Élet és Tudomány, 1987. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1987-12-18 / 51. szám

EM» KÉRDEZZ -FELELEK ■ KÉRDEZZ - FELELEK! Rovatunkban ezúttal a televízió nézőinek azokra a kérdéseire válaszolnak a szakemberek, amelyekre a KALENDÁRIUM című műsor előző adásaiban már nem futotta az idő­ből. Válaszol dr. Pados Gyula, az orvostudomány kandi­dátusa, a Fővárosi Tanács Tétényi úti Kórháza és Ren­delőintézete IV. be­.osztályának osztályvezető főorvosa. Milyen élelmiszerekben van a legtöbb koleszterin? — kérdezte Szabó Zoltán. A velőben, a vajban, a tojássárgájában, a sertészsír­ban, a csirkehús bőrében, a zsíros sertéshúsban és saj­tokban. A cukor, az alkohol és a többi, energiában gaz­dag, ám koleszterint nem tartalmazó élelmianyag köz­vetve növeli a vér koleszterinszintjét (a szervezetbeli átalakulások során ugyanis sok koleszterin keletkezik). A növényi eredetű élelmiszerekben (a napraforgóolajban, a margarinban, a zöldségekben, a gyümölcsökben, a bur­gonyában stb.) egyetlen milligrammnyi koleszterin sincs; ezekben ártalmatlan fitoszterin lelhető fel. Vannak-e olyan élelmiszerek, amelyek csökkentik a vér koleszterinszintjét? — kérdezte Farkas Vincéné. A fokhagymát régóta ilyen hatásúnak mondják, még ha némely vizsgálat ezt nem igazolta is. A növényi ola­jok azáltal csökkentik a vér koleszterinszintjét, hogy fo­kozzák az epével kiválasztott koleszterin mennyiségét. Újabban mind több adat mutatja, hogy a konzervben nálunk is kapható makréla rendszeres fogyasztása — a benne levő többszörösen telítetlen zsírsav révén — nem­csak a koleszterinszintet csökkenti, hanem egyidejűleg növeli a vérben levő HDL-koleszterin mennyiségét is, amely viszont véd a szívinfarktus ellen. Hazai halaink közül a busában fordul elő legnagyobb mennyiségben ez a zsírsav, de néhány százalékban a ponty is tartalmazza. Némely kutató szerint a búzakorpa rosttartalma, a bősé­ges alma- és szójafogyasztás szintén előnyösen hat a vér zsiradékösszetételére — ezek a megfigyelések azonban még megerősítésre várnak. Drága-e a vér koleszterinszintjének meghatározása? — kérdezte Forró Imre. Dr. Németh-Csóka Mihály professzor, az Országos La­boratóriumi Intézet igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint egy vizsgálat 15 forintba kerül. Ez valamivel több a vércukorvizsgálat áránál (ez 13 forint), ám jóval kevesebb a szívinfarktus kimutatására szolgáló enzim­vizsgálat 45 forintos áránál. Leoldja-e az ér falára lerakodott koleszterint a Mis­­cleron? — kérdezte Hegedűs Péterné. Erre még nincs elegendő bizonyítékunk. Az azonban kétségtelen, hogy csökkenti a vér triglicerid- és kole­szterinszintjét. De mert egyidejűleg epekőképződésre hajlamosíthat, tág körben nem alkalmazzák. Az anyatej és a tápszer koleszterintartalma nem szá­­mít-e veszélyeztető tényezőnek? — kérdezte Hegyesi Géza. Nem. Sőt, a vizsgálatok azt mutatják, hogy annak a vérében, akit csecsemőkorában anyatejjel tápláltak, a felnőttkorban kevesebb koleszterin van, mint a mester­ségesen tápláltak vérében. Ezt azzal magyarázzák, hogy ha az újszülötti korban koleszterinterhelés éri a szerve­zetet, „bejáratodnak” azok az enzimes folyamatok, ame­lyeknek jóvoltából a koleszterin lebomlik. Ahhoz hason­lóan, miként az immunrendszer is „megtanult” védekezni a vírusok és a baktériumok ellen. Okozhat-e a sok édesség szívinfarktust? — kérdezte Menyhárt Pálné. Minthogy az édességekből triglicerid keletkezik, ha ez a kelleténél nagyobb töménységben fordul elő a vérben, megcsappan az infarktus ellen védő HDL-koleszterin mennyisége, s az érfalban egyre több koleszterin rakó­dik le. Ennek érelmeszesedés és szívinfarktus lehet a következménye. De sok édesség fogyasztásából elhízás és cukorbetegség is származhat. Válaszol dr. Blatniczky László, a Fővárosi Tanács Bu­dai Gyermekkórháza és Rendelőintézete II. gyermekosz­tályának osztályvezető főorvosa. Hogyan dönthetem el, hogy a gyermekem elhízott-e? — kérdezte Orbányi Mátyásné. Egy méternél magasabb gyermek (és felnőtt) eszmé­nyi testsúlya a következőképpen számolható ki: a centi­méterben mért testmagasságból levonunk százat, majd még 10 százalékot. Eszerint egy 170 cm magas gyermek eszményi testsúlya: 170 — 100 = 70, 70 — 7 = 63 kg. Túl­súlyosnak az számít, aki legalább 20 százalékkal többet nyom az eszményi súlyánál. Az előbbi példát véve alapul, a gyermek akkor túlsúlyos (de úgy is mondhatnánk, hogy kövér), ha eléri a 75 kilogrammot. A testsúlyban a csontozat és az izomzat tömege nagy hányadot tesz ki, ezért erre is ajánlatos tekintettel lenni az „ítélet” kimon­dásakor Milyen veszélyekkel jár a gyermekkori elhízás? — kérdezte Nemes Károlyné. Minthogy az elhízás kórosan módosítja a szénhidrát- és a zsíranyagcser­ét, ez előre vetíti a felnőttkori szív-, ér­rendszeri, mag­asv­ér­nyomás- és cukorbetegség veszélyét. Tekintettel arra, hogy az elhízott gyermekek fele felnőtt­korban is kövér marad, mindent el kell követni elhízá­suk megelőzése végett. Megjósolható-e a gyermek elhízása? — kérdezte Braun János. Számos adat szól amellett, hogy az elhízásra való haj­lam öröklődik, de legalább ennyi szól ellene is. Kétség­telen tény, hogy az elhízott gyermekeknek 50 százalékos valószínűséggel mindkét szülője, 80 százalékos valószí­nűséggel pedig az egyik szülője kövér. Ez ugyan örök­letes hajlamot sugall, az elhízás létrejöttében azonban a külső (családi) tényezőknek — az életmódnak, az étke­zési szokásoknak stb. — fontosabb szerepet tulajdoní­tanak. Van-e mód az elhízott gyermekek szervezett fogyókú­­ráztatására? — kérdezte Nagy Mihályné. Minden évben szerveznek nyári fogyókúrás­­táborokat országszerte. Kőszegen egyhónapos, oktatással egybekö­tött üdülő-szanatóriumi fogyókúrára van lehetőség taní­tási időben, a SZOT szervezésében. Budapesten a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola testnevelési tan­széke szervez fogyást elősegítő torna- és úszótanfolya­mokat. (Folytatás az 1626. oldalon.)

Next