Élet és Tudomány, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52 szám)
1973-11-02 / 44. szám
a Kaukázus hatalmas vonulata. A roppant sziklák meginogtak, s a csúcsok lábainál szakadékok nyíltak. Dagesztánban megállt az élet. Huszonkét falu teljesen elpusztult, 260 hegyi településen emberek ezrei maradtak fedél nélkül. Heteken át temettek. A főváros földszintes házai beomlottak, a kőépületek megrepedtek. A földrengések — kisebbnagyobb szünetekkel — egész májusban tartottak, s a helyreállítás gigászi munkáját a jókora erejű lökések még 1971 nyarán is zavarták, hátráltatták. A Szovjetunió népei sokféle formában siettek a dagesztániak segítségére, és azóta Mahacskala, Kaszpijszk, Haszavjurt, Gunyik, Bujnakszk is szebb, elegánsabb, mint valaha. Ramadani „ki mit tud" S nemcsak szépek — vidámak is e városok. Hétvégeken a rajonközpontok, a falvak főterein kora reggeltől szól a zurna, ez a fülünknek kissé szokatlan hangokat adó fúvós hangszer, zeng a kéthúrú tara és a háromhúrú khimancsa, s a táncolókat egyre gyorsabb ritmusra serkenti a baraban, a juhbőrből készült dob. A versenyláz minden alkalommal magasra szökik. Kolhozok és szovhozok, kumükok és avarok, tatok és tabaszaratnak kultúrcsoportjai vetélkednek egymással, majd előlépnek a legjobb táncosok és a legügyesebb zenészek, s alkonyatig szórakoztatják közönségüket és önmagukat. A dagesztániak nemzedékeit az évszázadok során áthatotta az iszlám. A hegyek lakói között e vallás bibliája, a korán volt minden emberi érték mértéke, s így nem szabad csodálkozni azon, ha a mohamedán hagyományok tovább élnek. Ez nem feltétlenül függ össze vallásossággal, mint ahogy a karácsony megünneplése sem. A fiatalabb nemzedéktől ráadásul mi sem áll távolabb, mint éppen a bigottság. (A köztársaság iskoláiban túlnyomórészt éppen az iszlám által sok vonatkozásban hátrányosan megkülönböztetett lányok tanulnak.) Ha a hagyományok tovább élnek is, új elemekkel gazdagodnak, s átalakulnak. A hajdani vallási öszszejövetelekből így lettek vidám, táncos vetélkedők; az őszi nagyböjtből, a ramadánból országra szóló, nagyszabású kultúrverseny, afféle „ki mit tud”. . . Ha Magyarországról erre vetődik egyegy külkereskedő vagy turista, a főváros repülőterén ne lepődjék meg a szívélyes, mediterrán hangulatú fogadtatáson, a virágcsokrokon. A dagesztániak úgy érzik, rokonokat köszöntenek. Benedek István Gábor Gazdag fogás