Élet és Tudomány, 1995. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)
1995-07-07 / 27. szám
A ÉLETRE KELTETT MÚLT BAKTÉRIUM - BOROSTYÁNBÓL Sikerült életre kelteni egy körülbelül 25-40 millió éves baktériumspórát - írja a Science idei májusi számában R. J. Cano professzor. Kutatásainak eredménye egy borostyánkőbe zárt méhből előkerült mikroba. A módszerek részletes leírása alapján kizárható, hogy a baktérium a jelenkori környezetből került oda. tudomány mai ismeretei szerint nincs esély arra, hogy az elmúlt idők elpusztult tanúit életre keltsük. Ezért az élet szunnyadó formáinak — spóráknak, magvaknak — hosszú idejű konzerválódásáról és ezek újraélesztéséről szóló tudósítások okkal keltenek nagy feltűnést. Túlélők és túlélőbbek A mikroorganizmusok (baktériumok és mikroszkopikus gombák) fosszilizálódására - minthal vázuk — csak nagyon csekély lehetőség van. A konzerválódott mikroorganizmusok újraélesztésével kapcsolatos kutatások a 20-as évekig nyúlnak vissza. Elméletileg már akkor lehetségesnek tartották több száz millió éves kőzetekből és szénből származó mikroorganizmusok „feltámasztását”. Az első sikeres próbálkozásokról azonban csak az 1960-as években számolt be Dombrowski; egy körülbelül 650 millió éves prekambriumi sókőzetben talált sókedvelő baktériumot keltettek életre. Az eredményeket sok támadás érte, ezért aztán ilyen kutatások csak a 90-es években vettek új lendületet, amikor az Egyesült Államokban mélységi energiaforrások megismerésére irányuló kutatásokba kezdtek. Az eddig feltárt, hosszú időn át megőrződött mikroorganizmusok adatainak elemzése arra utal, hogy ezek a túlélő szervezetek gyakoribbak, mint azt régebben gondolták. Az ötven évnél régebbről fennmaradt és újraéleszthető mikroorganizmusok koruk szerint élesen két csoportra különülnek el. A leletek egyik része százezer évnél fiatalabb, a másik része egymillió évnél idősebb. Még a származási helyük is különböző: az első csoportba főként felszíni minttákban, méghozzá állati és emberi maradványokban, ember készítette tárgyakban talált, a másodikba felszín alatti kőzetekből, talajokból, üledék ikékből előkerült szervezetek tartoz- nak. A kitenyészthető mikrobák között az endospórát* képző baktériumfajok, például a Bacillus nemzetség tagjai a leggyakoribbak. Nyilvánvalónak látszik, hogy ezek a baktériumfajok megfelelő körülmények között akár évmilliókig is megőrizhetik életképességüket spóra formában, metabiotikus állapotban. Az újra életre keltett szervezetek életműködéseit megismerve számos értékes információhoz juthatunk arról, hogy az egykoron élt mikroorganizmusoknak milyen szerepük volt az akkori bioszféra anyagkörforgalmában. Egy bacilusspóra KERESZTMETSZETE (IM=BELSŐ HÁRTYA; CTX=KORTEX, A SPÓRAFAL KÜLSŐ RÉTEGE; IC=BELSŐ KÖPENY; 5. OC=KÜLSŐ KÖPENY) Az egymillió évesnél idősebb leletek különféle szerves anyagok és ásványok zárványaiként fordulnak elő. Azt a baktériumspórát, amely az elmúlt hetek szenzációját szolgáltatta, egy dominikai bányából származó, 25-40 millió éves (alsó miocén-felső eocén korú), kihalt fullánk nélküli méh (Proplebeia dominicana) borostyánba zárt maradványaiból keltették életre. Gyantagyűjtő csapdában Ez a méh nem ritka a borostyánkövekben, s ennek feltehetően az az oka, hogy a fészeképítéshez felhasznált gyantalabdacsok gyűjtése közben gyakran esett a ragadós nedv csapdájába. A méh potrohában találták meg a ma élő baktériumok közül leginkább a Bacillus sphaericus fajhoz hasonló baktérium spóráját. Az ilyen bacilusok és a ma élő méhek (főként a háziméh) közti endoszimbionta* kap- 1 csőlátókat jól ismerjük: a ma élő B.sphaericus és néhány rokona több méhfaj kifejlett dolgozóival szimbiózisba léphet. A baktériumok a méh tápcsatornájában az emésztetlen — fehérjékben, zsírszerű anyaikban és szénhidrátokban viszonylag gazdag — a tápanyagok feltárásában vesznek részt. A gyantába zárt méhekben elektronmikroszkópos vizsgálatokkal találták meg az együtt élő baktériumokat, majd örökítő anyaguk szerkezetének tanulmányozásával, valamint spóraszerű képletek fáziskontrasztmikroszkópos vizsgálatával is megerősítették a megfigyelést. A spórák laboratóriumi életre keltésére irányuló vizsgálatokat a legszigorúbb biztonsági rendszabályok betartása- Élet és Tudomány ■ 1995/27 ■ 835