Élet és Tudomány, 1986. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-27 / 26. szám
TARTALOM XLI ÉVF. • 1986. VI. 27. 26. szám 803 A SZABADSÁG HÍD Enyedi László 805 NYELV ÉS ÉLET: A 13-AS SZÁM Dr. Somogyi Béla 806 A VADRÓZSÁK TUDÓS GYŰJTŐJE: KRIZA JÁNOS Kása László 808 KUTATÓMŰHELYEINKBŐL 809 A TISZTELT HÁZ Dr. Kukorelli István 811 ŐSREAKTOR AZ ŐSERDŐBEN Gajzágó Éva 813 EGY SOKHASZNÚ NEMZETI PARK Dr. Tóth Károly 816 AZ „EGYLYUKÚ" ŐSEMLŐS Szabó Jánosné 818 A SZENT JUPÁTTAL A VILÁG KÖRÜL - FOKVÁROS FELÉ Gál József 820 VÁLTOZÓ SZTAFILOKOKKUSZOK Dr. Forrai György , 821 40 ÉV - 40 REJTVÉNY - 40 NYEREMÉNY 822 TE VÉDD! GYOMAENDRŐD „GYARAPODÁSA" Dr. Weigert József 823 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! 824 A TUDOMÁNY VILÁGA 827 AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY 1986. (XLI. ÉVFOLYAM) 1-26. SZÁMAINAK TARTALOMJEGYZÉKE 830 MŰVELTSÉGÜNK TÉRKÉPEN Kozma Tamás, Schwertner János 831 PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ Brüll Mária A HÁTLAPON: AZ ELSŐ SPOT-HOLD A. I. Címképünk: Az erszényből kipottyant hangyász kölyök (Az „egylyukú” ősemlős című cikkünkhöz) A következő számunk tartalmából: Új távlatok a rákkutatásban 0 Az előítélet gyökerei 0 Vita az erdőpusztulásról 0 Románia a két háború között 0 Nyelv és élet 0 Meddig leszünk önkéntelen véradók? 0 Gyapjúba szőtt szellemek 0 Mi lesz veled ,,Balaton"? 0 A névjegy históriája 0 A hétköznapok lélektana 0 Figyelmébe ajánljuk 0 Sakkfantázia 0 Vízfigyelő 0 A tudomány világa. « O Kedves ÉT! Lapjuk múlt évi 8. számának ŐSFENYVES ÉS BAUXIT című írásában az utolsó bekezdés súlyosan elmarasztalta a Bauxitkutató Vállalatot abban, hogy a fenyőfői ősfenyvesnek a bauxitbánya által ki nem sajátított 200 hektárján végzett bauxitkutatás munkálatai közben nem tartja be a környezetvédelmi előírásokat. Ezt követően a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a Bauxitkutató Vállalat és a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakemberei közös bejáráson vettek részt az értékes természetvédelmi területen. Ennek során derült fény arra, hogy a területen valóban meglevő tankcsapdaszerű gödrök és hulladékkupacok nem a bauxitkutatás „melléktermékei”, hanem a környék lakossága által feketén termelt „homokbányák” visszamaradt gödrei, és a szétszórt hulladék túlnyomó része háztartási szemét. A kutatófúrások során óhatatlanul károsodik a környezet, mert a fúrótelep elhelyezéséhez alkalmanként fákat kell kivágni és a fúrási iszap tárolásához mintegy 3 m -es gödröket kell létesíteni. A vállalat azonban nemhogy a szükségesnél jóval több fát vág ki, hanem többnyire a technológiában jóváhagyott területnek csak mintegy a felét veszi igénybe. Fák kivágására az illetékes erdészettel történt egyeztetés alapján kerül sor, és a rendeletekben előírt módon fizetjük a kártalanítást is! A bejáráson tapasztaltak szerint a fúrás befejezését követő tereprendezést esetenként valóban nem kellő figyelemmel végezték el; a gödrökbe visszatemetett anyag fél-egy év alatt helyenként megsüllyed és a pótlólagos feltöltés elmarad. A több száz fúrási hely közül egynek-egynek a tereprendezése késik. A természetvédelmiterületen belül azonban egyetlen fúrási munkából visszamaradt gödröt sem találtunk. Vizi Béla (Alutröszt) A Magyar Alumíniumipari Tröszt és a Bauxitkutató Vállalat vezetőségének fent közölt álláspontjával kapcsolatban a következő észrevételeink vannak. Az iszapgödörnél nagyobb méretű homokgödrök egy része valóban a lakosság illegális homokszállításának eredménye. Ezek kialakulásához azonban néhány esetben az is hozzájárulhatott, hogy a fúrási helyek rendezését elmulasztották. A bejáráskor — az állítással ellentétben — a védett területen is találtunk néhány régi betemetetten fúrógödröt (például az 1382. számút). A tényszerűség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a már kisajátított és bányaművelés alá vont 80 ha kivételével a fennmaradó természetvédelmi terület nagy része alatt nincs bányászatra érdemes bauxit-előfordulás, így ott — szakszerűen mondva — nagy hálószerűségű fúrásokra nem is volt szükség. A fakitermelés mértékére vonatkozóan a közös terepbejárás tapasztalatai alapján egyet kell értenünk a tröszt válaszával. Továbbra is fontosnak tartjuk azonban a természetvédelmi területen kívül esedékes gondos rekultivációt. Ennek megvalósulásához a tröszt és a természetvédelmi hatóság jó együttműködésére lesz szükség, hiszen a védett területeket csak ott érdemes kialakítani, ahol azok a bányászat érdekeivel nem ütköznek. E területek kijelölésében a Bakonyi Természettudományi Múzeum a szükséges szakmai segítséget megadja. A természetvédelmi területen napjainkban is szaporodnak az illegális lakossági és szemétlerakóhelyek, méghozzá éppen a bányászat okozta sebhelyeken. Ezeket megszüntetni csak a helyi tanácsok, a lakosság, és a bányászati üzemek együttműködésével lehetséges. A pótlólagos védelem alá vonandó területek kijelölése után az erdészeti üzemtervek módosítását is szükségesnek látjuk. Indoklásul egyetlen példa: a megkezdett külszíni fejtés körül széles sávban gyantázás alá vonták az erdeifenyő-állományt. Ez azt jelenti, hogy a fák kivágása elkerülhetetlen. Nemcsak környezetvédelmi szempontból káros ez, hanem — mivel a lekopasztott területen erős homokszórás várható — a külszíni fejtésből nyert bauxit értéke is erősen csökkenhet. Galambos István—Ilosvay György * KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. BIOSZFÉRA-REZERVÁTUM: a Föld felszínén, a kőzetöv (a litoszféra) és a légkör határán kialakult, az életet fenntartó, mintegy 20 kilométer vastagságú bioszféra megóvására kijelölt terület. Abban az élővilág minden faját, egyedét, a termőföldet, a földtani képződményeket és a természetes — felszíni és felszín alatti - vizeket egyaránt védik. (Egy sokhasznú nemzeti park) ENTEROTOXIN: bizonyos sztafilokokkusztörzsek termelte, ételmérgezést okozó anyag. Elsősorban a baktériumokkal fertőzött tésztafélékben, tejes ételekben, cukrászkészítményekben fordul elő, de mindenféle, hosszú ideig tárolt ételben előfordulhat. (Változó sztafilokokkuszok) FOLKLORISZTIKA: a néprajznak a folklórral, vagyis a szóban vagy zenei formában élő szellemi néphagyománynyal - a népi mesékkel, hiedelmekkel, dalokkal, táncokkal stb. - foglalkozó ága. (Kriza János) MIKROKALORIMETRIA: olyan vizsgáló eljárás, amelylyel kis mennyiségű anyagok hőmennyiségét, illetőleg fajhőjét, olvadáshőjét, égéshőjét stb. mérik. (A tudomány világa) NOTOGEA: Ausztráliát és Új-Guineát magában foglaló állatföldrajzi egység, faunabirodalom. Hozzá tartozik Polinézia és Mikronézia szigetvilága, valamint Új-Zéland és az ezt környező szigetek öve is. Az egész területére jellemző a kezdetleges, ősi felépítésű állatvilág uralma és a fejlettebb szervezeteknek - például a méhlepényes emlősöknek - a hiánya. (Az „egylyukú” ősemlős) ŐSGYEP: évelő pázsitfűfélékkel és különféle kétszikű, lágy szárú növényekkel benőtt terület, amelynek gyepszőnyege emberi beavatkozás nélkül keletkezett és maradt fenn. (Gyomaendrőd „gyarapodása") UNITÁRIUS: a Szénaság tanát elvető felekezet és eg'“' János)