Élet és Tudomány, 1991. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-01 / 44. szám
Azt mondják, a kolozsvári Házsongárd a világ egyik legszebb temetője. Bizonyára vannak nála pompázatosabb nekropoliszok, nekünk mégis ez a legszebb, ha az elmúlással egyáltalán összeegyeztethető a szépség fogalma. De hisz nem is a nemlétre utalnak ezek a százados sírhantok, sokkal inkább a jövőt sugallják. Erős gyökerek nélkül is tudna megmaradni egy kis nép? Márpedig Apáczai Csere János, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Dsida Jenő, Remenyik Sándor, Tavaszy Sándor, Kós Károly és annyian mások, akik itt nyugszanak, az (erdélyi) magyarság szellemi gyökereit jelentik. Nem hiába zarándokoltak oly gyakran a csendnek e birodalmába - a súlyos megpróbáltatások éveiben - a kolozsvári és másunnani magyarok megnyugvást keresni, hitet és erőt meríteni a jövő küzdelmeihez. A temető múltjáról, jelenlegi állapotáról Gaal György kolozsvári irodalom- és helytörténésszel beszélgettünk. A „temetőszociológia” éppoly fontos lehet valamely település történelmének megírásában, mint a városszociológia. Feltétlenül! A jól megőrzött temető a város előző két-három évszázadának tükre lehet. Már maga az összkép sokat mond: rendezett-e vagy elhanyagolt a temető, művészien faragottak-e a kövei és kopjafái, vagy tucatmunkák... Aztán a feliratok valósággal mesélnek: jelzik a lakosság összetételét, műveltségének fokát, a város fontosabb közintézményeit, de még a nemzetiségek közti viszonyra is következtethetünk belőlük. „A városban élő, dolgozó emberek kevés kivétellel a temetőben pihennek meg... A régi temető a város történetének a tükrévé változik, ahol..., évszázadokkal korábbi események, történelmi életpályák emléke elevenedik meg... A kolozsvári Házsongárd temető nemcsak egy város, de egy egész országrész csaknem néhány évszázados történelemkönyve. Igazi panteon.” Mindezt egy tanulmányodban írod. Kérlek, beszélj erről részletesebben. Honnan ered a Házsongárd elnevezés? - A Házsongárd szó tulajdonképpen a középkori várostól délre elterülő domboldalt jelentette, a Tordai út és a Holdvilág utca közti részt. A temető ezen az oldalon terült el, így kapta a házsongárdi jelzőt. A Házsongárd szó alakváltozataival és eredetével Szabó T. Attila külön tanulmányban foglalkozott. Első adata /503-ból származik, a második /570-ből, a következő századokból már számos említése maradt fenn - főképp az ott lévő gyümölcsösökkel, szőlőkkel kapcsolatosan a temető neveként először 1834-ben 1384