is teremtettek bizonyos kapcsolatot a munkássággal, de ezt a kis csoport már nem érezte elegendőnek. MTV érvük éppen csak bontakozott, amikor Szabó Ervin közvetítésével fölkereste őket a zürichi egyetemet járt s háborúellenes nézeteihez és céljaihoz elvtársakat kereső Duczynska Ilona. Duczynskára Svájcban nagy hatással voltak a baloldali (zimmerwaldi) szocialisták háborúellenes kiáltványai, megmozdulásai, s hazatért, hogy Magyarországon gazdagodott hasonló mozgalmat. Kör diákcsopor gondolataival, és került ugyanakk ilatba a munkássággal. Sőt a volt galileisták , mérnökök, műszaki tisztviselők, egyéb értelmiségi dolgozók s a körbe járó vendégek , katonák, munkásifjak, munkások — közvetítésével kialakult egy közvetlenebb kapcsolat is az ugyancsak a háború ellen fellépő új szervezetekkel, az Ipari és Közlekedési Alkalmazottak Országos Szövetségével, majd ami ennél is fontosabb volt: a mind több gyárat magában foglaló Gyárközi Bizottsággal. A Kör mélyén éledő kis csoport a volt galileistákkal és a gyári bizalmiakkal együtt nekilendült a munkának: háborúellenes és a katonákat a fegyverhasználat megtagadására biztató ró iratok készítése, tiltakozó gyársztrájkok szervezése és segítése került programjukba. Működésük egyik jele az az antimilitarista plakát volt, amelyet egy novemberi hajnalon „Egy embert, egy fillért se a hadseregnek!" felirattal Budapest utcáin a hetedik hadikölcsön jegyzésére buzdító hirdetmény mellé ragasztottak ki. Igaz, a rendőrök kardjukkal rövid idő alatt levakarták e plakátokat. A háború ellen tettekre lendült kis dtia Duczynska révén a zimmerwaldi ér Szabó Ervin segítségével szorosabb csoportot azonban nem állították meg. Daraymán Ilona, a per másik lávádlottja Ezekben a napokban győzött Oroszországházi a forradalom. Ez nemcsak kitörésének a hírével serkentette őket, hanem másként is segítségükre sietett : a csoport egyik tagja, a 19 éves Csillag László megtalálta az utat olyan orosz hadifogoly-munkások és emigrált forradalmárok felé, akik a konspirációs munkához, plakátok készítéséhez náluk jobban értettek. Sólom és Josztasz Valdemár (Vlagyimir) és társaik sokszorosító gépet szereztek nekik, technikai tudásukat és konspirációs tapasztalataikat is rendelkezésükre bocsátották. A röplapok egy ideig Sallai Imre, akkoriban 21 éves banktisztviselő hónapos szobácskájában készültek éjszakánként, majd amikor már nem érezték ott biztonságban magukat, Duczynska Ilona albérleti szobájában. Nappal a kis csoport tagjai gyárakba jártak. A kiépült munkásbizalmi rendszer s a galileista csoport kiegészítette egymást. Az egyik a szervezetet, a másik az eszmei irányítást adta. 1917 végére a munkásság nagy tömegmegmozdulásra és általános háborúellenes sztrájkra készült. A kis csoport arra gondolt: az ő feladata felvilágosítani a katonákat, nehogy teljesítve a parancsot, a háború ellen tüntető tömegekre fordítsák fegyverüket. 1918 január első napjaiban a kaszárnyák katonái már olvashatták is a nekik