Élet és Tudomány, 1987. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1987-12-18 / 51. szám
EM» KÉRDEZZ -FELELEK ■ KÉRDEZZ - FELELEK! Rovatunkban ezúttal a televízió nézőinek azokra a kérdéseire válaszolnak a szakemberek, amelyekre a KALENDÁRIUM című műsor előző adásaiban már nem futotta az időből. Válaszol dr. Pados Gyula, az orvostudomány kandidátusa, a Fővárosi Tanács Tétényi úti Kórháza és Rendelőintézete IV. be.osztályának osztályvezető főorvosa. Milyen élelmiszerekben van a legtöbb koleszterin? — kérdezte Szabó Zoltán. A velőben, a vajban, a tojássárgájában, a sertészsírban, a csirkehús bőrében, a zsíros sertéshúsban és sajtokban. A cukor, az alkohol és a többi, energiában gazdag, ám koleszterint nem tartalmazó élelmianyag közvetve növeli a vér koleszterinszintjét (a szervezetbeli átalakulások során ugyanis sok koleszterin keletkezik). A növényi eredetű élelmiszerekben (a napraforgóolajban, a margarinban, a zöldségekben, a gyümölcsökben, a burgonyában stb.) egyetlen milligrammnyi koleszterin sincs; ezekben ártalmatlan fitoszterin lelhető fel. Vannak-e olyan élelmiszerek, amelyek csökkentik a vér koleszterinszintjét? — kérdezte Farkas Vincéné. A fokhagymát régóta ilyen hatásúnak mondják, még ha némely vizsgálat ezt nem igazolta is. A növényi olajok azáltal csökkentik a vér koleszterinszintjét, hogy fokozzák az epével kiválasztott koleszterin mennyiségét. Újabban mind több adat mutatja, hogy a konzervben nálunk is kapható makréla rendszeres fogyasztása — a benne levő többszörösen telítetlen zsírsav révén — nemcsak a koleszterinszintet csökkenti, hanem egyidejűleg növeli a vérben levő HDL-koleszterin mennyiségét is, amely viszont véd a szívinfarktus ellen. Hazai halaink közül a busában fordul elő legnagyobb mennyiségben ez a zsírsav, de néhány százalékban a ponty is tartalmazza. Némely kutató szerint a búzakorpa rosttartalma, a bőséges alma- és szójafogyasztás szintén előnyösen hat a vér zsiradékösszetételére — ezek a megfigyelések azonban még megerősítésre várnak. Drága-e a vér koleszterinszintjének meghatározása? — kérdezte Forró Imre. Dr. Németh-Csóka Mihály professzor, az Országos Laboratóriumi Intézet igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint egy vizsgálat 15 forintba kerül. Ez valamivel több a vércukorvizsgálat áránál (ez 13 forint), ám jóval kevesebb a szívinfarktus kimutatására szolgáló enzimvizsgálat 45 forintos áránál. Leoldja-e az ér falára lerakodott koleszterint a Miscleron? — kérdezte Hegedűs Péterné. Erre még nincs elegendő bizonyítékunk. Az azonban kétségtelen, hogy csökkenti a vér triglicerid- és koleszterinszintjét. De mert egyidejűleg epekőképződésre hajlamosíthat, tág körben nem alkalmazzák. Az anyatej és a tápszer koleszterintartalma nem számít-e veszélyeztető tényezőnek? — kérdezte Hegyesi Géza. Nem. Sőt, a vizsgálatok azt mutatják, hogy annak a vérében, akit csecsemőkorában anyatejjel tápláltak, a felnőttkorban kevesebb koleszterin van, mint a mesterségesen tápláltak vérében. Ezt azzal magyarázzák, hogy ha az újszülötti korban koleszterinterhelés éri a szervezetet, „bejáratodnak” azok az enzimes folyamatok, amelyeknek jóvoltából a koleszterin lebomlik. Ahhoz hasonlóan, miként az immunrendszer is „megtanult” védekezni a vírusok és a baktériumok ellen. Okozhat-e a sok édesség szívinfarktust? — kérdezte Menyhárt Pálné. Minthogy az édességekből triglicerid keletkezik, ha ez a kelleténél nagyobb töménységben fordul elő a vérben, megcsappan az infarktus ellen védő HDL-koleszterin mennyisége, s az érfalban egyre több koleszterin rakódik le. Ennek érelmeszesedés és szívinfarktus lehet a következménye. De sok édesség fogyasztásából elhízás és cukorbetegség is származhat. Válaszol dr. Blatniczky László, a Fővárosi Tanács Budai Gyermekkórháza és Rendelőintézete II. gyermekosztályának osztályvezető főorvosa. Hogyan dönthetem el, hogy a gyermekem elhízott-e? — kérdezte Orbányi Mátyásné. Egy méternél magasabb gyermek (és felnőtt) eszményi testsúlya a következőképpen számolható ki: a centiméterben mért testmagasságból levonunk százat, majd még 10 százalékot. Eszerint egy 170 cm magas gyermek eszményi testsúlya: 170 — 100 = 70, 70 — 7 = 63 kg. Túlsúlyosnak az számít, aki legalább 20 százalékkal többet nyom az eszményi súlyánál. Az előbbi példát véve alapul, a gyermek akkor túlsúlyos (de úgy is mondhatnánk, hogy kövér), ha eléri a 75 kilogrammot. A testsúlyban a csontozat és az izomzat tömege nagy hányadot tesz ki, ezért erre is ajánlatos tekintettel lenni az „ítélet” kimondásakor Milyen veszélyekkel jár a gyermekkori elhízás? — kérdezte Nemes Károlyné. Minthogy az elhízás kórosan módosítja a szénhidrát- és a zsíranyagcserét, ez előre vetíti a felnőttkori szív-, érrendszeri, magasvérnyomás- és cukorbetegség veszélyét. Tekintettel arra, hogy az elhízott gyermekek fele felnőttkorban is kövér marad, mindent el kell követni elhízásuk megelőzése végett. Megjósolható-e a gyermek elhízása? — kérdezte Braun János. Számos adat szól amellett, hogy az elhízásra való hajlam öröklődik, de legalább ennyi szól ellene is. Kétségtelen tény, hogy az elhízott gyermekeknek 50 százalékos valószínűséggel mindkét szülője, 80 százalékos valószínűséggel pedig az egyik szülője kövér. Ez ugyan örökletes hajlamot sugall, az elhízás létrejöttében azonban a külső (családi) tényezőknek — az életmódnak, az étkezési szokásoknak stb. — fontosabb szerepet tulajdonítanak. Van-e mód az elhízott gyermekek szervezett fogyókúráztatására? — kérdezte Nagy Mihályné. Minden évben szerveznek nyári fogyókúrástáborokat országszerte. Kőszegen egyhónapos, oktatással egybekötött üdülő-szanatóriumi fogyókúrára van lehetőség tanítási időben, a SZOT szervezésében. Budapesten a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola testnevelési tanszéke szervez fogyást elősegítő torna- és úszótanfolyamokat. (Folytatás az 1626. oldalon.)