Élet és Tudomány, 1980. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-04 / 27. szám
XXXV. évf. 27 “* Siam 1980. VII. 4. SZÁMUNK TARTALMA: 835 A KUTATÁS HAZAI MŰHELYEIBEN: A TITAVIT Dr. Pais István 837 NYELV ÉS ÉLET: KÉTLÉPCSŐS MAGYARÍTÁS Hernádi Sándor 838 MILYEN ÉRZÉS TÚSZNAK LENNI? Oláh Tamás 840 AMIRŐL BESZÉLNEK: GALÓCA AZ ASZTALON Dr. Rimócsi Imre 842 KÍSÉRLETEZZÜNK ÉS GONDOLKOZZUNK! AZ ÜTKÖZÉSEK Jeges Károly 844 AZ AGY FEJLŐDÉSE Dr. Jármay Valéria 847 A TVERI IKONFESTŐ ISKOLA Dr. Rúzsa György 850 AZ ANGOLOK „FÖLFEDEZIK” OROSZORSZÁGOT Szuhay-Havas Ervin 853 FÖLDI FIGYELŐ 1980. TAVASZA Dr. Dunai Sándor Dr. Hédervári Péter 856 ELKÉPZELT ÁLLATOK KERTJE 859 A TUDOMÁNY VILÁGA 862 MÚZEUM - ÚJ KÖNYVEK 863 A HÁTLAPON: BARÁTKA Dénes János Címképünk: Bojtár Ottó felvétele a Milyen érzés túsznak lenni? című cikkünkhöz A következő számunk tartalmából: Az Első Magyar Pozsony- Nagyszombati Vasúti Olimpiák fényei : Rákkeltő anyagokat leleplező baktériumok 9 A mesterséges eső 0 A sport és a szex £ Cousteau kapitány 70 éves 9 Kísérletezzünk és gondolkozzunk! £ Elképzelt állatok kertje 0 A tekerőlant 0 A tudomány világa. 834 KEDVES ODEÍtSÜNK! Lehet-e az öszvérnek csikója? — kérdezi Stubendek László komáromi (Komárno) olvasónk, arra vonatkozva, hogy 15. számunkban, A tudomány világa rovatban azt írtuk, nem. Az öszvér a ló és a szamár hibridje, s öszvérnek öszvérrel való párosításából sohasem jön világra utód. A hím öszvérek ugyanis mindig terméketlenek. A nőstények ivarszervei rendesen fejlettek, de a peteérés mégis többnyire elmarad. Kivételesen akadnak termékeny nőstények, s ha ezeket lóménnel fedeztetik, lócsikó születik. Ha szamárménnel fedeztetik a termékeny öszvért, öszvércsikó jön világra. Az öszvér mégsem tekinthető önálló fajnak — s éppen erre szokták példának felhozni —, mert fajtársával párosodva nem hoz létre utódokat. A hermafroditizmusról olvasott lapunkban Wass Albert törökszentmiklósi olvasónk, s most újra érdekli a kérdés. Múlt évi 21. számunkban választ talál kérdéseire a Sejtek sorstérképe című cikkünkben. Törékeny gyíkot fényképezett Bárdos Deák Péter (Budapest), s egy kis cikket is mellékelt hozzá. Sajnos a kép műszakilag nem felel meg nekünk, így különben kifogástalan írását sem tudjuk használni. (Reméljük, hogy a védett gyíkot szabadon eresztette!) Jó ötletet ad szerkesztőségünknek Bujdosó György miskolci olvasónk. Javasolja, időnként térjünk vissza egyegy régi cikkünk tárgyához, s mutassuk be, mi lett a sorsuk azoknak az ötleteknek, tanulmányoknak és gyógyszereknek, amelyekről régebben írtunk. A magyarországi munkásegyesületek létrejöttéről, történetéről szóló cikkünk (1980, 12. szám) nyomán az Egyesült Államokban élő magyarság hasonló intézményeinek szerveződéséről ír Jahn Ferenc Los Angelesből. Köszönettel vettük rövid írását, s azt cikkünk szerzőjének továbbítottuk. Dr. Soltész István budapesti olvasónknak üzenjük: a mozgó villámerőműre vonatkozó ötletének találmánynyá fejlesztése — mint ahogyan egyéb, hasonló ötleteké sem — nem tartozik szerkesztőségünkre. Ezért kérésével nem tudunk foglalkozni. A forma élettani hatása felől érdeklődik Dalos István Svédországból. Ennek a növénynek a gyökerét Magyarországon a fűszerek közé sorolják, egyben vagy reszelve húsételeket, savanyúságot ízesítenek vele. A tormagyökérben levő szinigrin nevű glikozidból mustárolaj keletkezik, ez okozza a torma csípős ízét. A mustárolaj kis mennyiségben serkenti az emésztést, vizelethajtó és bőrizgató, emiatt az állatgyógyászatban használják, s a hajnövesztő szereknek is ez az egyik hatóanyaguk. Repülhet-e a bögöly óránkénti 1200 km-es sebességgel? — kérdezi Schmidt Ferenc pápai olvasónk. Nem! A leggyorsabb rovarok: a szitakötők, a bögölyök és a darazsak is legfeljebb 100 km-es sebességre képesek. Egész télre napsűtés című hírünkkel (807) vitázik Filip György dunakeszi olvasónk. Utánaszámoltunk az adatoknak, s ezúttal nekünk van igazunk. A jobb szigetelés és a kisebb fajlagos felület lehetővé teszi, hogy 120 m2-nyi napelem fedezze egy 500 m²-s alapterületű irodaház teljes hőszükségletét. Ebben az évben előreláthatólag nem írunk a fecskékről, üzenjük Buzsáki Judit pécsi olvasónknak. Hantos István (Tatabánya) azt kérdezi, hogyan védekezhet a fecskék által behurcolt poloskák, kullancsok ellen. Lehetőleg ne a madarak elpusztításával, hanem valamilyen rovarirtó szerrel! Laub József tatabányai olvasónknak nem tudunk segíteni: mi a fecskéknek és a verebeknek a fészekért vívott harcát a madarakra hagynánk — „győzzön az élelmesebb!” alapon. Szemének romlása miatt le kell mondania az olvasásról hűséges olvasónknak, Mészáros Péternek, ezért felajánlja az Élet és Tudomány 1955—1977. közötti évfolyamait az érdeklődőknek. Címe: Bp. V., Irányi utca 25. IV. em. (1056). kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. BÉTA-BOMLÁS: olyan radioaktív folyamat, amelynek során az atommag elektron vagy proton kibocsátásával jut energetikailag kedvezőbb állapotba. (A tudomány világa) EXPLÓZIÓ: nagy sebességgel végbemenő hőfelszabadulási folyamat. Kémiai értelemben azonos a robbanással; a földtanban a heves, robbanásszerű vulkáni kitöréseket nevezzük ~-nak. (Földi Figyelő) GLIASEJTEK: a központi idegrendszer támasztó szövetét alkotó sejtek, amelyeknek egyebek között szerepük van az agyi erek áteresztőképességének szabályozásában, az idegrendszer anyagcseréjében és védekezésében. (Az agy fejlődése) JÉGÁR (gleccser): a magas hegységeknek a hóhatár fölötti területein összegyűlő, a nehézségi erő hatására lefelé mozgó jégtömeg. A ~ fő részei: a hóhatár feletti hó és jég borította fimgyűjtő terület és a belőle táplálkozó gleccsernyelv. (Földi Figyelő) KELÁTOK: olyan komplex vegyületek, amelyeknek a molekulájában egy szervetlen alkotórészt (amely rendszerint fém, a vas ~-ban vas, a titán ~-ban titán stb.) a belőle kiinduló kötések a szétnyitott olló két száraként fognak össze a vegyület többi részével. A vízben oldható titánkelát gyártását Magyarországon szabadalmi oltalom védi. A TITAVIT nevű készítmény néhány hónap múlva a kereskedelemben is kapható lesz. (A TITAVIT) pH (péhá), hidrogénkitevő, hidrogénexponens: az oldatokban levő hidrogénion töménységének (koncentrációjának) a negatív logaritmusa. Mértékszám, amely az oldatok kémhatását, savas vagy lúgos voltát jelzi. A semleges oldat mértéke 7. Az ennél kisebb ~-érték azt mutatja, hogy az oldat savas, az ennél nagyobb pedig azt, hogy az oldat lúgos vegyhatású. (A TITAVIT) SZIMPATIKUS IDEGRENDSZER: a belső szerveinket beidegző, akaratunktól függetlenül működő idegrendszernek — a vegetatív idegrendszernek — a része. (A tudomány világa)