Élet és Tudomány, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-03-25 / 12. szám

­ASZTSZÍNHÁZ! környék paraszti népéből verbuválódott. Megfordult ott Bródy Sándor és a ro­mán konzul, a híres Kelet­kutató Stein Aurél és Já­szai Mari is. 1894 legnagyobb esemé­nye az új színház megnyi­tása volt. A műsort ismer­jük — Moliére Botcsinálta doktorát, André Theuriet Jean Marie című darabját és Plautus komédiáját, A kincset játszották­­, de az épületről az alaprajzon kí­vül nem maradt fenn más ábrázolás. A 2. képünkön egy olyan vázlat látható, amely a színházat a néző­tér felől mutatja, a 3. ké­pünkön pedig a nézőteret a színpadról láttató, az al­bumból most megismert fotót (pontosabban: rajzo­san javított fotót) látunk. Justh nem sokkal az új színház elkészülte után meghalt. Az volt a kíván­sága, hogy koporsóját ked­ves színészei vigyék a vál­lukon, s hogy a színház földjébe temessék. A ko­porsó később a gádorosi temetőbe került. Ma már az épület sincs meg. Csak az irodalom és az itt be­mutatott fénykép őrzi az emlékét. Konrádyné dr. Gálos Magda Az ÉT kérdezi: MIRE JÓ A KÍSÉRLETI TANKÖNYV? § A világ könyvtermésének harmada iskolai tankönyv. Hazánkban mintegy háromezerkétszáz-féle általános és középiskolai s még ennél is több fajta felsőoktatási tan­könyv van forgalomban. E sokféle tankönyv közül csak néhánynak a címlapján áll ez a megjelölés: kísérleti tankönyv, mégis sokszor indokolatlanul nagyobb vi­hart kavarnak, mint a többiek. Mi lehet ennek az oka? Egyáltalán, miért van rájuk szükség? — kérdeztük Dürr Bélától, a Tankönyvkiadó Vállalat irodalmi veze­tőjétől. Kísérleti tankönyvnek nevezzük azokat a tankönyve­ket, amelyeket — mielőtt végleges formában elkészül­nének — az ország néhány megyéjében az erre a célra kijelölt mintegy 20 osztályban egy éven át hasz­nálnak. A kísérleti tankönyvekből tanító tanárok észre­vételeit felhasználják a végleges tankönyvek elkészíté­séhez. Korábban még soha nem folyt ilyen nagyarányú kísérletezés a tankönyvekkel, mint most. Talán egy ki­csit erőltetett is ez a program, mert sokszor nem marad elég idő a tapasztalatok összegezésére. Sokszor a véle­mények ki is ütik egymást, van aki a könyvnek éppen azt a részét dicséri, amelyiket más meg kifogásol. Az Országos Pedagógiai Intézet a kísérleti tankönyveket hatásvizsgálatnak is aláveti. Ezek eredményét a felelős szerkesztők is megkapják és a végleges tankönyvek ki­alakításában fel is használják. Előfordul, hogy a kí­sérleti tankönyvről kiderül: nem jó, ilyenkor új szer­zővel kötünk szerződést.­­ Miért éppen a kísérleti tankönyvek körül támad­nak mégis a legnagyobb viharok? A kísérleti tankönyveket általában csak a szakmai körök ismerik. Azok, akik e körből a tantervről folyó demokratikus vitákban alulmaradtak, új támadásba lendülnek, amikor megjelennek a kísérleti tankönyvek. Nem tartják be a demokráciának azt a játékszabályát, hogy ha a többség valamit elfogadott, annak alá kell vetnie magát a kisebbségnek is.­­ A kísérleti tankönyvekből gondosan kiválogatott, az új iránt fogékony tanárok tanítanak. Amikor viszont elkészül a végleges változat, minden tanárnak abból kell tanítania, azoknak is, akik idegenkednek az újtól. Valóban. Ha a „konzervatív” tanárnak nehézsége tá­mad a tanításban, könnyen rámondja, hogy a tan­könyvben van a hiba. Bírálni mindig könnyebb. Jó példa erre, hogy a legerőszakosabb kritikusok — ami­kor azt mondjuk nekik, hogy akkor most velük kötünk szerződést, írjanak ők tankönyvet —írásra nem vállal­koztak.­­ Egyes tantárgyakból úgynevezett alternatív tan­könyvek is születtek. Erre miért volt szükség? Az elméleti indoklás úgy szól, hogy a tanterv kötele­ző, de a tanárnak meg kell adni a módszertani szabad­ságot, s választási lehetőséget a különböző felfogásban készült tankönyvek között. Ha ez így van, akkor nem csak kettő, hanem akár három, négy vagy még több tankönyvre is igény lehet. Ez azonban rettentő drága lenne. Valójában az egymással szembenálló tudomá­nyos iskolák kapják meg a maguk tankönyveit... A jó tanárnak persze — lehet bármilyen könyve — úgyis azt tanítja, amit ő jónak lát. Azt mondja a diákoknak, itt van a tankönyv, ezt megtanulhatjátok, de azt is próbál­játok megjegyezni, amit én mondok. Igaz, a munkatan­könyvekben a kérdések és a feladatok szinte progra­mozva vannak, de azok mindegyikét sem kötelező fel­dolgozni. A kényelmes tanár persze sokszor csak azt mondja­­, na, töltsétek ki! De igaz, hogy egyre keve­sebb a régi értelemben vett tanár egyéniség, aki füg­getleníteni tudja magát a tankönyvektől. Megváltoztak a tanárok életkörülményei, több órában tanítanak, és más tevékenységekkel is igyekeznek a jövedelmüket gyarapítani. 35.

Next